Egy új arc a tükörben

Belenéz a tükörbe és elsírja magát; vagy már bele sem néz, mert képtelen felemelni a szemhéját. Vannak betegek, balesetes sérültek, stroke-osok, akiknek a hialuronsavas feltöltés és a botox nem luxuskezelés, hanem olyan segítség, amely addig elképzelhetetlen módon javítja az életminőségüket. Sokan mégis annyira szégyellik az állapotukat, hogy sosem fordulnak segítségért; másoknak a finanszírozás okoz problémát, a társadalombiztosító nem minden esetben nyújt ugyanis megfelelő támogatást.

Katalin panaszai évekkel ezelőtt kezdődtek, amikor súlyos pajzsmirigy-túlműködést diagnosztizáltak nála. Sokáig az orvosok is azt hitték, ez az oka annak, hogy gyakran nehezen tudja nyitva tartani a szemét, egyre inkább nehezére esik az olvasás és a tévénézés is. Olykor szabályosan erőlködnie kellett, hogy felemelje a szemhéját. A hunyorgás és az akaratlan grimaszolás egyre kellemetlenebbé vált. Miután sem az endokrinológus, sem a szemész nem találta meg a baj okát, végül egy szemész-neurológus jött rá a probléma okára: ez a szemhéjgörcs, ami egyfajta fokális disztónia. Ez a többségnek ismeretlen betegség, de az érintetteknek komolyan ronthat az életminőségén.

Azt a szakemberek sem tudják, mitől alakul ki ez a fajta betegség, de azt igen, hogy a szem körüli vagy a nyakizmok akaratlan és ismétlődő izom-összehúzódása botulinum toxin- (ismertebb nevén botox) injekcióval eredményesen kezelhető.

„Két és fél éve kapok háromhavonta botoxinjekciókat a szemem köré, és ez sokat javított a helyzeten. Bár a harmadik hónap végét általában már alig várom, mert épphogy kitart addig a szer hatása. A beavatkozás egyáltalán nem kellemetlen, bár a tűszúrások nyomai néha kicsit bekékülnek, de semmi több” – meséli Katalin, aki az orvosi váróban nagyon sok olyan beteggel találkozott, akik aligha tudnának teljes életet élni az injekciók nélkül.

Gödörben a finanszírozás

A társadalombiztosító finanszírozza ugyan az ellátást, de nem egészen úgy, ahogy kellene. Dr. Bihari Katalin neurológus főorvos, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet botoxambulanciájának orvosától tudjuk: a kórházaknak saját költségen kell megvenniük a szert, és utólag számolhatják el a kiadásokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK, korábbi OEP). Egy ampulla ára körülbelül 60 ezer forint, így nem minden intézmény engedheti meg magának, hogy erre költsön. A teljesítmény-volumenkorlát (TVK) ebben az esetben is megköti a kórházak kezét. A havi keretet túllépő költségeiket már nem fizeti az egészségbiztosító. Ezért aztán minden hónapban csak bizonyos számú beavatkozást végeznek, így igen hosszúak a várólisták. „Évek óta küzdünk azért, hogy ennél a betegségnél eltöröljék a TVK-t, beadványok pihennek mindenféle fiókokban, egyelőre sikertelenül. Az országban 12 kórházban működik botoxambulancia, ami elég is lenne, ha nem kötné a kezüket a TVK. A tünetek minden érintett esetében visszatérnek, így háromhavonta ismételni kell az injekció beadását” – mondja dr. Bihari Katalin, aki 1986 óta kezel fokális disztóniás betegeket botulin toxin-injekcióval. Több száz olyan esetet látott, amikor az injekciós terápia megváltoztatta a páciens életét. Ha valakinek például a betegség miatt becsukódik mindkét szeme, akkor hiába láthatna, funkcionálisan vak, mivel képtelen kinyitni a szemhéját. Esetükben óriási változást hozhat a botox. Persze nem mindenkinél ilyen rossz a helyzet, egyes érintettek „csak” kacsingatnak. „Az egyik első betegem egy rendőrségi fogalmazó volt, aki akarata ellenére kacsingatott a fokális disztónia miatt. Képzelhetik, milyen kellemetlen volt ez a munkája során” – meséli dr. Bihari Katalin.

A botox eredményesen alkalmazható más betegségeknél is, ilyen a krónikus migrén és a kancsalság. Eredetileg épp az utóbbi kezelésére fejlesztették ki, bár manapság már ritkán használják. Később jöttek rá, hogy a botox hatékony és jövedelmező szépészeti kezelési módszer is lehet. A krónikus migrén esetében sajnos nincs állami finanszírozás, a betegeknek tehát maguknak kell megvenniük a botoxot, ami a gyógyszertárban nekik ampullánként több mint 60 ezer forintba kerül. Erre pedig messze nem tud költeni minden érintett. Hasonló helyzetben vannak azok is, akik például egy stroke után nem tudják kinyújtani a karjukat. A botox nekik is segíthetne, de állami finanszírozás számukra sem érhető el. Egyedi méltányossági kérelemmel esetleg megkaphatja a páciens a kezelést, itthon egy-két rehabilitációs osztályon adnak is be ilyen kérelmeket, de a legtöbb helyen nem foglalkoznak vele, mert nagyon sok adminisztratív munkával jár.

Elszigeteltség ellen is

Az sem mindegy persze, hol kezelik a beteget botoxszal. A megfelelő beadáshoz elengedhetetlen a szakmai tudás, ellenkező esetben hónapokig tartó vagy akár maradandó károkat is okozhatnak. „Nagyon mérges vagyok, mikor azt hallom, hogy bőrgyógyászok, plasztikai sebészek, sőt akár kozmetikusok is adnak be botoxot olyanoknak, akiknek erre betegségük, és nem esztétikai ok miatt van szüksége. Ezt meg kellene tiltani. Természetesen nem a szépészeti kezelésekről beszélek, bár kozmetikusoknak azt sem szabadna. Manapság már fogorvosok is szúrnak botoxot, ami teljes nonszensz és kifejezetten etikátlan” – szögezi le dr. Bihari Katalin.

Van, akinek vele született rendellenesség vagy baleset miatt van szüksége egy botoxos vagy hialuronsavas kezelésre.

Dr. Molnár Miklós plasztikai sebész főorvos minden hónapban végez pro bono beavatkozásokat, hogy segítsen azokon is, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak a helyreállító kezelést. Szerinte szomorú, de manapság rossz helyzetben vannak a helyreállításra váró betegek, mert vagy kapacitás nincs, vagy orvos, ugyanis egyre kevesebb fiatalt érdekel a helyreállító plasztikai sebészet.

A stroke utáni botoxos helyreállítást egyébként ma Magyarországon nem finanszírozza a társadalombiztosítás, pedig ez kifejezetten jó lenne, hiszen most 90–150 ezer forint között mozog ennek a költsége, attól függően, hogy mennyi anyagot használnak. Ráadásul a kezelést félévente ismételni kell.

A plasztikai sebész a hialuronsavas feltöltést is alkalmazza, méghozzá olyan esetekben, mikor egy betegnek születési rendellenesség miatt eltorzul az arca. De sok a balesetes páciens is. Akár a kutyaharapás miatti deformáció és a csonthiány is pótolható egy ilyen injekciós kezeléssel. A plasztikai sebész havonta átlagosan négy helyreállító kezelést végez, minden más esetben szépészeti kezelés miatt fordulnak hozzá a betegek. Szerinte azért ilyen alacsony azoknak a száma, akik helyreállítás miatt fordulnak szakemberhez, mert az érintettek szégyellik az állapotukat, nem akarnak orvoshoz menni. Sokan egyáltalán nem is tudják, hogy lehetne javítani a helyzeten, vagy a sok sikertelenség miatt már nem akarnak újabb orvosokhoz járni. „Ezeknek az embereknek meghatározza az életét, hogy milyen állapotban van az arcuk, mégis nehezen szánják rá magukat, hogy segítséget kérjenek. Ha mégis megteszik, olykor elküldik őket, ami tovább erősíti bennük az elszigeteltséget – mondja dr. Molnár Miklós.

Injekció helyett pszichológus

Míg a betegek nehezen jutnak el az orvoshoz, az egészséges, de botoxra vágyók özönlenek. A szépségiparban egyre népszerűbbek ezek a kezelések. Sokaknál azonban inkább a testképzavar okozza a szűnni nem akaró igényt arra, hogy változtassanak a kinézetükön. És hiába minden, ők sosem elégedettek. Nekik valószínűleg nem újabb és újabb plasztikai sebészeti műtétre, hanem inkább pszichológiai segítségre lenne szükségük. Amit persze ritkán kapnak meg, és ez gyakran tragédiához vezet. Éppen ezért ma már egy-egy beavatkozás előtt kitöltetnek a pácienssel egy igen részletes és hatékony kérdőívet, amely segít kiszűrni a pszichés probléma jelenlétét. „Műtét előtt ezt mindig elolvasom, és néha egészen meglepő dolgok derülnek ki. Megdöbbentő volt például, mikor egy életerősnek tűnő nő arra a kérdésre, hogy gyakran elsírja-e magát, ha tükörbe néz, azt válaszolta, hogy igen, nagyon gyakran” – mondja dr. Molnár Miklós.

Dr. Altmayer Anita bőrgyógyász, immunológus klinikai főorvos évtizedek óta használja a botoxot esztétikai, szépészeti kezelésekhez, de vele is előfordult, hogy azért mondott nemet valakinek, mert tudta, nem a kezelés oldja meg a problémáját, mindig elégedetlen lesz. „Van, aki semmire nem mond nemet, én nem szívesen adom a nevem a túlzásba vitt töltésekhez. Vannak, akiket igenis pszichológus felé kell terelni, hiszen a statisztikai adatok alapján a testképzavaros, örökké elégedetlen emberek nagy számban lesznek öngyilkosok. Hiába gondolom én, hogy tökéletesre megcsináltam az arcát, ha ő nem ezt látja” – mondja dr. Altmayer Anita. Beszél arról is, hogy a hígított, kis dózisú botoxot manapság már pattanások, gyulladások, értágulat kezelésére is használják, és a fokozott izzadás esetében is hatékony lehet. Nagyon sokan kérik a hónaljba a szert. A kezelés persze nem olcsó, 110–160 ezer forint körüli összeget kell fizetni azért, ha valaki nem szeretne izzadságfoltokat. Időnként azonban sikeresebb a kezelés, mint ahogy azt kezdetben gondolja a beteg, és egy-két kezelés után végleg megszűnik az izzadás. Kiiktatódik ugyanis az agy idegrendszeréből az izzadási reflex. „Akik korábban több helyzetben is szorongtak, fokozottan izzadtak, azoknak jelentős életminőségbeli javulást hozhat a kezelés” – mondja a bőrgyógyász. Tőle megtudjuk azt is: a szépészeti botoxos kezelések és hialuronsavas feltöltések nagyon népszerűek a pedagógusok körében, egyre többen szúratják magukat. Esetében a betegei fele tanár. A legtöbben persze nem ismerik el nyíltan, hogy igénybe vesznek ilyen kezeléseket. Akkor sem, ha manapság már könnyen észrevehető, ha valaki például a botox miatt nem tudja ráncolni a homlokát.