Földrengést is okozhatnak a nagy viharok

Publikálás dátuma
2019.10.18. 09:05

Fotó: SAM YEH / AFP
A viharrengéseknek nevezett szeizmikus események erőssége akár 3,5-ös erősségű is lehet.
Akár 3,5-ös erősségű földrengéshez hasonló szeizmikus eseményt is kiválthatnak a közelükben lévő óceánterületen a hurrikánok vagy egyéb nagy erejű viharok - állapították meg a Floridai Állami Egyetem kutatói, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban számoltak be az újonnan felfedezett geofizikai jelenségről.
„Viharrengésnek hívjuk őket”

– idézi a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Wenyuan Fant, az egyetem munkatársát.

„Viharszezonban a hurrikánok vagy az Észak-Atlanti-Óceán nyugati részét érintő extratrópikus ciklonok erős óceáni hullámok formájában adnak le energiát az óceánba, és a hullámok kölcsönhatásba lépnek a szilárd földdel, intenzív szeizmikus forrást létrehozva” – magyarázta a szakember.
Fan és kollégái csaknem egy évtizednyi szeizmikus és óceanográfiai adatot elemeztek 2006 szeptemberétől 2019 februárjáig. A kutatók kapcsolatot találtak a nagy erejű viharok és az intenzív szeizmikus aktivitás között a kontinentális selfek – a kontinensek körüli, kis vízmélységű, kis lejtésű tenger alatti területek – szélének és a padok – kiemelkedő tengerfenéki alakzatok, amelyek fölött a vízréteg sekély – közelében.
A kutatók több mint 10 ezer viharrengésre találtak bizonyítékot a vizsgált időszakban, az Egyesült Államok területén Új-Anglia, Florida és a Mexikói-öböl, Kanadában pedig Nova Scotia, Új-Fundland és Brit Kolumbia partjainál.
„A hurrikánok okozta szeizmikus források órákig vagy akár napokig is aktívak lehetnek”

– jegyezte meg Fan.

A szakember kollégáival egy új módszert dolgozott ki a szeizmikus események észlelésére és helymeghatározására, valamint annak megállapítására, hogy viharrengésről van-e szó. Mint mondták, nem minden hurrikán okoz viharrengéseket. Vannak gócpontok, de vannak olyan területek is, mint például a New Jerseytől Georgiáig terjedő szakasz, ahol a kutatók nem találtak viharrengésekre utaló bizonyítékokat. Még a 2012-ben pusztító Sandy hurrikán sem okozott ilyen szeizmikus eseményeket. A kutatók szerint mindez azt sugallja, hogy a viharrengések kialakulásában nagy szerepet játszanak az óceanográfiai sajátosságok és a tengerfenék topográfiai jellemzői.
Szerző

Állat módjára viselkedő titokzatos egysejtűt mutat be a párizsi állatkert

Publikálás dátuma
2019.10.17. 11:04

Fotó: STEPHANE DE SAKUTIN / AFP
Nincs agya, mégis állat módjára viselkedik az a különleges, sárgás színű egysejtű élőlény, amelyet a párizsi állatkert először mutatott be szerdán.
A nagyközönség szombattól láthatja a massza (le blob) becenevű, gombakinézetű organizmust, amelyet most sikerült először kitenyészteni egy tudományos projekt keretében. Az élőlénynek nincs szája, nincs gyomra, nincsenek szemei, mégis észleli a táplálékot és elfogyasztja azt. A massza lábak vagy szárnyak nélkül mozog és ha félbe vágják, két percen belül helyreállítja önmagát és 24 óra alatt képes megduplázni a méretét. Becenevét A massza című, 1958-ban bemutatott film után kapta. A Steve McQueen főszereplésével készült b-listás horrorban egy földönkívüli életforma minden útjába kerülő dolgot elfogyaszt egy kis pennsylvaniai városkában. Tudományos neve Physarum polycephalum, és természetesen a valóságban nem jelent veszélyt a látogatókra. A kiállított massza egyelőre néhány centiméter átmérőjű, egy terráriumban fatörzsre helyezve láthatja a közönség szombattól. "A blob a természet rejtélyeinek egyike" - mondta Bruno David, a Párizsi Természettudományi Múzeum igazgatója. "Meglepő számunkra, mert nincs agya, mégis képes a tanulásra. És ha egyesül két massza, az egyikük tudása átkerül a másikba is" - tette hozzá. "Biztosan tudjuk, hogy nem növény, de nem igazán tudjuk, hogy állat-e, vagy gomba. Nagyon meglepő módon mozog ahhoz képest, hogy olyan, mint egy gomba. Állati jellegű viselkedése van, képes a tanulásra" - fejtette ki a szakértő. Óránként egy centiméteres sebességgel mozog, a kutatók szerint szívesen fogyaszt zabkását vagy zabpelyhet, a sós dolgokat azonban nem kedveli. Színe az elfogyasztott táplálék szerint is változik: ha például céklát kap, vöröses árnyalatot ölt. A szakértők szerint "alvó" állapotba is lehet helyezni, majd szükség esetén "felébreszteni", és szinte lehetetlen megölni. A tudósok remélik, minél többet megtudnak majd ezekről az organizmusokról, amelyek akár több négyzetkilométerre is megnőhetnek. Bíznak abban, hogy az új ismeretek segíthetnek az újrahasznosításban, az erdők talajának vagy egyéb szennyezett talajok megtisztításában, sőt, akár új típusú antibiotikumok felfedezésében is.
Szerző
Témák
élővilág

Vakon bízunk a robotokban, könnyen manipulálhatnak bennünket

Publikálás dátuma
2019.10.17. 10:55

Fotó: JOSHUA LOTT / AFP
Ez derült ki Tony Belpaeme előadásából, amit a Kaspersky Next lisszaboni konferenciáján tartott. Vigyázni kell tehát, mert a következmények súlyosak lehetnek.
A belgiumi Genti Egyetem tudósa, Tony Belpaeme három másik társával készítette tanulmányát, a melyben azokat a vizsgálatokat írják le, amikor szociális robotok és emberek kapcsolatát tanulmányozták. Az ilyen robotok beszéd útján, vagy nem verbális módon létesítenek interaktív kapcsolatot emberekkel, ezért azok könnyen tulajdonítanak emberi jellemzőket nekik, így ha ezek hackerek uralma alá kerülnek, potenciálisan veszélyeztethetik felhasználóikat. Egy 120 centiméter magas kamerákkal, mikrofonokkal és egy tablettel, mint kommunikáló felülettel felszerelt fél-humanoid robot volt a kísérletekben az egyik fél. Sok funkciója automatikus volt, de válaszait egy kezelő adta, amit gép torzított hangon adott elő. Egy olyan épületben végezték az első kísérleteket, amelynek felsőbb emeletein szigorúan őrzött kutatólaboratóriumok vannak. Arra utasították a robotot, hogy próbáljon belépni a csak kártyával látogatható területre, követve az ott dolgozókat. Kiderült, bár legtöbben nem fordítottak figyelmet a kérésére, 40 százalékuk beengedte őt, nyitva hagyva az ajtót. Az egész napos kísérletek során csak egy olyan munkatárs volt, aki vitába keveredett vele, nem túl nagy meggyőződéssel. A következő fázisban a robot ebédidőben egy jól ismert pizzaszállító cég dobozával érkezett, és így kezét sem tudhatta használnia belépéshez. A dolgozók készségesen utat nyitottak neki a zárt területre, nem gondolva a lehetséges rossz következményekre. A másik kísérletben bizalmas információkat kérdeztek emberektől: születési név, időpont, anyja neve, kedvenc autójuk, színük. A válaszolókat tudtukon kívül filmezték, detektív tükrön keresztül figyelték. Azt mondták nekik, tesztelik az új robot kommunikatív képességeit. Egy kivételével, a válaszolóktól percenként sikerült egy-egy új információt szerezni, a megfelelő irányba terelve a beszélgetést. Megerősítette a kísérlet, hogy az emberek boldogan adnak információkat robotoknak: nem mindig derült ki miért, de sokszor azt gondolják, hogy zárt rendszerűek, megőrzik azokat. Úgy látják a tudósok, hogy az emberek többnek tekintik a szociális robotokat, mint pusztán gépeknek, emberszerű tulajdonságokkal ruházzák fel őket, akik emellett ráadásul rendelkeznek e gépek olyan jó tulajdonságaival, mint a megbízhatóság. Ebben az esetben is nagy a veszélye a rosszindulatú felhasználásnak. A kísérletek megerősítették azt a szakirodalomban már régebb óta – szintén kísérletek alapján – megfogalmazott állítást, hogy az emberek – különösen a szociális – robotok által könnyen rávehetők bizonyos cselekedetekre, illetve bizalmas információk megosztására: minél emberibb a robot annál inkább. Nagyon sokféle módon használhatók fel tehát rosszindulatú támadásokra.

A szociális robotok

A robotoknak alapvetően két csoportja létezik, az egyik a fizikai világban dolgozik, például autókat szerel össze, a másik a szociális világban, ilyen lehet egy hotel recepciósa. A szociális robotokat bizalomgerjesztőre formálják, nagy szemük, kerek nagy fejük van, széles arcuk, nincs orruk, gyerekeket, ártatlan lényeket idéz külsejük, ezt szolgálja magas hangjuk is. Arra vannak programozva, hogy gyorsan válaszoljanak a szociális kérdések széles körére, metakommunikatív jelzésekkel, például karmozgással körítve mondandójukat. Szemkontaktust létesítenek, lokalizálják, honnan jön beszélőtársuk hangja, azt a benyomást keltve, figyelmesen hallgatják.  

Szerző
Témák
robotok