Hiába kéri a fél világ, Erdogan nem állítja le a vérontást

Publikálás dátuma
2019.10.16. 07:42
Recep Tayyip Erdogan Azerbjdzsánban, Bakuban, 2019. október 14-én
Fotó: Turkish Presidency / Murat Cetin / 2019 Anadolu Agency
A török elnök nem hajlandó tűzszünetről tárgyalni a kurdokkal, és nem tart a szankcióktól sem.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint Törökország az amerikai elnök figyelmeztetése ellenére sem fog soha tűzszünetet kötni Északkelet-Szíriában, ahol a török hadsereg a múlt héten hadműveletet indított Washington szoros helyi szövetségese, az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen – írja az MTI.
Erdogan kedden késő este beszélt erről újságíróknak, hazatérőben a Türk Tanács bakui csúcstalálkozójáról – itt találkozott Orbán Viktorral is, akinek megköszönte, hogy uniós szabotázsával kiállt a törökök mellett. Az NTV török hírtelevízió beszámolója szerint Erdogan kiemelte: Donald Trump amerikai elnök felajánlotta az amerikai közvetítő szerepet Törökország és a kurd fegyveresek között, de ő leszögezte, hogy nem ülnek tárgyalóasztalhoz egy terrorszervezettel.Arra reagálva, hogy Washington hétfőn szankciókat vezetett be két török minisztérium és három tárcavezető ellen az offenzíva miatt, valamint Trump "pótlólagos, erőteljes" büntetőintézkedéseket is kilátásba helyezett, Erdogan azt mondta: Ankara "nem aggódik semmilyen szankció miatt". A török államfő leszögezte, hogy a beavatkozás addig tart, amíg el nem érik a célkitűzéseket. Közben a lehető legnagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a civileknek ne essen bántódásuk.
Ehhez képest már több tucat civil áldozata lehet a török offenzívának, közöttük gyerekek is.

A szír katonák és a kurdok együtt harcolnak

Az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzs város térségével kapcsolatban Erdogan rámutatott: nem gond, ha a szíriai kormányerők bevonulnak, mert az a saját földjük, csak a YPG ne maradjon ott. "Az ottani klánok hívnak minket, hogy mentsük meg őket, mert Manbídzs csaknem teljesen, 85-90 százalékban az araboké, nem a kurdoké" - fogalmazott.
A szíriai kurdok vasárnap állapodtak meg Damaszkusszal arról, hogy a szíriai kormányerők segítséget nyújtanak nekik a török offenzíva megállításához. Az egyezménnyel összhangban a szíriai katonák bevonultak Manbídzsba, és a kurd fegyveresekkel együtt ellenőrzik a körzetet. A török védelmi minisztérium kedden arról számolt be, hogy támadás érte a török katonákat Manbídzsnál, két katona meghalt, hét pedig megsebesült. Erdogan az interjúban azt mondta, hogy a szíriai rezsim tüzérsége adott le lövést.

Putyin meghívót küld, de még nem lép közbe

A török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága kedden késő este azt közölte, hogy Erdogan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Erdogan megerősítette, hogy a török hadművelet hozzájárul a terrorizmus elleni harchoz, Szíria területi épségének megőrzéséhez, valamint a válság politikai rendezéséhez. A moszkvai Kreml pedig arról számolt be, hogy Putyin meghívta Erdogant Oroszországba.

A Béke Forrásánál százak halnak meg

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevá radikális arab milícia múlt szerdán indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában az YPG, továbbá az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Eközben civilek tucatjait ölték meg, közöttük szír keresztényeket is, egy kurd politikusnőt pedig autójából rángattak ki, és az út szélén kivégeztek az SNA fegyveresei. Az MTI megfogalmazása szerint „Törökország vállalta, hogy átveszi a kurd fegyveres csoporttól a térségben raboskodó IÁ-tagok felügyeletét azon a területen, amelyet majd az ellenőrzése alá von”
a valóságban ez azt jelenti, hogy a török előrenyomulás hatására már 250 ezer civil menekült el a térségből - közöttük egyes becslések szerinz 70 ezer gyermek - és a dzsihadisták, illetve családtagjaik százai szabadulhattak ki a kurdok által elhagyott táborokból.

Mindez élesen ellentmond annak a sokszor hangoztatott török állításnak, hogy az Erdogan-kormány így alakít ki biztonságos övezetet a hazájukba visszatérő menekülteknek, hiszen a harcok csak újabb menekültválságot idéznek elő. A török katonai beavatkozás azután vette kezdetét, hogy kivonult a térségből az amerikai hadsereg, amely kiképezte és modern fegyverekkel látta el az YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban.

Nem küldenek több tankot Ankarának

Eközben sorra állnak le a török hadseregnek címzett fegyverszállítmányok: Németország, Nagy-Britannia és Franciaország után Kanada is felfüggesztette ideiglenesen fegyverexportját. A kanadai kormány ezt azzal indokolta, hogy Törökország egyoldalú lépése aláássa a térség amúgy is törékeny stabilitását, súlyosbítja a humanitárius helyzetet, és kárt okoz a NATO– amelynek Törökország is a tagja – elért sikereinek az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni harcban 
Szerző

Szabad szemmel: Varsó és Budapest hibákat követ el, de lakosai nem mondtak le a demokráciáról

Publikálás dátuma
2019.10.16. 06:47

Nemzetközi sajtószemle, 2019.október 16.
Wall Street Journal A konzervatív lap vezércikke szerint Közép-Európa demokratikus tanulsága az a magyar és a lengyel választás után, hogy nem kell félteni a két ország polgárait a tekintélyelvű rendszer miatt. Merthogy mindkét országban él még a jogállam. A PiS erős részvétel mellett nem egészen 44 százalékig jutott, ami stabil, ezzel együtt kiábrándító eredmény a számára. A párt afelé tart, hogy búcsút inthet a többségnek az alsóházban, de emiatt nem fognak rémüldözni az uniós vezetők. A lengyel politikával szembeni bírálatok többsége jogos, ám a sajtó egyelőre eleven és nem úgy néz ki, hogy az emberek eltűrnék az egypártrendszer bevezetését. Arról nem beszélve, hogy ha jön a visszaesés, nem lesz méz, amit a madzagra lehetne kenni, így oda lesz a Jog és Igazságosság támogatottsága. Magyarországon Orbán Viktor jobban lerombolta a demokratikus normákat, mint lengyel kollégái. Az ellenzék azonban nem szenderült jobblétre. A miniszterelnök 10 év óta a legnagyobb vereséggel kényszerült szembenézni. A magyar illiberális demokrácia aggasztó, de Budapest egyelőre nem Moszkva. A közép-európai jogállam miatti nyugati pánik mögött több van, mint egy csipetnyi kulturális leereszkedés. Varsó és Budapest hibákat követ el, de lakosai nem mondtak le a demokráciáról.
Le Monde A liberális újság szerkesztőségi állásfoglalása úgy gondolja a két vasárnapi választás alapján, hogy elérhette zenitjét a magyar és a lengyel illiberalizmus, tehát a közép-európai jelenség két zászlóshajója, noha úgy tűnik, a visszavonulás még nem indult meg. Ám az mindenképpen látszik, hogy felemelkedésük nem feltartóztathatatlan és még az illiberális forradalom két bástyája is szolgálhat meglepetéssel. Varsóban Kaczynski az első pillantásra örülhet, mert többséget szerzett, és még nem fordult elő, hogy egy párt kétszer egymás után nyerni tudott. De csak a különlegesen bonyolult választási rendszer folytán, mert az ellenzéknek együttesen 55 százalék jutott. Emellett a Szenátusban a PiS kisebbségbe szorult és ez újabb féket jelent a párt számára, miközben arról álmodik, hogy lemásolja az orbáni Magyarországot. A magyar modell szintén feltárta a saját korlátait. A kormányfő 9 éven át gyengítette az ellensúlyokat, most mégis egyezkednie kell Budapest ellenzéki főpolgármesterével. Annyi vereség után a Fidesz-ellenes tábor végre felemelte a fejét – a szokatlan szövetségnek köszönhetően egy olyan választási rendszerben, amelyet a kormánypárt alakított ki – a maga javára. És bár Karácsony Gergely jogköre szűk, Orbánnak mostantól még sincs szabad keze, hogy mindenkire ráerőltesse idegengyűlölő és tekintélyelvű társadalmi rendszerét. Ezzel együtt a helyi ellenzék továbbra sem képes hiteles alternatívát kínálni. A magyar falvakban javarészt leszerepelt. Majd meglátjuk, országos szinten mennyire tud elfogadható programmal kirukkolni. Mindazonáltal az látszik, hogy Közép-Európában változatlanul erős a civil társadalom, és ez már önmagában örvendetes.
Le Figaro Budapest megszerzésével Karácsony Gergely jelképes nyaklevest adott Orbán Viktornak, akinek alighanem ez az első nagy kudarca. Az ellenzék rést talált a hatalom páncélján, bár a Fidesz uralmát ezzel még nem rendíti meg. De reménysugarat nyújt az ellentábornak egy olyan kormánnyal szemben, amelyről egészen mostanáig úgy tűnt, hogy semmi sem ingathatja meg. Az elemzés idézi Guy Verhofstadtot, aki azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon jó úton halad a küzdelem az illiberalizmus és az állami szintű korrupció ellen. Az ellenzéki összefogás vidéki sikerei láttán elemzők egyetértenek ezzel az értékeléssel. A szavazópolgárok többsége ugyan helyesli a gazdaságpolitikát, a migránsok elutasítását, valamint a miniszterelnöknek azt a törekvését, hogy az ország regionális hatalom legyen, viszont nem nézi jó szemmel az iskolák és a kórházak lepusztulását. És úgy tűnik, gátat akart vetni a Fidesz hegemonikus törekvéseinek. Laki Gergely a Policy Solutions-tól azt mondja: biztos, hogy Orbán országos jelentőségű kudarcot szenvedett, de senki sem tudja, miként reagál rá. Viszont az sem világos, képes lesz-e fenntartani az egységet az ellenzék a következő választásig, tud-e közös programot kidolgozni. Az odavezető út tele van csapdával. De azért Orbán a választás éjszakáján burkoltan elismerte a veszélyt, amikor gratulált a PiS-nek, miután az egy évvel az önkormányzati választáson kapott pofon után most felülkerekedett.
The Times A kommentár úgy látja, a lengyel Jog és Igazságosság elsősorban annak köszönheti győzelmét, hogy bőven osztogat mindazoknak, akik az út szélén maradtak. Kaczynski biztonságot ígér, ezért sokan térnek haza Nyugatról, miután jól áll a gazdaság. Ők úgy vélik, hogy még egy félig tekintélyelvű kormány is szavatolhatja a gyerekek felneveléséhez szükséges stabilitást. Az EU rombolónak, a sajtószabadság és a bírói függetlenség sorozatos megszegőjének tekinti mind Kaczynskit, mind Orbánt. Ám a PiS támogatói az akarják, hogy a párt teljesen természetesen legyen kormányon. Ráadásul vasárnap bekerült a Szejmbe egy kicsiny ultranacionalista tömörülés, így a nagy vetélytárs immár hagyományos, középjobb erőként tüntetheti fel magát, ahogyan azt Orbán is csinálta a Jobbikkal. Az olyanok, mint Kaczynski, Orbán és Erdogan a többségi demokrácia mesterei. Folyamatosan finomítanak a taktikán, amely a városi dekadens liberálisokat szembefordítja a „hiteles” konzervatív vidék értékeivel és azt táplálja bele a verseny veszteseinek, hogy érti a felháborodásukat az egyre gazdagabb elit láttán, de majd biztonsági hálót hoz létre a kiszolgáltatottaknak. Az erősödő gazdaság, a befogadás érzése, valamint a kritikus hangokat kiszorító állami média: ez a folyamatos újraválasztásuk titka. A populisták felkarolták a társadalmi szolidaritást, több pénzt adnak a lemaradottaknak és újabban enyhítenek az ideológiai kulturkampfon. Egyelőre azt hiszik, megnyerik a csatát, ám örök hatalmukra két igazi fenyegetés leselkedik: egyfelől, az osztogató politikához folyamatos gazdasági növekedés szükséges. Egy világméretű visszaesés, vagy a német fejlődési ütem lényeges lassulása azonban igencsak megdrágítaná a mostani juttatások fenntartását. Jócskán megnehezítené az oktatás és az egészségügy finanszírozását. Másfelől, a liberális ellenzék egyre inkább a városokba tömörül. Varsó és Isztambul után immár a budapesti főpolgármester is toleráns kormánypolitikát sürget és jogkörén túllépve felszólal a demokratikus intézményekre leselkedő bármiféle veszély ellen. Ez a város-vidék kötélhúzás uralja majd a populista politikát a következő években és fölöttébb mocskos lesz.
Washington Post Úgy néz ki, hogy megrendültek a kelet-európai populisták, miután a magyar választás csapást mért Orbán Viktorra, a lengyeleknél pedig a PiS elvesztette a többséget a Szenátusban. Az alsóházban pedig nem tud majd alkotmányos változtatásokat keresztülverni. Az EU mindkét országot pellengérre állította az állami intézmények függetlenségének lebontása miatt. És úgy néz ki, hogy az ellenzéki összefogás mindkét helyen eredményesnek bizonyult. A stratégiát próbakőnek tekintik a 3 év múlva esedékes magyar parlamenti választás előtt.
Libération Ez az első nagy választási győzelem a magyar ellenzék szemszögéből 2010 óta. A közös fellépés azért volt nagyon fontos, mert amikor az önkormányzatokról kell dönteni, relatív többség is elég a mandátum megszerzéséhez. De ettől még Orbán továbbra is uralja a vidéki kisvárosokat, valamint a falvakat. Martin Michelot, a Jacques Delors Intézet szakértője azt mondja, hogy a kormányfő számára Budapest elvesztése, valamint az ellenzéki erők sikeres mozgósítása önmagában kudarcot jelent. De az eredményt az országos politika szempontjából is vizsgálni kell és ott az ellenzék ütőereje továbbra is mérsékelt. A polgármesterek jogköre nem túl nagy, azon kívül a sajtó javarészét a jövőben is a miniszterelnök cimborái tartják kézben. Michelot megjegyzi, hogy az orbáni rendszer lényege az oligarchia uralma, a gazdasági erő átjátszása a szövetségeseknek. Ezt pedig nem érinti az önkormányzati felállás módosulása.  
Washington Post A cikk azon hitetlenkedik, hogy Borkai Zsoltról kiderült, orgián vett részt, majd olyan hírek jöttek, hogy korrupcióba, pénzmosásba keveredett bele, kokainnal és prostituáltakkal körítve, ám mégis újraválasztották. A lap szerint ennél nagyobb politikai válságot nehéz elképzelni, de még ez sem volt elegendő, hogy megbukjon a polgármester. Viszont a botrány hozzásegítette az ellenzéket, hogy 9 év után bevigye az első nagy csapást a Fidesznek, miután összeállt a tekintélyelvűség populista változata ellen. A Borkai-gate pedig lejtmenetbe küldte a konzervatívokat, mert a jachton készült felvételek éles ellentétben vannak a kormánypárt által hirdetett ethosszal. Orbán, a kemény autoriter, aki korlátozta a sajtót és hadjáratot vezetett a migráció ellen, a keresztény kultúra védelmezőjének állítja be magát. Az összeállítás megjegyzi, hogy a budaörsi városvezetőről, Wittinghoff Tamásról szintén megjelent egy szexvideó, de ettől még ő is újrázni tudott. 
Guardian 30 évvel a rendszerváltás után a kelet-európaiak nagyon megosztottak az ügyben, mit is hozott számukra a demokrácia a jólétük szempontjából. A Pew közvélemény kutató szerint csak kevesen sírják vissza a korábbi rendszert, ám nem sokan elégedettek azzal, ahogyan jelenleg mennek a dolgok és jó páran aggódnak a jövő miatt is. A felmérés 17 országban, köztük 14 uniós tagállamban készült, és azt mutatta ki, hogy messze nem egységes a demokrácia, illetve a piacgazdaság megítélése. Roppant mérsékelt, alig 50 százalékos a lelkesedés a változások iránt a bolgároknál, ukránoknál és oroszoknál. A magyaroknál több mint 40 százalék mondta azt, hogy a többségnek most jobban megy a sora, mint 1989 előtt. A legtöbb jó vélemény az oktatás, az életszínvonal és a nemzeti büszkeség kapcsán hangzott le, viszont kevésbé boldogok az emberek a jogállam és a családi értékek állapota láttán. Viszont a többség szerint az egészségügy ma rosszabbul áll, mint 3 évtizede. A legrosszabb azonban a politikai rendszer működésének megítélése, de nem jobb a vélemény az álláslehetőségekről, valamint az egyenlőtlenségekről sem. A politikai elitről széles körben úgy gondolják, hogy elszakadt az emberektől, nem törődik azzal, mit gondol a társadalom. Viszont a politikusok az üzleti világ képviselőivel egyetemben túlzottan is nagy személyes hasznot húztak pozíciójukból. Ugyanakkor az emberek többsége úgy gondolja, hogy a gyerekei jobban fognak élni, mint ő. Kedvező a kép az EU-ról is. Az is kiderült, hogy társadalmi kérdésekben a Nyugat sokkal pozitívabban ítéli meg a dolgokat, mint a Kelet.
Szerző

Újabb négy ellenzéki polgármestert csuktak le Törökországban

Publikálás dátuma
2019.10.15. 21:32
A kép illusztráció
Fotó: SHUTTERSTOCK
A kurd kötődésű HDP polgármestereit alighanem ismét terrorizmussal gyanúsítják - akár a párt két társelnökét.
Terrorizmus elleni nyomozások keretében őrizetbe vette kedden a török rendőrség a főként kurdok lakta délkeleti országrész négy településének kurdbarát, a Népek Demokratikus Pártja (HDP) színeiben megválasztott polgármesterét - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség. Az érintett települések Hakkari, Yüksekova, Ercis és Nusaybin. Hakkari tartományi, az utóbbi három település járási központ.
Az Erdogan-rezsim úgy tartja, hogy a HDP a Délkelet-Törökországban évtizedek óta szakadár fegyveres felkelést folytató, nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. Ennek megfelelően a párt vezetését nagyrészt börtönbe zárták, és a HDP színeiben induló, demokratikusan megválasztott vezetőket rendre szintén eltávolítják, hogy helyettük Erdogan emberei közvetlenül gyakorolják a hatalmat a kurdok lakta településeken. Ez történt nemrég például Diyarbakir, majd Van és Mardin városokban is.
A jelentés csak az ercisi polgármesterrel szemben fennálló gyanút részletezte, őt PKK-tagság, valamint fegyveres terrorszervezet támogatása miatt állították elő. A rendőrség a nusaybini, hakkari, yüksekovai önkormányzat épületét át is kutatta, több iratot és tárgyat pedig lefoglalt.
A hatósági fellépésre azzal párhuzamosan került sor, hogy a török hadsereg október 9-én hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az Ankara által a PKK szíriai szárnyának és ugyancsak terrorszervezetnek tekintett Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen. A legtöbb török ellenzéki párt támogatja a katonai beavatkozást, a HDP viszont az akció leállítására szólított fel, és - gyakorlatilag az egész nyugattal, Kínával és az arab országokkal is összhangban - inváziós kísérletnek minősítette az offenzívát.
Nyilatkozataik miatt nyomozás indult már a HDP két társelnöke, Sezai Temelli és Pervin Buldan, illetve a párt további három képviselője ellen is "terrorista propaganda" terjesztése, valamint "a török kormány nyilvános megsértése" miatt.

A Demirören török hírügynökség keden arról írt, hogy a nyugat-törökországi Bursában 10 embert vettek őrizetbe, amiért a "Béke Forrása" hadműveletet bírálták a közösségi médiában, minthogy ezzel "terrorista propagandatevékenységet" folytattak, továbbá "megsértették Recep Tayyip Erdogan török államfőt".

Leállt a brit fegyverexport is

London felülvizsgálat alá vette a Törökországba irányuló brit fegyverexportot és a vizsgálat ideje alatt nem ad ki új engedélyeket olyan hadfelszerelés törökországi exportjára, amelyet a Szíriában kezdett török hadműveletekben is fel lehet használni - közölte kedden Dominic Raab brit külügyminiszter. Raab szerint az offenzíva felelőtlen, és a kívánt hatással éppen ellenkező következményekkel járhat, mivel közvetlenül Oroszország és az Aszad elnök vezette szíriai rezsim malmára hajtja a vizet.
Ugyancsak kedden Boris Johnson brit kormányfő Londonban találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, akivel egyetértettek abban, hogy le kell állítani a török hadműveletet Szíria északkeleti, kurdok lakta része ellen. Erre Johnson a hétvégén telefonon is felszólította Recep Tayyip Erdogan török államfőt.

A NATO szerepét Angela Merkel is hangsúlyozta kedden, miután a norvég miniszterelnökkel beszélgetett. Merkel szerint a NATO-ban is tárgyalni kell az offenzívát, és kívánatos, hogy a szövetség valamennyi tagországa hasonló következtetéseket vonjon le, mint az EU. A nem unió- de NATO-tag Norvégia is elítéli a beavatkozást, nyilatkozta Erna Solberggel kormányfő.
(Németország már korábban leállította fegyverexportját, bár ez a tényen nem változtat, hogy nagyrészt a német ipar fegyverezte fel Erdogan seregeit. Az ország gazdasági szereplői közül azonban nem mind nézi tétlenül az eseményeket: kedden állást foglalt a Volkswagen csoport, mely elnapolja a döntést a Törökországban tervezett autógyára ügyében. )

A beavatkozást korábban az Arab Liga is elítélte, ami szankciókat helyezett kilátásba, valamint az ENSZ-től is lépéseket vár.

Frissítve: 2019.10.15. 21:47