Nincs törvényi védettsége az M3-as metró felújítására kötött kormányzati támogatási szerződésnek, ami azt jelenti, hogy az Orbán-kabinet törvénysértés nélkül állhat el több mint 217 milliárdos szerződésben vállalt önrész kifizetésétől – írja az Mfor.
A pénzügyi portál ugyanakkor csak a kilépés elméleti lehetőségéről számol be: kormányközeli forrása szerint egyelőre semmi jel nem utal ilyen döntésre, de még arra sem kaptak utasítást, hogy szigorúbban bánjanak a főváros uniós projektjeivel. De persze semmire sincs garancia, hiszen minden szerződést fel lehet mondani. A kabinet most mindenesetre áttekinti az önkormányzati választások utáni helyzetet.
Kisétáltak az M4-es szerződésből is
Mint a lap emlékeztet, az első Orbán-kormánynak is eltartott csaknem három hétig, amíg az 1998-as októberi önkormányzati választások után november 6-án bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új metróvonal építésében. A fővárosi önkormányzat bírósághoz fordult, amely első és másodfokon is úgy döntött, hogy az adott év áprilisában aláírt támogatási szerződés egyoldalúan nem bontható fel. A kormány felülvizsgálati kérelmet adott be, a főváros pedig 100 milliárdos kártérítési pert indított.
Demszky Gábor akkori főpolgármester hiába hivatkozott arra, hogy már több nemzetközi szerződést is aláírtak az állam részvételével, az 50 millió ecu-s (ma: euró) hitel egyik feltétele pedig az 1999-re ígért 3 milliárd forintos állami támogatás volt. Az Európai Beruházási Bank (EIB) Igazgatósága is jóváhagyott addigra egy 200 millió ecu összegű hitelkeretet a beruházás finanszírozására. Az Orbán-kormány hajthatatlan maradt. A főváros csak a 2002-ben megválasztott Medgyessy-kormánnyal tudott megegyezni. Ezt a megállapodást azután törvénybe is iktatták. Demszkyék ezt követően ülhettek le tárgyalni az EIB-vel a projekthez szükséges hitelfelvétel részleteiről.
Karácsony Gergely sem bízhat a törvényi védelemben. Tarlós Istvánnak az Orbán Viktor iránti nagy és kölcsönös tisztelete és barátsága ellenére sem sikerült ezt elérnie. A metrótörvényként emlegetett 2015-ös jogszabály ugyanis csak a fejlesztés gyorsítását célozza.
A portál arra is rámutat, hogy 2016-ban aláírt – előbb 137,5 milliárdos, majd 80 milliárd forinttal megemelt – támogatási szerződést Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára írta alá; ezzel szemben az M3-as ügyében még pénzügyminiszteri szinten történtek megállapodások .Így tehát nem csupán törvény nem született a hármas metró uniós vagy központi forrásból történő támogatásáról, de még a kontraktus is egy szinttel lejjebb helyeződött.
A támogatási szerződés felmondása esetén kártérítési perek sora indulhatna a minisztérium, illetve a kormány ellen tekintettel a támogatói jogviszonyra – mutatnak rá az Mfor forrásai.
Ha Orbán Viktorban vagy a kabinet bármely tagjában fel is merül a támogatás visszavonása, bizonyára végiggondolja, hogy mennyivel jobb kifizetni 40- 80 milliárdot céges zsebekbe nagy botrányoktól kísérve, mint odaadni a fővárosnak a kormány együttműködési készségét bizonyítva. Nem biztos, hogy az előbbi jobban megéri.
