Feketeöves keresztényüldözők Orbán barátai a Türk Tanácsban, de ez őt láthatólag nem zavarja

Publikálás dátuma
2019.10.18. 06:00

Fotó: Mustafa Kamaci / AFP/Anadolu Agency
Orbán Viktor részt vett a Türk Tanács ülésén, pedig a testület tagjai kizárólag olyan vezetők, akik keresztényellenes politikát folytatnak.
A „közszolgálati” és a fideszes sajtó részletesen beszámolt Orbán Viktor kormányfő bakui útjáról és a Türk Tanács tagállami vezetőivel történt baráti találkozójáról, két fontos információ azonban kimaradt a tudósításokból. Nem szóltak arról, hogy az említett tanács kizárólag mohamedán többségű államokból áll, és arról sem, hogy mindegyik érintett kormány keresztényüldöző politikát folytat. A Türk Tanács hivatalos tagjai közé jelenleg Üzbegisztán, Törökország, Kazahsztán, Azerbajdzsán és Kirgizisztán tartozik. Közülük Üzbegisztán, Törökország, Kazahsztán Azerbajdzsán szerepel az Open Doors nevű, amerikai újkeresztény hátterű szervezet keresztényüldözés-figyelő listájának élmezőnyében. De nem sokkal jobb a helyzet Kirgizisztánban sem: az Open Doors jelentése szerint az országban szintén rendszeresen előfordulnak a keresztények elleni fizikai támadások, templomgyújtogatások – ezek alatt a térségben azt kell érteni, hogy nem az üres épületet, hanem a templomot és a hívőket együtt gyújtják fel; legutóbb egy 40 fős baptista gyülekezet esett ilyen merénylet áldozatául. Az állam adminisztratív úton is korlátozza a keresztények vallásgyakorlását. Tilos a nyílt evangelizáció (vagyis a hittérítés és az igehirdetés). A keresztény hitűek kimutathatóan nehezen találnak munkát. Egy egyházi gyülekezet állami nyilvántartásba vételéhez 200 hívő szükséges, de a hatósági zaklatások és az egzisztenciális hátrányok miatt kevesen vállalják a regisztrációt, anélkül viszont maga a gyülekezet van kitéve a rendőrségi razziáknak és bírságoknak. A Türk Tanács összes többi tagországában a keresztények a kirgiz hívőknél is súlyosabb elnyomásnak vannak kitéve.   

Üzbegisztánban a protestáns egyházakat államellenes szektaként kezelik. Az állam az otthonok bepoloskázásával és bekamerázásával, a telefonok lehallgatásával, beépített ügynökök révén tartja megfigyelés alatt a keresztényeket. Ha valaki „lebukik”, a hatóságok fizikai erőszakkal illetve bezárással igyekeznek rávenni, hogy visszatérjen a muszlim valláshoz. A fideszes gazdasági elit kedvenc keleti országában, Kazahsztánban – amely most a valamilyen okból kipcsákként emlegetett kunok révén került fő helyre a hírekben, és amelynek elnökét, Nurszultan Nazarbajev volt elnököt Orbán azzal a hamis állítással igyekezett levenni a lábáról, hogy a „kipcsákoknak” (kunoknak) Magyarországon önkormányzatuk van, illetve, hogy a „törzseik” Nazarbajevet az „elnöküknek” tekintik – változatos és durva eszközökkel zajlik a keresztényüldözés. A keresztényeket az Open Doors szerint állandó, némiképp a kínai ujgurokéhoz hasonló megfigyelés alatt tartják. A vallásszabadságot 2011-ben jogilag is megszüntették. Az orosz ortodox vallásúakat kevésbé háborgatják – mert azt Moszkva nem tűrné –, a muszlim gyökerű áttért keresztényeket viszont fizikailag bántalmazzák, bűnözőként kezelik, gyakorta rabosítják, és súlyos pénzbüntetéssel sújtják pusztán a vallásuk gyakorlása miatt. Azerbajdzsánban szintén jellemző az állandó megfigyelés. A helyi hatóságok istentiszteleteket támadnak meg, fogva tartják a hívőket, elkobozzák a hitéleti kiadványokat. A megtért keresztények folyamatosan fizikai veszélynek vannak kitéve részben az állam, részben a muszlim csoportok részéről. Tavaly jogi eljárásban ítéltek el egy azeriül nem tudó baptista lelkészt „illegális vallási tevékenység” miatt: az eljárás azeri nyelven folyt, és a lelkésszel aláíratott dokumentumok is a helyi nyelven íródtak, fordítást és tolmácsolást pedig nem kapott a vádlott. Törökországról – amely mellett a kurdok elleni támadás kapcsán az Orbán-kormány az egész EU-val szemben szükségesnek érezte kiállni – azt írja az Open Doors, hogy Erdogan hatalmának kiterjesztésével párhuzamosan egyre fokozódik a keresztényüldözés. Az állam szerint az igazi törököknek szunnita muszlimoknak kell lenniük, mindenki más csak másodrangú állampolgár lehet. Keresztényeket nem vesznek fel állami állásokba, és a magánszektor sem szívesen alkalmazza őket az állami elvárások miatt. Tavaly egy keresztény hittérítőt két év börtönre ítéltek terrorizmus, kémkedés és „keresztényesítés” vádjával. Nemrég hasonlóan járt egy kanadai hittérítő is, akit végül kiutasítottak az országból. A lelkész- és papképzés tilos, új keresztény gyülekezet bejegyzése gyakorlatilag lehetetlen. A keresztények a nyomás miatt gyakran kettős életet élnek, azaz kifelé igyekeznek muszlimnak látszani. Ha lelepleződnek, az törvényes válóokot, és az örökösödésből történő kizárást jelent. Lapunk a fentiek okán megpróbálta megtudni a kormányfő szóvivőjétől, hogy a Türk Tanács tagjaival folytatott megbeszéléseken akár hivatalosan, akár informális módon szóvá tette-e Orbán a keresztényüldözést, illetve kérte-e a keresztények védelmét. Annak kapcsán pedig, hogy Magyarország megfigyelő státuszt kért és kapott, illetve az Európához kapcsolódás lehetőségét kínálta a szervezet tagjainak, azt a kérdést tettük fel a Miniszterelnökségnek: hogyan egyeztethető össze mindez a keresztényüldözés elleni államtitkárság tevékenységével, illetve azzal a deklarált törekvéssel, hogy Magyarország a keresztényüldözés ellen fellépő szervezetek központjává szeretne válni? Megkérdeztük továbbá, hogyan kell értelmezni azt a kijelentést, hogy a kipcsakoknak (kunoknak) Magyarországon van önkormányzatuk, vannak törzseik, és Nazarbajev kazah elnököt tekintik az elnöküknek. Orbán Viktor és a kormányzati illetékesek válaszait szerda délután óta várjuk.

Tiltakoznak Erdogan ellen

Tüntetéseket szervez november 7-ére, Recep Tayyip Erdogan budapesti látogatásának napjára az Európai Baloldal. Erdogan látogatása újabb szégyent hoz hazánkra, legitimálni próbálja egy diktátor hatalmát – olvasható a szervezet felhívásában, amely szolidaritást vállal a kurdokkal és minden szíriai elnyomott kisebbséggel. „Nem tűrjük a nőket felszabadító, a helyi vallási és etnikai közösségeket kibékítő, a társadalmi felszabadító kurdisztáni baloldali mozgalmak kiirtását” – hangsúlyozta az Európai Baloldal.

Frissítve: 2019.10.18. 10:32

Megvan Karácsony kabinetfőnöke

Publikálás dátuma
2019.10.17. 20:40
Karácsony Gergely és Balogh Samu a Városházán
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Balogh Samu a főpolgármester kampányában is aktív szerepet vállalt.
Balogh Samu lesz Karácsony Gergely kabinetfőnöke – értesült a Népszava. Balog Samu várostervező szakember, Karácsony Gergely programjának megírásáért felelt a Magyar Narancs cikke szerint. A programot egy 20-25 fős tanácsadói csapat készítette, ugyanakkor a program több fejezetét maga Karácsony Gergely írta. A program elkészítése még tavaly decemberben kezdődött és összeállítása az előválasztás első fordulójára fejeződött be. Ezután Balogh Samu koordinálta Karácsony Gergely programjait, például a kerületjárásokat.
Szerző
Frissítve: 2019.10.17. 20:57

Új választást követel az ellenzék Csepelen

Publikálás dátuma
2019.10.17. 20:04
Illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Fideszre szavaztatott idősek, halottak a névjegyzékben, 6 százalék érvénytelen voks - Bangóné Borbély Ildikó szerint egyértelműen csalás történt.
Bangóné Borbály Ildikó szerint annyira egyértelmű, hogy elcsalta a választást a helyi Fidesz, hogy az újraszámlálással sem elégedne meg, új választást követel Csepelen - írja az Azonnali. Az MSZP-s parlamenti képviselő a portálnak úgy nyilatkozott:
az ellenzék megtámadta az eredményt, egy újra kiírt választást szeretnének elérni a XXI. kerületben.

"Ott volt az idősek otthonában látott eset is, ahol demens és mozgásképtelen betegeket szavaztattak mozgóurnával, nekik ott mondták el, kire kell szavazni. De szerepelt a nyilvántartásban 2013 óta halott ember is, egy nénihez pedig úgy vittek ki mozgóurnát, hogy ő nem is kért ilyet. Visszaéltek a nevével és az adataival, meghamisították a nevét, ezt pedig egy fideszes jelölt felesége vitte be" - sorolta az okokat az Azonnalinak Bangóné Borbély Ildikó.
A politikus szerint már a számok is azt bizonyítják, hogy itt valami törvénytelenség történt, mivel 1620 érvénytelen szavazat volt a kerületben, ez pedig az összes leadott szavazat hat százaléka. Ráadásul minden választókerületben száz felett volt az elrontott lapok száma úgy, hogy sokan pont csak az egyéni jelöltekre nem tudtak helyesen ikszelni, a polgármesterekre viszont sikerült. De azt is gyanúsnak tartja, hogy a szavazókörök fideszes delegáltjai hétfőn tettek esküt, az ellenzékiek pedig kedden.
Csepelen október 13-án 52 százalékot kapott a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Borbély Szilárd, az ellenzéket képviselő párbeszédes Erdősi Éva pedig 43 százalékot. A választás.hu szerint 8 fideszes, 8 ellenzéki és egy független jelölt jutott a képviselő-testületbe.
Szerző
Frissítve: 2019.10.17. 20:13