A kurdok szerint a török hadsereg napalmot és foszfort vetett be

Publikálás dátuma
2019.10.17. 16:22

Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
A török hadsereg nemzetközi egyezményekben tiltott napalmot és foszfort vetett be az Északkelet-Szíriában folytatott hadműveletében - állította az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációja nevű szíriai kurd hatóság csütörtökön.
A Rász el-Ainnál zajló török agresszióban a nemzetközi jog és szerződések nyilvánvaló megsértésével, válogatás nélkül, különböző fegyvereket használnak - húzta alá a kurd hatóság. "Látva tervének teljes kudarcát, Recep Tayyip Erdogan török elnök olyan nemzetközileg tiltott fegyvereket vetett be, mint a napalm és a foszfor" - hangsúlyozta a kurd kormányzat. Az utóbbi napok harcai Rász el-Ain térségére összpontosítanak. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat úgy tudja, a török hadsereg és szíriai arab szövetségesei részben elfoglalták a várost a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciától, amelyet Ankara a terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai ágának tart. Az OSDH egyelőre nem tudta megerősíteni, hogy a török csapatok vagy a szövetségeseik tiltott fegyvereket használtak volna. Az aktivista hálózat ugyanakkor közölte, több sebesültet is égési sérülésekkel szállítottak egy közeli kórházba. Hulusi Akar török védelmi miniszter tagadta, hogy a török hadsereg vegyi fegyvert is bevetett volna a YPG ellen. A miniszter leszögezte, a török haderő eszköztárában nincs vegyi fegyver. Egyben azt állította, hogy a YPG alkalmaz vegyi fegyvert, amit megpróbálnak a török hadseregre kenni. A 2011 óta tomboló szíriai polgárháborúban a napalm kifejezést általában a különböző típusú gyújtóbombák alapanyagának gyűjtőfogalmaként használják. A foszfort leginkább ködfejlesztésre használják, míg a gyújtóbombákban történő alkalmazását a nemzetközi jog tiltja. A kurd hatóságok a közösségi médiában olyan felvételeket tettek közzé, amelyeken égési sérüléseket szenvedett gyermekeket lehetett látni. Az északkelet-szíriai Haszake tartomány egyik orvosa szerint ezek a sebek pontosan ilyen tiltott fegyverek alkalmazására utalnak. Musztafa Bali, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szóvivője felszólította a nemzetközi szervezeteket, hogy a szakértőik révén a helyszínen személyesen vizsgálják meg a sebeket. "Az északkelet-szíriai egészségügyi létesítményekben nem maradtak szakértők, miután a török offenzíva miatt a civilszervezetek elhagyták a térséget" - tette hozzá Bali. A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) október 9-én indította meg a Béke Forrása fedőnevű hadműveletet Északkelet-Szíriában az SDF gerincét adó YPG-vel, továbbá az Iszlám Állam tagjaival szemben. Az OSDH legfrissebb csütörtöki összesítése szerint a török offenzívában eddig legalább 72 civil és az SDF 203 harcosa vesztette életét. A török védelmi minisztérium viszont arról számolt be, hogy eddig az YPG 673 "terroristáját" tették harcképtelenné.  
Szerző

Új függetlenségi népszavazást szeretne a katalán elnök

Publikálás dátuma
2019.10.17. 16:21
Quim Torra
Fotó: Joan Valls / AFP
A katalán ellenzék viszont lemondatná Quim Torrát a hétfő óta tartó tüntetéssorozat miatt.
Több mint kilencven ember, rendőrök és tüntetők egyaránt megsérültek csütörtökre virradó éjjel a Katalónia több városában zajló rendbontásokban. Fernando Grande-Marlaska, az ügyvezető spanyol kormány belügyminisztere az adatokat összegezve elmondta: az elmúlt három napban 97 embert vettek őrizetbe a hatóságok az erőszakossá vált tüntetéseken, közülük négyen előzetes letartóztatásban vannak, mert rendőrökre támadtak. A rendfenntartók közül hétfő óta összesen 194-en sérültek meg. Arról beszélt, az erőszakos akciók nyilvánvalóan összehangolt cselekmények, amelyek nem maradnak büntetlenek, és senkinek ne legyen kétsége, hogy továbbra is őrizetbe veszik azokat, akik "bűnelkövető magatartást folytatnak".
Reggel legalább kilenc utca maradt lezárva Barcelonában, ahol megkezdték az éjszakai összecsapások nyomainak eltakarítását. Törmelékhalmok, törött üvegek borítják az aszfaltot, amelyre több helyen ráégtek a barikádként használt, felgyújtott műanyag kukák. Körülbelül egy tucatnyi személyautó és motor is kiégett ezekben az utcákban.
A katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetés miatt meghirdetett, kezdetben békés tüntetéseken több ezer ember vonult utcára szerda este például olyan nagyvárosokban mint Lleida, Tarragona, Girona és Barcelona. A megmozdulások azután fordultak összetűzésekbe, hogy tüntetők csoportja dobálni kezdte a rendfenntartókat üvegekkel, felszedett utcakövekkel, petárdákkal. A hatóság oszlatással, gumibottal és gumilövedékkel válaszolt.
A legkomolyabb összecsapások Barcelonában voltak, ahol a katalán belügyi tanácsos hivatalának környékén tűztek össze a rendőrök és a kapucnit, arcukat eltakaró kendőt viselő tiltakozók, akik a politikus lemondását követelték a katalán rendőrök kemény fellépése miatt az elmúlt napok tüntetésein.

Torra: újabb népszavazás kell

Quim Torra katalán elnök éjjel televíziós nyilatkozatban ítélte el a történteket, szerinte a függetlenségi mozgalom nem lehet erőszakos. Az elnök másnap újabb függetlenségi népszavazás megrendezését szorgalmazta Katalóniában a barcelonai parlamentben, ahol rendkívüli vitanapot tartottak a spanyol legfelsőbb bíróság katalán függetlenségi vezetők elleni ítélete miatt. Az autonóm közösség vezetője felszólalásában azt javasolta, hogy
még ebben - a 2021 decemberéig tartó - parlamenti ciklusban "ismét gyakorolják az önrendelkezési jogot".

A függetlenségpárti elnök megismételte felháborodását a politikustársait zendülés bűncselekményében bűnösnek kimondó ítélet miatt, amelyet gyalázatosnak nevezett. Véleménye szerint a bírósági döntéssel elítélték a demokráciát és azt a kétmillió embert is, aki részt vett az október elsejei referendumon 2017-ben.
Quim Torra párbeszédre kérte Pedro Sánchez spanyol ügyvezető kormányfőt, mert szavai szerint sem Spanyolország egysége, sem a katalán függetlenség nem lehet indok az emberi jogok megsértésére. "Az erőszak nem képvisel bennünket" - mondta az ítélet ellen több napja tartó tüntetéseken kialakult erőszakos cselekményekkel kapcsolatban, és kiállt a békés polgári engedetlenség mellett. Véleménye szerint az ítéletre adott válasz a Katalónia függetlenedéséről szóló újabb népszavazás megrendezése kell legyen.
Segri Sabriá, a függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) párt frakcióvezetője felszólalásában elmondta: nem tudtak előre koalíciós partnerük népszavazásra vonatkozó javaslatáról, és ugyan azt később értékelni fogják, de szerintük most nem a határidők kitűzésének van itt az ideje, hanem a függetlenséget támogató bázis szélesítésének. A katalán parlament ellenzéki pártjai
egyhangúlag mind Quim Torra lemondását és előrehozott katalán parlamenti választások kiírását sürgették az erőszakba fordult tüntetéssorozat miatt.

Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) első titkára bírálta az elnököt, amiért politikai aktivizmusával az "együttélés elé helyezte a függetlenséget". Arra figyelmeztette Quim Torrát, hogy népszavazási kezdeményezésével épp megismétli azokat a hibákat, amelyek "ide vezettek bennünket".

Előzmények

A tüntetéshullám azután kezdődött a katalán városokban, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt, és 9-től 13 évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződött függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.

A katalán kormány érvényesnek és eredményesnek tekintette a referendumot, amelyen az akkor 5,3 millió választásra jogosult közül 2,28 millióan voksoltak, 90 százalékuk a Spanyolországtól elszakadásra. A voksolást rendkívüli körülmények között rendezték meg, mivel a spanyol hatóságok igyekeztek megakadályozni a szavazást a szavazóhelyiségek bezárásával és az informatikai rendszer blokkolásával, így végül mindenki ott szavazhatott, ahol tudott, és elfogadták az otthon nyomtatott szavazólapokat is.

A katalán vélemény-tanulmányi központ (CEO) negyedéves felmérései szerint azóta csökkent a függetlenségi törekvések támogatottsága Katalóniában. Legutolsó, három hónappal ezelőtt közzétett felmérésében a megkérdezettek 44 százaléka támogatta a Spanyolországtól elszakadást, míg 48,3 százaléka ellenezte.

Frissítve: 2019.10.17. 17:01

Tízből egy cseh hajléktalan még gyerek

Publikálás dátuma
2019.10.17. 15:07
Hajléktalanok Prágában
Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
A 24 ezer otthontalan fele az utcán él, legtöbben városokban. Felüknek nem ajánl olyat az ellátórendszer, amiért igénybe vennék azt.
A csehországi hajléktalanok helyzetét áprilisban mérték fel. A tárca kezdeményezésére a szakemberek 403 településen, 251 menhelyen, 188 egészségügyi intézetben és 35 börtönben számolták össze a hajléktalanokat. Az érintett 403 településen a 10,5 milliós Csehország lakosságának több mint a fele él. Az így szerzett adatokat azután a szakértők kivetítették az ország egészére.
Csehországban idén tavasszal mintegy 23 800 hajléktalan élt, közülük 2600 még kiskorú, azaz 18 évnél fiatalabb volt

- közölte csütörtökön a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium. A hajléktalan személyek többségét férfiak teszik ki, arányuk mintegy 80 százalék. Általában a nagyobb, legalább 20 ezer lakosú városokban élnek, kisebb településeken nagyon kevesen vannak. A legtöbb hajléktalan ember a Morvasziléziai régióban (3540), valamint Prágában (3250) él, a legkevesebb a Dél-csehországi és a Libereci régióban.
Az adatokból kiderült, hogy a hajléktalanok mintegy fele az utcán él, s csak időnként használja ki a menhelyek nyújtotta szálláslehetőségeket. A hajléktalan emberek mintegy fele rendszeresen használja a különféle menhelyek szolgáltatásait, elsősorban éjszakai szálláshelyként, illetve tisztálkodó helyként. A különféle menhelyek szolgáltatásait igénybe vevők között 30 százalék nő, 32 százalék gyerek és 38 százalék férfi van.