atomenergia;atomerőmű fejlesztés;megújuló energiák;

2019-10-15 09:30:00

A számok az atom ellen szólnak

Biztosan nem nukleáris energia fogja megmenteni a bolygót a globális éghajlatváltozástól – derült ki egy bécsi szakmai konferencián.

Lesz-e nukleáris reneszánsz, megoldhatja-e az atomenergia a felmelegedést, megéri-e atomerőművet építeni – egyebek mellett ezeket a témákat vizsgálták a Global 2000, a legnagyobb ausztriai zöldszervezet bécsi klímaválság-konferenciáján, amelyet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tanácskozásával azonos helyen és időpontban szerveztek. Sarlós Gábor egyetemi tanár, klímakommunikációs szakértő, a tanácskozás résztvevője szerint jobbára a magyar kormány atompárti álláspontját cáfoló válaszok születtek.

– Először is, azzal a tévképzettel kell leszámolni, hogy az atomenergia révén szén-dioxid-kibocsátás-mentesen lehet villamos áramot előállítani. A Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) nevű szervezet 4-110 gramm, a stanfordi egyetem professzora, Mark Jacobson 9-70 gramm, Benjamin Sovacool, a szakma egyik legnevesebb folyóiratának, az Energy Research and Social Science-nak a főszerkesztője pedig 1,4-288 gramm közé teszi kilowattóránként az atomenergia CO2 kibocsátását, mégpedig attól függően, hogy szűken csak a villamosenergia előállítást, vagy pedig az atomerőművek egész életciklusát tekintjük. Az urán bányászatának, tisztításának, szállításának, az atomerőmű építésének és működtetésének, majd pedig különösen a szennyezett hulladék több ezer évre szóló tárolásának ugyanis jelentős mértékű a CO2 kibocsátása. Az atomenergia a klímasemlegesség szempontjából nem versenyképes a nap- vagy a szélerőművek teljes életciklusra vetített CO2 kibocsátásával – foglalta össze a tudományos álláspontokat a szakértő.

Mint lapunknak kifejtette, problémák mutatkoznak az idő- és költségtervezéssel is. A finnországi Olkiluotoban az eredetileg 2,5 milliárd eurós elfogadott költségvetés most 11,4 milliárdnál tart, a franciaországi Flamanville-ben az eredeti 3 milliárdos büdzsével szemben most 11 milliárdot mutat a számla, az angliai Hinkley Point C erőmű eredetileg 4 milliárdos költségvetését 22 milliárdosra becsülik. Európában a fenti 3 országon kívül Belaruszban, Oroszországban és Szlovákiában zajlik most is atomerőmű építés, utóbbiban közel 35 éve történt az első kapavágás. A tervezőasztalon ennél több európai országban szerepelnek atomerőművi elképzelések, de számos esetben, így Magyarország kapcsán is elhangzik, hogy „a tervezés és az előkészítés a tényleges megvalósítás valós szándéka nélkül zajlik”.

Sarlós szerint a hivatalos klíma-diskurzusban az atomenergia rendre a megoldások között jelenik meg, ennek azonban a tények ellentmondanak. Az INRAG, az energiával kapcsolatos kockázatok értékelését nyomon követő nemzetközi szakértői csoport az atomerőművek drámai mértékű fizikai elöregedéséről számolt be. A franciaországi reaktorok átlagos életkora 34,4 év, a nagy-britanniaiaké 35,5, a belga atomerőműveké pedig 39,3 év. További probléma, hogy a változó időjárási körülmények közötti gyakoribbá váló kényszerleállások gyengítik az áramellátás biztonságát, a szélsőséges aszályok és árvizek pedig egyre rendszeresebben veszélyeztetik a hűtővízellátást. – A World Nuclear Energy Status Report 2019 adatai arra utalnak, hogy az atomenergia a piacon is vesztésre áll a megújulókkal szemben – hangsúlyozta a szakértő. Új atomerőművek 2018-ban 9 GW kapacitást adtak hozzá a meglévő kapacitáshoz, megújulókból viszont ugyanabban az évben közel 20-szor annyi, 165 GW született. A szél- és napenergiakapacitás közel 2,5-szer annyi ma a világban, mint az atomerőművi. 1 év alatt az atomenergia kapacitás 2,4 százalékkal, a fotovoltaikus 13 százalékkal, a szélerőművi pedig 29 százalékkal növekedett. A világ 31, atomenergiát használó országából 10-ben a villamosenergia termeléshez használt megújulók aránya meghaladja az atomenergiáét. Az Európai Unióban 2018-ra a beépített napenergia termelés kapacitás elérte a nukleáris energiáét, a szélerőművi pedig már 50 százalékkal meg is haladta. Az elmúlt években az atomerőmű építési költségek a finanszírozás, a biztonsági követelmények és az elhúzódó megvalósítások miatt 23 százalékkal nőttek, ugyanebben az időben a szélerőművi költségek 69 százalékkal, a napenergia termelés költségei pedig 88 százalékkal csökkentek.