Alig néhány napja jelentette be Szijjártó Péter, hogy bővíti gödi akkumulátorgyártó üzemét a Samsung SDI. A mintegy 390 milliárd forintos beruházáshoz és az 1200 új munkahely megteremtéséhez az állam jelentős mértékben hozzájárul – tette hozzá, de a támogatás mértéket nem árulta el, mondván azt jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak. Nos a külgazdasági és külügyminiszter óvatossága nem volt alaptalan, amit az Európai Bizottság most nyilvánosságra hozott közleménye is megerősít. Ebben ugyanis arról tájékoztat a brüsszeli testület, hogy vizsgálatot indít a Samsung magyarországi üzemének tervezett állami támogatása ügyében, merthogy kétségei vannak afelől, hogy jogos a beruházás támogatása. A titkolt összeget is nyilvánosságra hozták: valóban a beruházás mértékéhez képest jelentős, 108 millió euró, azaz jelenlegi árfolyamon megközelítőleg 35 milliárd forint. Ez háromszorosa annak, mint amennyit a BMW debreceni gyára kap, és megegyezik a Mercedes eddigi fejlesztéseihez kapott összes támogatással.
Az Európai Bizottságnál is felkaphatták a fejüket a 2018-ban keltezett levélre, hogy mire is nyújt ennyi támogatást a kormány az adófizetők pénzéből. Ezért részletes vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy összhangban áll-e a regionális állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, hogy Magyarország 108 millió euró összegű állami támogatást kíván nyújtani a Samsung SDI számára a vállalat gödi akkumulátorcella-gyártó üzemének bővítéséhez.
Közismert, hogy a Samsung SDI az egyik legfontosabb szereplő a lítium-ion akkumulátorok gyorsan növekvő piacán. A cég mintegy 1,2 milliárd eurót fordít a gödi üzeme kapacitásának fejlesztésére, ahol elektromos járművekben használt lítium-ion akkumulátorcellákat és akkumulátortelepeket állít elő. A munkálatok 2017 decemberében kezdődtek, és a projekt végrehajtása ma már előrehaladott állapotban van. Magyarország 2018-ban értesítette a Bizottságot arról, hogy 108 millió euró összegű állami támogatást kíván nyújtani a projekthez.
Az uniós támogatási szabályok lehetővé teszik, hogy a tagállamok az EU hátrányos helyzetű régióiban támogassák a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatást, illetve hogy az egységes piacon előmozdítsák a területi kohézió megvalósulását. Azonban a támogatási intézkedéseket csak bizonyos feltételeknek a teljesülése esetén lehet jóváhagyni, főként arra kell figyelemmel lenni, hogy az intézkedések elérjék a tőlük remélt kedvező hatást – hangsúlyozza az Európai Bizottság. Így például a támogatásnak ösztönöznie kell a magánbefektetéseket, és nem szabad elszívnia a beruházásokat más tagállamok ugyanannyira vagy még hátrányosabb helyzetű régiói elől. A feltételek között szerepel, hogy a támogatás ne haladja meg a szükséges minimumot, és ne okozza közvetlenül munkahelyek áthelyezését az EU más részéről a támogatást nyújtó tagállamba.
A fentieken túlmenően a nagyvállalatok meglévő termelőüzemekbe eszközölt beruházásai általában nem jogosultak regionális beruházási támogatásra, kivéve, ha a beruházások olyan alapvető, innovatív változásokat tesznek lehetővé a termelési folyamatban, amelyeket első alkalommal alkalmaznak az érintett ágazatban az Európai Gazdasági Térség területén.
A Bizottságnak ebben a szakaszban kétségei vannak azt illetően, hogy a Samsung SDI gödi beruházásához megszavazott állami támogatás megfelel a regionális állami támogatásokról szóló 2014. évi bizottsági iránymutatásban meghatározott összes releváns feltételnek – írják közleményükben. Eszerint:
a Bizottság nincs meggyőződve arról, hogy az intézkedés ösztönző hatással jár. E tekintetben a Bizottság meg fogja vizsgálni, hogy – az iránymutatásokban meghatározott feltételeknek megfelelően – közvetlenül a magyar állami támogatás váltotta-e ki a beruházásra vonatkozó döntést, vagy a gödi beruházást akár állami támogatás nélkül is megvalósította volna a vállalat;
a Bizottságnak azt illetően is kételyei vannak, hogy az állami támogatás megfelelő, arányos, és hozzájárul a regionális fejlődéshez;
a Bizottság ebben a szakaszban nem tudja kizárni, hogy az állami támogatás eredményeként más uniós tagállamokból munkahelyeket helyeznek majd át Magyarországra.
A Bizottság vizsgálja, hogy a kezdeti aggályok megalapozottak-e. A részletes vizsgálat megkezdése előtt Magyarország és az érdekelt harmadik felek még észrevételeket tehetnek az intézkedéssel kapcsolatban – zárul a közlemény.
