A számok az atom ellen szólnak

Publikálás dátuma
2019.10.15. 09:30

Fotó: Sóki Tamás / MTI
Biztosan nem nukleáris energia fogja megmenteni a bolygót a globális éghajlatváltozástól – derült ki egy bécsi szakmai konferencián.
Lesz-e nukleáris reneszánsz, megoldhatja-e az atomenergia a felmelegedést, megéri-e atomerőművet építeni – egyebek mellett ezeket a témákat vizsgálták a Global 2000, a legnagyobb ausztriai zöldszervezet bécsi klímaválság-konferenciáján, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tanácskozásával azonos helyen és időpontban szerveztek. Sarlós Gábor egyetemi tanár, klímakommunikációs szakértő, a tanácskozás résztvevője szerint jobbára a magyar kormány atompárti álláspontját cáfoló válaszok születtek. – Először is, azzal a tévképzettel kell leszámolni, hogy az atomenergia révén szén-dioxid-kibocsátás-mentesen lehet villamos áramot előállítani. A Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) nevű szervezet 4-110 gramm, a stanfordi egyetem professzora, Mark Jacobson 9-70 gramm, Benjamin Sovacool, a szakma egyik legnevesebb folyóiratának, az Energy Research and Social Science-nak a főszerkesztője pedig 1,4-288 gramm közé teszi kilowattóránként az atomenergia CO2 kibocsátását, mégpedig attól függően, hogy szűken csak a villamosenergia előállítást, vagy pedig az atomerőművek egész életciklusát tekintjük. Az urán bányászatának, tisztításának, szállításának, az atomerőmű építésének és működtetésének, majd pedig különösen a szennyezett hulladék több ezer évre szóló tárolásának ugyanis jelentős mértékű a CO2 kibocsátása. Az atomenergia a klímasemlegesség szempontjából nem versenyképes a nap- vagy a szélerőművek teljes életciklusra vetített CO2 kibocsátásával – foglalta össze a tudományos álláspontokat a szakértő. Mint lapunknak kifejtette, problémák mutatkoznak az idő- és költségtervezéssel is. A finnországi Olkiluotoban az eredetileg 2,5 milliárd eurós elfogadott költségvetés most 11,4 milliárdnál tart, a franciaországi Flamanville-ben az eredeti 3 milliárdos büdzsével szemben most 11 milliárdot mutat a számla, az angliai Hinkley Point C erőmű eredetileg 4 milliárdos költségvetését 22 milliárdosra becsülik. Európában a fenti 3 országon kívül Belaruszban, Oroszországban és Szlovákiában zajlik most is atomerőmű építés, utóbbiban közel 35 éve történt az első kapavágás. A tervezőasztalon ennél több európai országban szerepelnek atomerőművi elképzelések, de számos esetben, így Magyarország kapcsán is elhangzik, hogy „a tervezés és az előkészítés a tényleges megvalósítás valós szándéka nélkül zajlik”. Sarlós szerint a hivatalos klíma-diskurzusban az atomenergia rendre a megoldások között jelenik meg, ennek azonban a tények ellentmondanak. Az INRAG, az energiával kapcsolatos kockázatok értékelését nyomon követő nemzetközi szakértői csoport az atomerőművek drámai mértékű fizikai elöregedéséről számolt be. A franciaországi reaktorok átlagos életkora 34,4 év, a nagy-britanniaiaké 35,5, a belga atomerőműveké pedig 39,3 év. További probléma, hogy a változó időjárási körülmények közötti gyakoribbá váló kényszerleállások gyengítik az áramellátás biztonságát, a szélsőséges aszályok és árvizek pedig egyre rendszeresebben veszélyeztetik a hűtővízellátást. – A World Nuclear Energy Status Report 2019 adatai arra utalnak, hogy az atomenergia a piacon is vesztésre áll a megújulókkal szemben – hangsúlyozta a szakértő. Új atomerőművek 2018-ban 9 GW kapacitást adtak hozzá a meglévő kapacitáshoz, megújulókból viszont ugyanabban az évben közel 20-szor annyi, 165 GW született. A szél- és napenergiakapacitás közel 2,5-szer annyi ma a világban, mint az atomerőművi. 1 év alatt az atomenergia kapacitás 2,4 százalékkal, a fotovoltaikus 13 százalékkal, a szélerőművi pedig 29 százalékkal növekedett. A világ 31, atomenergiát használó országából 10-ben a villamosenergia termeléshez használt megújulók aránya meghaladja az atomenergiáét. Az Európai Unióban 2018-ra a beépített napenergia termelés kapacitás elérte a nukleáris energiáét, a szélerőművi pedig már 50 százalékkal meg is haladta. Az elmúlt években az atomerőmű építési költségek a finanszírozás, a biztonsági követelmények és az elhúzódó megvalósítások miatt 23 százalékkal nőttek, ugyanebben az időben a szélerőművi költségek 69 százalékkal, a napenergia termelés költségei pedig 88 százalékkal csökkentek.  

Az atomenergia-projektek elvonják a figyelmet

A világ vezető energiakutatói között jegyzett Amory Lovins a konferencián ugyancsak a költség és a megvalósítás sebessége alapján tette le a voksát a megújulók mellett – idézte fel Sarlós Gábor. Az amerikai szakember megítélése szerint csakis a megújulók további térnyerése és az atomenergia fejlesztések leállítása, sőt akár a meglévő létesítmények bezárása jelent valós választ a klímaválságra. Az atomenergia-projektek ugyanis jelentős pénzt, forrásokat és figyelmet vonnak el a megoldást jelentő megújulóktól, miközben piaci körülmények között versenyképtelenek a zöldenergia-beruházásokkal szemben.

331,68 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.15. 08:45

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Nem, vagy csak alig változott a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a hétfő esti 331,68 forinttal megegyező szinten állt kedd reggel fél nyolckor is.
A dollár és a svájci frank jegyzése kissé változott, a dolláré 300,77-ről 300,74 forintra csökkent, a svájci franké 301,63 forintról 301,75-re emelkedett.
Szerző

Debrecenben még elköltöttek pár milliárdot a választások előtt

Publikálás dátuma
2019.10.14. 20:43
Munkagépek dolgoznak a leendõ BMW-gyár építési területén Debrecen közelében 2019. szeptember 23-án
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Biztos, ami biztos alapon betáraztak a fideszes cégeknek, hogy készítsék elő a BMW-gyárat.
A jelek szerint biztosra akart menni a debreceni önkormányzat, bár utólag nem volt rá szükség, a fideszes polgármester maradt a helyén. A G7 szerint ugyanis elkezdődhetnek a konkrét építési munkálatok a leendő BMW-gyárnak helyet adó, a tervek szerint masszív tízmilliárdokat felemésztő debreceni észak-nyugati gazdasági övezetben. Amitől azonban ez igazán érdekes, az az, hogy a hajdúsági város önkormányzata néhány nappal az önkormányzati választások előtt zárt le több, ehhez szükséges közbeszerzést, és összesen közel 2 milliárd forint kiosztásáról döntött. A legnagyobb nyertes pedig egy kormányközeli cég, a Hódút Kft. lett, ami Varga Károlynak a cége, akit Mészáros Lőrinc üzleti köréhez szoktak sorolni. A debreceni önkormányzat egyébként egy tenderen még tavaly kiválasztotta azt a négy céget, amelyek a következő    
három évre tervezett 27 milliárd forintnyi debreceni építési beruházásért versenyezhetnek.

Az akkori keretmegállapodásba a Hódúton kívül a Soltút, a Hazai Építőgép Társulás Kft. és egy Cívis 2020 nevet viselő konzorcium került be.
Szerző
Témák
Debrecen BMW