Előfizetés

UNICEF: 340 millió gyerek rejtetten éhezik

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.15. 13:49

Fotó: Muhammed Said/Anadolu Agency / AFP
Az öt évnél fiatalabb gyerekek harmada rosszul táplált vagy túlsúlyos, vagy nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges táplálékot - figyelmeztet az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) a jelentésében, amely 20 év óta az első a szervezettől ebben a fontos témában.
"Sok ország hitte azt, hogy a rosszul tápláltság már a múlté, de rájönnek, hogy van egy új nagy probléma társadalmukban: a gyerekek nem megfelelő táplálkozása"

- mondta Victor Aguayo, a szakosított szervezet táplálkozási programigazgatója az AFP hírügynökségnek nyilatkozva.

Az öt éven aluli gyerekek száma a világon tavaly 676 millió volt, és harmaduk, vagyis mintegy 227 millió volt alultáplált vagy túlsúlyos, felük pedig (340 millió) élelmiszerhiánytól szenvedett. A táplálkozási szokások globalizációja, a tartós szegénység és a klímaváltozás miatt egyre több országban tapasztalhatók a rosszul tápláltság különböző formái, és ezáltal ezek az országok saját jövőjüket kockáztatják - állapítja meg a jelentés.
"Változtatnunk kell a rosszul tápláltság fogalmán és a rá adandó válaszokon: nem elég megfelelő mennyiségű táplálékot adni a gyerekeknek, sokkal fontosabb, hogy megfelelő minőségűt adjunk nekik" - hangsúlyozta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója a jelentés kapcsán kiadott sajtóközleményében. Az alultápláltság elleni küzdelem mindazonáltal továbbra is a fókuszban lesz, mert ez a probléma
négyszer annyi kisgyereket érint, mint a túlsúlyosság.

Noha a megfelelő tápanyagmennyiséget nélkülöző gyerekek száma jelentősen lecsökkent - 1990 és 2005 között 40 százalékkal -, a rosszul tápláltság sok országnak továbbra is nagy problémát jelent, főleg Fekete-Afrikában és Dél-Ázsiában. 
A rosszul tápláltság következtében 149 millió gyerek visszamaradt a növekedésben, 50 millió pedig sovány.

 Az UNICEF szerint a világon 340 millió gyerek "rejtetten éhezik", ami azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségű kalóriát fogyaszt, de nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges mennyiségű ásványi anyagot és vitamint (főleg vasat, jódot, A- és C-vitamint), mert nem eszik elegendő zöldséget, gyümölcsöt és állati eredetű élelmiszert. 
A rejtett éhségnek súlyos fiziológiai következményei lehetnek; legyengül a gyerekek immunrendszere, látás- és hallásproblémák lépnek fel, illetve a szellemi képességük is kárt szenvedhet. Ez a probléma ott kezdődik, hogy elég sokáig kap-e csecsemő anyatejet, majd folytatódik azzal, hogy a gyerekek kalóriában gazdag, de tápanyagszegény élelmiszert, például gyorsételeket fogyasztanak - mutat rá az UNICEF.
Nagy probléma az is, hogy gyorsan nő a túltáplált vagy elhízott gyerekek száma: 40 millió ilyen gyerek van a világon, közülük sok a szegény országokban. Noha ez a probléma 1990-ben majdnem ismeretlen volt a kis jövedelmű országokban - csupán 3 százalékukban volt az elhízott gyerekek aránya több mint 10 százalék -, ma már háromnegyedükben több mint 10 százalék az elhízott gyerekek száma.
"Korábban azt lehetett gondolni, hogy az elhízás csak a gazdagokra jellemző, pedig ez egyáltalán nincs így. A rosszul tápláltság különböző formái egyre inkább előfordulnak egymás mellett is, olyannyira, hogy ugyanabban a családban van túlsúlyos és alultáplált ember is, minthogy az egyénnek is különböző típusú alultápláltsága lehet különböző életkorában. Köztudott, hogy 
a gyerekkori alultápláltság növeli a felnőttkori elhízás kockázatát"

- mondta Victor Aguayo, aki közegészségügyre szakosodott orvos.

Kiderítették, mikor voltak boldogok az emberek az elmúlt 200 évben

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.15. 13:13

Fotó: Katarina Sundelin/PhotoAlto / AFP
A legboldogabb időszakot két évszázad könyvei és újságcikkei nyelvezetének elemzésével találta meg egy nemzetközi kutatócsoport .
Az elmúlt két évszázad hangulatának méréséhez a kutatók az 1820 és 2009 között napjainkig megjelent és a Google Books-on is megtalálható mintegy nyolcmillió könyv és 65 millió újságcikk nyelvezetét elemezték a pozitív jelentésű szavak gyakoriságára koncentrálva. Ez a nyolcmillió könyv a világon valaha kiadott összes könyv mintegy hat százalékát teszi ki. A kutatás középpontjában négy ország, az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország állt.
Az elmúlt kétszáz év legboldogabb korszakának az előző századfordulót, a 1920-as és a 2000-es éveket; az az 1890-től az első világháború kirobbanásáig tartó századforduló időszakát (Belle Époque) találták, a húszas évek is kiugrást mutatott, a 2007-ben kezdődő gazdasági világválság utáni évek a boldogság drasztikus hanyatlását jelentették. A kapott boldogságindexet párhuzamba állították a létező közvélemény-kutatási felmérésekkel, és kimutatták, hogy a könyvek és újságcikkek alapján az ő adataik jól tükrözik egy nemzet hangulatát.
A kutatók magyarázata szerint a könyvek és az újságcikkek azért bizonyultak jó adatforrásnak, mert a könyv-és lapkiadók szerkesztői olyan cikkeket, könyveket publikálnak szívesen, amelyek megegyeznek olvasóik hangulatával.
A boldogságindex vizsgálatából kitűnt, hogy egy adott ország nemzeti össztermékének növekedésével párhuzamosan növekszik az emberek boldogságérzete, de nagy arányú GDP növekedés - évi legalább 4,3 százalék - szükséges, hogy jól láthatóvá váljék az emberek boldogságérzetének növekedése. "Indexünk az első fontos lépés ahhoz, hogy megértsük az emberek elégedettségét a múltban. Ha az olaszországi adatokat nézzük, érdekes megjegyezni, hogy a fasizmus idején lassan, de folyamatosan csökkent az emberek elégedettsége, és a 2008-as válság utáni években drámai csökkenést tapasztaltunk" - mondta Eugenio Proto.
 A Warwicki Egyetem, a Glasgow-i Adam Smith Üzleti Iskola és a londoni Alan Turing Intézet kutatócsoportjának tanulmánya a Nature: Human Behaviour című tudományos folyóiratban jelent meg. "A mi tanulmányunk az első ilyen jellegű kutatás, fontos első lépés, hogy megértsük, mennyire voltak elégedettek az emberek a múltban. Megmutattunk egy eszközt, amellyel most a szociológusok és a történészek tovább dolgozhatnak, az elemzett korszakok szubjektív elégedettségét összeköthetik a korabeli történelmi eseményekkel" - mondta el az ANSA olasz hírügynökségnek Eugenio Proto olasz közgazdász, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, a kutatócsoport tagja.

Sima vérvétellel felfedezhető a tüdőrák

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.15. 11:37

Fotó: MARIA TAN / AFP
Izraeli tudósok a tüdőrák kockázatának új szűrővizsgálatát fejlesztették ki, amelyhez elég egy egyszerű vérvétel - jelentette be a Weizman Tudományos Intézet (WIS).
Az új módszer az egyes páciensek egyéni DNS-javítási képességén, vagyis annak a három DNS-javító enzimnek az aktivitásán alapul, amelyeken keresztül a sejtek reagálnak a károsodásokra. Ha az elért pontszám alacsonyabb, akkor nagyobb a tüdőrák kockázata, ami a daganatos halálozások vezető oka.  A vérvizsgálat a sejteknek azt a képességét méri, ahogy a genetikai károsodásra válaszolnak - írták a WIS tudósai és brit kollégáik a Journal of the National Cancer Institute-Cancer Spectrum című szaklap aktuális számában.    
Jelenleg a szűrési protokoll a páciensek életkorát és dohányzási szokásait veszi alapul a kockázat megállapításakor. Nem elég azonban ezzel a két tényezővel számolni, mivel azok a szűrések, amelyeket ebben a két populációban végezek, a tüdődaganatok többségét nem előzik meg. Azokat az embereket, akik nem tartoznak egyértelműen ebbe a két csoportba, általában nem is szűrik, ezért nincsenek tudatában a kockázatnak, így a daganatukat későn ismerik fel és kezdik kezelni.
A kutatók 150 olyan beteget vizsgáltak meg, akinek az összes tüdőrákos eset körülbelül 8 százalékát alkotó, úgynevezett nem-kissejtes tüdőrákja volt. A kontrollcsoportban 143 egészséges ember vett részt. Vérvétel után kiszámolták az egyes résztvevők DNS-javítási eredményét a három enzim aktivitása alapján. Azt találták, hogy a tüdőrákos betegek eredménye alacsonyabb volt, mint a kontrollcsoporté, ami megerősíti, hogy az enzimek aktivitása a tüdőrák kockázatának erős jelzője, vagyis biomarkere, a dohányzástól függetlenül.
Mi több, a kutatók kimutatták, hogy a gyenge DNS-javítási tevékenység ötször akkora tüdőrák-kockázatot takar, mint amennyit önmagában az életkoron vagy a dohányzáson alapulva becsülni szoktak. A javítási képesség gyengesége azt is megmagyarázhatja, hogy miért alakul ki tüdőrák olyanoknál, akik nem dohányoznak.
Az eredmények segíthetnek a korai tüdőrákszűrések hatékonyságát javítani, és talán több embernél felismerik a kockázatot, ami korábbi diagnózishoz és kezeléshez vezethet. A vérvizsgálat pontszáma elősegítheti a személyre szabott kezelést is azzal, hogy az orvos ennek alapján előre jelezheti, hogy reagál egy beteg az immunterápiára.