Előfizetés

Van egy titokzatos hely Budán, ahol senki sem ment el szavazni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.16. 07:58

Fotó: Google Street View
A választói névjegyzékben több mint 1300-an szerepeltek, mégsem adott le senki egyetlen voksot sem az egyik újbudai szavazókörben.
Érdekes helyzetre figyelt fel az Index a főváros XI. kerületében, Újbudán, ahol az ellenzék az előzetes kutatások ellenére tarolt, és a DK-s László Imre lett a polgármester. A 115-ös szavazókörben senki nem szavazott, hiába voltak 1376-an a névjegyzékben. A választási iroda honlapján bárki ellenőrizheti: a részvétel is nulla és az összes jelölt neve mellett nulla szavazat szerepel. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) jelezte, hogy nem arról van szó, hogy ne töltötték volna fel az adatokat, tényleg ennyi az eredmény.
Az adat rendben van, senki nem ment el szavazni. A szavazókörhöz egy munkásszálló tartozik

- írták a portálnak. A 115-ös szavazókörhöz a Fehérvári út és a Csurgói út kereszteződésénél található épület tartozik, ide vannak tehát ennyien bejelentve. Ám a jelek szerint senki nem élt a választójogával vasárnap.
A lap megkereste a választókerület képviselőjét, Görög Andrást, akit ellenzéki színekben 57 százalékkal választottak most meg. Görög azt mondta, hogy maguk is meglepődtek a nulla részvételen, és hogy a szavazókör ellenzéki delegáltja már fél nyolckor megjelent az eredményvárón. Mint kiderült,
a bizottság egész nap várta a szavazókat, de még az urnát sem tudta lezárni, hiszen a szavazókörben első szavazó sem volt.

A dologra magyarázat, hogy sok olyan külföldi állampolgár szerepelt a névjegyzékben, akinek ide jelentették be a tartózkodási helyét, ám vagy nem érdekelte a választás, vagy most épp nem volt Budapesten. Görög András azt mondta, hogy a névjegyzékben itt valóban sok külföldi nevű választópolgár szerepelt. Nekik a tavalyi parlamenti és az EP-választáson nem volt választójoguk, így akkor nem is kellett nekik külön szavazókört kialakítani. A dolog még azért érdekes, mert Kósa Lajos Fidesz-alelnök hétfőn arról beszélt, hogy Karácsony a Budapesten élő külföldi állampolgároknak köszönheti a győzelmét. A jelek szerint Újbudán ebben a szavazókörben a külföldiek lelkesedése egészen pontosan nulla volt. 

"Közös lista kell 2022-ben" - interjú Molnár Zsolttal

Nagy B. György
Publikálás dátuma
2019.10.16. 07:25

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kisebb településeken is megkapaszkodhat az ellenzék, ha a helyi szavazók és vállalkozók függését enyhíteni tudják a környező nagyvárosokon keresztül - állítja Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke.
Van olyan kerület, ahol különösen fájó a vereség? A sok siker mellett természetesen van ilyen, különösen Csepel. Úgy érzem, hogy ott többet is kihozhattunk volna magunkból és a helyzetből. Ezzel együtt köszönettel tartozunk Erdősi Éva polgármesterjelöltünknek, aki már egy nehéz helyzetben vállalta a jelöltséget. Fővárosi szinten mindenesetre még jobb lehet az ellenzék pozíciója: helytálló az, hogy két függetlenként megválasztott polgármester, a XX. kerületi Szabados Ákos és a soroksári Bese Ferenc beülhet valamelyik ellenzéki frakcióba? Az mindenképpen helytálló, hogy várhatóan visszaállítjuk a frakciók működését, amit Tarlós István és a Fidesz vállvetve megszüntetett, hogy nehezítse az ellenzék helyzetét. Ami a személyi kérdéseket illeti, bízom benne, hogy Szabados Ákos, aki két évtizeden át képviselte a baloldalt és most is egy baloldali többségű közgyűléssel dolgozik együtt Pesterzsébeten, átgondolja, hogy továbbra is elfogadja-e a kormánypárt támogatását. Azon meglepődnék, de természetesen örülnék annak, ha a Soroksáron Fidesz-támogatással induló Bese Ferenc végül Karácsony Gergely támogatói között kötne ki.
Ha Szabados Ákos átül az ellenzékhez, akkor a közelmúltat el lehet törölni? Nem lehet meg nem történtté tenni, hogy a Fidesz támogatásával indult, de Budapest érdeke előbbre való a személyes konfliktusoknál. Egyébként lát arra esélyt, hogy a Fidesz politikusai adott ügyekben együttműködjenek a közgyűlésben? Nem szorulunk a fideszes polgármesterek szavazataira, de Budapest érdekében nyitottak vagyunk észszerű kompromisszumokra egyes ügyekben. Viszont nem hiszem, hogy a Fidesz várospolitikusai maguk dönthetnének arról, milyen viszonyban legyenek Budapest új, demokratikus vezetésével. Valószínűbb, hogy majd a pártközpont dönt ebben a kérdésben.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: az ország és a főváros érdekében most készen állnak az együttműködésre. A jövő majd értelmezi a miniszterelnök szavait. Azt viszont biztos, hogy Orbán Viktor is megtanulta, hogy aki büntetni akarja Budapestet, az hosszú távon veszít. Bízom benne, hogy a kormány nem követ el politikai hibát, és nem él vissza a hatalmával, nem nehezíti meg a főváros életét. Karácsony Gergely azt mondta, minden őt támogató párt adhat egy főpolgármester-helyettest. Sejti, hogy a szocialistáktól ki lehet ez? A következő hetekben kiderül, de mivel a közvetlen munkatársáról van szó, Karácsony Gergely véleménye a legfontosabb ebben a kérdésben. Az európai parlamenti választások után az MSZP – az eredmények alapján – másodvonalbeli ellenzéki párttá vált. Most ön szerint milyen a demokratikus pártok közötti pozíciója. Mi az EP-választás után sem temettük az MSZP-t, és most sem bízzuk el magunkat – azzal együtt sem, hogy az MSZP által jelölt közös polgármesterjelöltek vannak a legtöbben. De nem sok értelme van az ellenzéken belüli helyezkedésnek, mert az országgyűlési és az EP-voksolás is egyértelművé tette, hogy csak a teljes összefogás hozhat sikert. Együttműködésre vagyunk ítélve, a mostani kampányban pedig mindenki bele is tette minden energiáját ebbe.
Azonban amikor választani kellett, és párlistákra kellett szavazni a megyei közgyűlések tagjainak megválasztásához, a többi ellenzéki párt jobban szerepelt. Nem becsülném le a leginkább szimbolikus szerepű megyei közgyűléseket, és nem vitatom, hogy ez a szavazás nem szocialista sikertörténet. Azonban a választói támogatást az mutatja, hogy miként szavaznak az emberek, amikor valós a tét és például egy település irányításáért folyik a küzdelem. Ezekben az esetekben feltűnően jól szerepeltek az általunk delegált közös jelöltek. 2022-ben is „az egy az egy ellen-elvhez” tartja magát az ellenzék? Nincs más út. A mi politikánk része lett egy hatékony, kompromisszumkész tárgyalási kultúra, aminek része az előválasztás intézménye is. Így lett jelölt Karácsony Gergely vagy Baranyi Kriszta is, majd mindketten megnyerték a maguk választását. És most szólok, a 2022-es győzelemhez is kevés lesz az egy egy elleni küzdelem, közös listára, jelöltekre és közös programra van szükség.
Az országgyűlési választás sikeréhez azonban a nagyvárosok megnyerése kevés. Hogy építkeznek a falvakban, amikor már a 20 ezer fő alatti településeken is alig van jelen az ellenzék? Tény: ahhoz, hogy a 106 választókerület jelentős részét megszerezzük, a szabadság erőinek intenzív jelenlétre van szükség a kisebb településeken is. Például úgy, hogy az uniós forrásokra közvetlenül pályázó nagyvárosok bevonják a projektekbe a környező településeket. Így megtörhető a kisebb települések vállalkozóinak, intézményeinek, közmunkásainak fideszes függése. A következő kampány előtt lesz még egy békeév. Mi a legfontosabb céljuk ebben az időszakban? Az immár szabad városokban meg kell mutatnunk, hogy miért jobb az a kormányzás, amit mi kínálunk, és hogy milyen országban élhetnénk.

Nyolc hónapos negatív spirálban Orbán

Kósa András
Publikálás dátuma
2019.10.16. 06:40

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A Fideszben sokan úgy látják, hogy rosszul kezelte a Borkai-ügyet a Fidesz vezetése – ráadásul az év eleje óta nem ez az első nagy tévedés, több stratégiai hibát is elkövetett a miniszterelnök és a kormánypárt „agytrösztje”. Mindezek ellenére sem látszik, hogy lenne a Fideszen belül valós visszajelzés Orbán Viktor felé.
A Fidesz vezetése már az év elején elkövetett egy nagy hibát, amikor az EP-választás előtt „kormányzati tájékoztató kampánynak” álcázva az Európai Bizottság elnökét, Jean-Claude Junckert gyalázó plakátokkal szórta tele az országot. Heves reakció volt a válasz, fogyni kezdett a levegő a Fidesz körül, amely végül nem kerülhette el, hogy felfüggesszék tagságát az Európai Néppártban. Később kiderül, hogy Orbán Viktor várakozásai totális csődöt mondtak az európai politika alakulását illetően, nagyot tévedett, amikor a bevándorlásellenes erők áttörését jósolta az EP-választáson. Kudarcosnak bizonyult eddig Orbán választása az uniós biztosi posztra: Trócsányi Lászlót az EP jogi bizottsága elkaszálta és kétséges a másodjára jelölt Várhelyi Olivér helyzete is. Ezzel párhuzamosan a Fidesz kénytelen volt visszavonni Hidvéghi Balázs jelölését az EP Állampolgári Bizottsága alelnöki tisztéről, mert egyértelművé vált, hogy nem fogják megválasztani. Egy ilyen tavasz és nyár után fordult rá a kormánypárt a helyhatósági választásokra. Sokáig úgy tűnt, hogy bár Karácsony Gergely megszoríthatja Tarlós Istvánt és sok helyen sikerült megvalósítani az ellenzéki összefogást, alapvetően nem változik a helyzet az öt évvel ezelőttihez képest: a főpolgármester megőrzi székét és marad az erős Fidesz-dominancia. Nem ez történt, Karácsony egyre csak erősödött, ráadásul a kampányfinisbe berobbant a Borkai-botrány, amire a Fidesznek szokatlan módon nem volt válasza. Ráadásul azok a videók sem hatottak, amelyekkel ismeretlenek az ellenzéki jelölteket próbálták lejáratni. A párt egyik kommunikációs szakembere azt mondta lapunknak: – Ezek szinte semmilyen hatást nem értek el. A kispesti fehér poros videó és a budaörsi Wittinghoff Tamásról készült szexfelvétel meglepetésünkre úgy pattant le az ellenzéki szavazókról, mintha nem is lett volna.
Közben a Borkai-botrány egyre csak dagadt, a Fidesz vezetésének – pontosabban Orbán Viktornak – nem volt ötlete a kármentésre. Borkait nem léptették le, ráadásul emlékezetes kommunikációs káosszal tetézték a bajt két nappal a választás előtt: Borkai rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett majd lefújta azt, a kormánylap Magyar Nemzet előbb lemondásra szólította fel a győri politikust, aztán eltüntette az erről szóló cikket. Forrásaink szerint a sorozatos hibák hátterében az áll: már régóta nincs senki a Fideszben, aki szólni merne Orbánnak, ha olyan lépésre készül, aminek negatívak lehetnek a következményei. Legfeljebb utólag van egy-két „kibeszélő show”, ahol egy-két „bátrabb” politikus, képviselő megfogalmazhat kritikát, persze itt sem a pártelnök felé, hanem más bűnbakot találva – mondta forrásunk, jelezve, hogy most éppen a kormányközei közvélemény-kutatóké lett ez a szerep. Ilyen „kibeszélő show” lehet a jövő heti parlamenti szezonkezdet előtt a Fidesz kihelyezett frakcióülése.