Pályáztatják a szerb-magyar gázszállítást

Publikálás dátuma
2019.10.16. 18:49

Fotó: Népszava
A teljes hazai fogyasztásnak megfelelő, évi tízmilliárd köbméteres szállításra várnak jelentkezőket.
Kiírta a szerb-magyar irányú gázszállításokra vonatkozó pályázatát a központi vezetékeket tulajdonló, Mol-hátterű FGSZ. Eszerint a teljes hazai fogyasztásnak megfelelő, évi tízmilliárd köbméteres szállításra várnak jelentkezőket. A pályázatot az orosz-török-bolgár-szerb útvonal most is zajló kiépítése teszi lehetővé. Politikusok 2021-re, szakértők 2022-re teszik, amikor innen a legkorábban orosz gázt kaphatunk. Szakértők szerint a kiírás sikerrel zárulhat, hisz az orosz Gazprom szívesen lefoglalhatja a határon átívelő, 1,2 méter vastag csövet. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában bejelentette: Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával megállapodott a jövő áprilistól induló orosz szállításokban. Azt, hogy mely útvonalon kapnánk a gázt, az MTI-tudósítás nem említi. 
Szerző

Milliós kárt okozó illegális gyümölcspárlatok

Publikálás dátuma
2019.10.16. 16:40

Fotó: Népszava
Az állami szervek nem törekszenek arra, hogy felszámolják a pálinkapiacon uralkodó feketekereskedelmet, miközben a fennálló helyzet több főzdét a csőd szélére sodor – véli a Pálinka Nemzeti Tanács.
Csak idén közel tízezer liter gyümölcspárlatot és további nyolcezer liter, erre a célra elkészített cefrét foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A legutóbbi rajtaütéskor egy sufniban 200 liter, többek között banán- és sárgadinnyepárlat állt készen, és hatezer liter cefre várt a lefőzésre. Májusban Békés megyében találtak hétezer liter illegális párlatot a pénzügyőrök, amit az előkészített üvegek alapján egyértelműen kereskedésre szánt a tulajdonos. A Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) szerint a sorozatos feltárások egyértelműen mutatják a piacon uralkodó feketekereskedelmet, ami végzetes hatású a pálinkaszakmában. Egy nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelési mennyiségének felel meg az a gyümölcspárlatmennyiség, amelyet idén, csupán néhány rajtaütés alkalmával foglalt le a NAV. A PNT szerint az említett feltárások egyértelműen bizonyítják, hogy a feketekereskedelem súlyos méreteket ölt. A testület szerint az illetékes szervek az említett esetek ellenére sem törekszenek arra, hogy felszámolják a piacon uralkodó feketekereskedelmet, miközben a fennálló helyzet több pálinkafőzdét is a csőd szélére kényszerít. A legutóbbi rajtaütésre Baranya megyében került sor szeptember 9-én, ahol olyan egzotikus gyümölcsökből is készültek párlatok, mint például banán és füge. Ezen kívül találtak még 6000 liter cefrét, ami szintén kifőzésre került volna. A legtöbb illegális párlatot Békés megyében foglalták le a NAV munkatársai, ahol összesen hétezer liter igazolatlan eredetű alkoholterméket találtak. Önmagában már ez a mennyiség is megfeleltethető egy átlagosnál nagyobb kereskedelmi pálinkafőzde éves termelési mennyiségének. Egy másik esetben a NAV figyelmét egy olyan internetes hirdető keltette fel, aki memóriakártyák mellett zárjegy nélküli gyümölcspárlatot is megvételre kínált. A PNT idén februárban hívta fel a figyelmet a magánfőzéssel kapcsolatos anomáliákra: a 2018-as adatokból ugyanis az derült ki, hogy miközben az országban bár több mint húszezer magánfőzésre szolgáló lepárlókészüléket jegyeztek be, az eladott párlatadójegyek alapján legfeljebb hétezer berendezést használtak. Az adatokból az is kiderült, hogy az előző évben hivatalosan mindössze 115 ezer liter gyümölcspárlatot készítettek saját fogyasztásra a magánfőzők. Az idén eddig lefoglalt párlatmennyiséget, 42 alkoholfokkal számolva 150 magánfőző készíthetné el egy év alatt. Az ezzel járó, literenként kiváltott adójegyek összértéke több mint 10 millió forint lenne. Magánfőző az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik. A jogszerűen eljáró magánfőzők egy évben legfeljebb 86 liter 42 fokos párlatot állíthatnak elő, amit csak a magánfőző, valamint családtagjai és vendégei fogyaszthatják, de nem értékesíthetik. A gyümölcspárlatok otthoni elkészítéséhez még a főzést megelőző minden enesetben párlatadójegyet kell igényelni a NAV-tól. Ezt annak kell igényelnie, aki a lakhelye szerinti önkormányzatnál magánfőzőként regisztrált. A párlatadójegy egy liter párlat előállítására jogosít, illetve igazolja a jövedéki adó megfizetését és az eredetet is – szögezi le a PTN közleménye.
Szerző
Témák
pálinka

Bezuhant az építőipar, a kedvezményes áfa meghosszabbítása segíthetne

Publikálás dátuma
2019.10.16. 16:08

Fotó: Népszava
A jövőre utaló adatok sem vetítenek előre komoly növekedést.
Komoly meglepetésként hatalmasat fékezett augusztusban az építőipar. Az egy évvel korábbi eredményt ugyan 5,9 százalékkal  meghaladta a termelés, ez a növekedés azonban tavaly március óta a legalacsonyabb volt, és ebben az évben 20 százalékosnál kisebb bővülésre még egyetlen hónapban sem volt példa. Júliushoz képest ráadásul 10,5 százalékos visszaesést mutatnak az augusztusi számok – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.  A jövőre utaló adatok sem vetítenek előre komoly növekedést, hiszen az új szerződések volumene csupán 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül azonban az épületek építésére vonatkozóké 2,5 százalékkal visszaesett, míg az egyéb építmények építésére kötötteké bő 10 százalékkal több lett. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene így bő 12 százalékkal maradt el a tavaly augusztus végitől. A nyár végén lassított az építőipar, és úgy tűnik: ez a tendencia állandósul, miközben hónapról hónapra egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai – kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte ennek hátterében a sokat emlegetett szakemberhiány áll, ami a lakó- és irodaépületek esetében komoly csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. A jelenleg még kedvezményes, 5 százalékos, de januártól ismét 27 százalékra emelkedő újlakásáfa is visszafoghatja a kibocsátást a következő időszakban, ez már az építési engedélyszámokon is látszik. A lakóingatlan piac emiatt jelentős fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években – tette hozzá. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak, és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is komolyan fékezőerő lehet. A Takarékbank ezek alapján az idén 30, jövőre pedig 8 százalék körüli növekedést vár az iparágban. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint viszont az idén csupán 20-25 százalékos bővülést érhet el az építőipar, amelyet jövőre lassabb tempó követ. Úgy fogalmazott: a viszonylag gyenge augusztusi adat ellenére a következő hónapokban magasabb, 10 százalék körüli bővülés várható, részben azért, mert a folyamatban lévő lakásépítések még segítik az építőipari növekedést. Földi Tibor, a lakásfejlesztő Cordia vezérigazgatója az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet: érdemes lenne megfontolni a kedvezményes áfa megtartását. A költségvetési oldalról nézve 1 forintnyi állami beruházás vagy 1 forint be nem szedett áfa egyenértékű, az építőipari szektorban „ott hagyott” adóteher azonban ötszörös multiplikátor-hatással bír. Azaz 1 forinttal kisebb áfateher 5 forint értékű beruházást generál, amire szükség volna az ágazat várható lassulásának megelőzése érdekében. Földi Tibor várakozásai szerint 2020 második felétől válik érezhetővé az újlakásépítések csökkenése az építőipari termelésben. Mint fogalmazott: már lehet látni azokat a jeleket, amelyek a lakásépítési szektor jövőbeli zsugorodását vetítik előre, hiszen a megkötött új szerződések számának apadása mellett tavaly óta csökken az építési engedélyek száma is. Az újépítésű lakások iránti kereslet ugyanakkor továbbra is erős, ami kihat az árakra is. A Cordia közelmúltban publikált fővárosi újlakáspiaci elemzése szerint  szeptember végén az új építésű otthonok átlagos négyzetméterára az év eleji szintet 11 százalékkal haladta meg, míg tavaly ilyenkorhoz képest 16, 2017 harmadik negyedévéhez képest pedig több mint 34 százalékos volt a drágulás. Az áfakulcs emelkedése mellett a kivitelezési költségeket tovább növelő, szigorodó energetikai előírások további drágulást vetítenek előre. Mindez azt jelenti: az újépítésű lakások szeptember végén Budapesten mért 925 ezer forintos átlagos négyzetméterára még nem jelent tetőzést.      
Szerző