Október végén jön az új szakképzési törvény, tanárok veszíthetik el közalkalmazotti státuszukat

Publikálás dátuma
2019.10.19. 06:35

Fotó: Népszava
Átalakul az intézményrendszer és a szakmastruktúra, a szakképzés irányítása is változni fog.
Legkésőbb október 31-éig a kormány elé kell terjesztenie Palkovics László innovációs miniszternek az új szakképzési törvényt és a „Szakképzés 4.0” stratégia végrehajtásának cselekvési tervét – derült ki a lapunk birtokába került előterjesztés-tervezetből. Az október 14-i keltezésű, nem nyilvános anyagot eddig csak a szakminisztériumokkal egyeztették, annak tartalmával kapcsolatban azonban még miniszteri szinten sincs teljes egyetértés. A dokumentum alátámasztja azt, amit eddig tudni, sejteni lehetett: a 2020/2021-es tanévtől alapvetően két típusú szakképző intézmény lesz: a 3 éves szakképző iskola és az 5 éves technikum, utóbbi a jelenlegi 4+1 éves szakgimnáziumi képzést váltja fel. Az eddig ismert HÍD-program helyett pedig maximum 1 éves, egy részszakképesítés megszerzésére irányuló műhelyiskolákat hoznak létre azoknak, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert. Az Oktatási Képzési Jegyzék (OKJ) átalakítását követően az új szakmastruktúra is kétpilléres lesz. A mintegy 170 „alapszakmát” csak az iskolarendszerben, szakképző intézményekben lehet majd tanulni. A rövidebb idejű, adott célterületre fókuszáló speciális képzéseket – amelyek az alap szakképesítésekre is épülhetnek – pedig csak a felnőttképzés keretében. Az előterjesztés-tervezet újdonságként említi, hogy a tanulói jogviszony mellett bevezetik a szakképzési jogviszonyt. Előbbi kizárólag tanköteles kiskorúval hozható létre, utóbbi pedig azokkal, akik már nem tankötelesek. Az oktatók munkaviszonyán is változtatnak: foglalkoztatásuk egyöntetűen átkerül a közalkalmazotti törvény alól a Munka törvénykönyve alá, vagyis közalkalmazottból munkavállalóvá válnak. Ezt azzal indokolták, hogy így „rugalmasabban alakíthatók” a jogviszony és munkafeltételek, az illetmények. Ezzel lényegében elismerték, hogy a korábbi évek bérezési, előmeneteli, továbbképzési politikája kudarc volt: a tanárok bére átlagosan 30 százalékkal marad el a piaci bérektől, ezért magas a pályaelhagyó oktatók száma. Az előterjesztés bérrendezést helyez kilátásba, a szakmai oktatók tekintetében „tág lehetőség nyílik” majd a béralkura is. A javaslat szerint az intézkedés forrásigénye 32,5 milliárd forint. Speciális oktatói életpályamodellt is bevezetnének 2020-tól, aminek többletforrásigénye mintegy 15 milliárd forint. Az előterjesztés-tervezetből kiderült: itt nézeteltérés van az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Pénzügyminisztérium között. A PM 2021-től javasolja a bevezetést, szerintük előbb a katonák, rendőrök, orvosok bérrendezésére kellene sort keríteni. Azt is javasolják, hogy az oktatók bérét hazai források helyett le nem kötött uniós forrásokból rendezzék. Az ITM szerint viszont a halasztás lehetetlenné teszi a cselekvési terv eredményes végrehajtását, az oktatói bérek rendezésénél pedig nincs lehetőség a hazai források uniós forrásokkal történő kiváltására. – A javaslat a minisztériumokban sem aratott nagy sikert, szinte biztos, hogy ebben a formában nem fogják elfogadni – mondta az új szakképzési törvény tartalmát ismerő forrásunk. Szerinte a törvényben sok régi megoldást poroltak le, fogalomhasználata pedig zavaros és még jobban széttagolja a felhasználók számára a már most is nehezen átlátható oktatási rendszert. Úgy véli, a munkavállalók körében és a szakszervezeteknél is kiveri majd a biztosítékot, hogy az oktatók közalkalmazottból munkavállalókká válnak, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény ugyanis sokkal nagyobb védelmet, sokkal több garanciát nyújt a foglalkoztatás tekintetében, mint a Munka törvénykönyve. Például sokkal könnyebben el lehet bocsátani valakit, ha nem közalkalmazott. Emellett a rabszolgatörvényt is alkalmazni lehet majd rájuk, vagyis jelentősen emelkedhet az oktatók túlórakerete. Forrásunk arra is felhívta a figyelmet: a szakképzés irányítása is változni fog. A szakképesítésekért felelős miniszterektől és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól újabb jogköröket vonnak el. Az immár öt, szakképzés igazgatással is foglalkozó szervezet egyike az újonnan létrejövő Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt., melynek feladata egyebek mellett a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészének kezelése lesz, vagyis pénzügyi kérdésekben lesz kompetens. Az előterjesztés kitér arra is: az új szakképzési törvénynek nem lesz társadalmi egyeztetése. A törvény elfogadása után Pölöskei Gáborné szakképzését felelős helyettes államtitkár tájékoztatja majd a közvéleményt.

Többen kaphatnak majd ösztöndíjat

Pozitív elem, hogy míg most csak a hiányszakmákat tanulók kaphatnak ösztöndíjat, egy hosszú évek óta szorgalmazott javaslat végre meghallgatásra talált, és a jövőben egységes, mindenkire kiterjedő szakképzési ösztöndíjrendszert vezetnének be. Tanulmányi eredménytől függően havi 10-50 ezer forintig terjedhet majd. A 9. évfolyamban, amikor még nincs tanulmányi átlag, szakképző iskolában egységesen 14 ezer, technikumban 7 ezer forintot kaphatnak a diákok. A hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók havi 30 ezer forintos Apáczai-ösztöndíjban is részesülhetnek. Az új ösztöndíjrendszert 2020. szeptember elsejétől, felmenő rendszerben vezethetik be.

Szerző

Felhős, de meleg lesz a hétvége első napja

Publikálás dátuma
2019.10.18. 20:35

Fotó: Shutterstock
Változatlanul anticiklon határozza meg a Kárpát-medence időjárását, folytatódik a csendes őszi idő az ország nagyobb részén az átlagosnál jóval magasabb hőmérséklettel.
Az ország nagy részén többnyire derült vagy gyengén felhős idő lesz. Péntek éjszaka többfelé képződik köd, illetve alacsonyszintű rétegfelhőzet, amely szombaton - főként az Alpokalján és a Kisalföldön - néhol tartósan is megmaradhat, másutt várhatóan még délelőtt feloszlik.
Ezt követően többnyire gyengén vagy közepesen felhős lesz az ég. Számottevő csapadék nem várható. Többfelé megélénkül, az ország északnyugati harmadán nagy területen megerősödik a déli, délnyugati szél.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 6 és 12 fok között alakul, ám a derült, szélvédett, hidegre hajlamos vidékeken ennél hidegebb is lehet. A legmagasabb hőmérséklet pénteken többnyire 19 és 26 fok között várható, de főleg az Alpokalja, valamint a Kisalföld tartósan ködös tájain ennél jóval alacsonyabb maximumértékek is valószínűek.

Időjárási helyzet Európában

Kontinensünk északnyugati felén-harmadán egy többközéppontú ciklonrendszer és a hozzá tartozó légköri frontok teszik változékonnyá az időjárást: többnyire erősen felhős az ég, többfelé esik az eső, Skandinávia északi vidékein havazik. A Földközi-tenger medencéjében, valamint Közép- és Kelet-Európában egy nagykiterjedésű anticiklon az uralkodó. Hatására nagy területen szinte zavartalan a napsütés, de előfordulnak olyan térségek, ahol csak lassan oszlik fel az éjszaka képződő köd, illetve alacsonyszintű rétegfelhőzet.
A hőmérséklet csúcsértéke a nyugati és az északi országokban többnyire 11 és 19 fok között, a Skandináv-félsziget északi részén csupán fagypont körül alakul. Délkelet felé haladva egyre melegebb van, a Balkán-félszigeten 28-29 fokot is mérnek.
Péntek estig változatlanul anticiklon határozza meg a Kárpát-medence időjárását, folytatódik a csendes őszi idő az ország nagyobb részén az átlagosnál jóval magasabb hőmérséklettel.
Témák
időjárás

Szakács László lehet Tóbiás utódja

Publikálás dátuma
2019.10.18. 20:00
Szakács László
Fotó: Népszava
Erről szombati ülésén dönt az MSZP.
Értesüléseink szerint Szakács László, a párt elnökhelyettese kaphatja meg Tóbiás József parlamenti mandátumát, erről szombati ülésén dönt az MSZP. A szocialisták elnöke, Tóth Bertalan a héten jelentette be, hogy Tóbiás visszaadja listás mandátumát. A párt egykori vezetőjéről kiderült ugyanis, hogy tavaly ősszel kiköltözött családjával a Kanári-szigetekre, azóta onnan járt dolgozni a parlamentbe. Tóbiás az őszi ciklusig kapott haladékot, hogy válasszon, lemond, vagy hazaköltözik. Szakács Lászlónak nem lenne ismeretlen az országgyűlés, hiszen az előző ciklusban már dolgozott parlamenti képviselőként. A választmányi ülésen az MSZP nemcsak a múlt vasárnapi választást értékeli, hanem ajánlatot tesz a teljes ellenzéknek a további menetrendre és az összefogásra.
Arról már beszámoltunk, hogy Molnár Zsoltot, a párt budapesti elnökét nevezték ki az MSZP pártigazgatójává. Nem kell ugyanakkor visszalépnie a fővárosi testület vezetésétől, hiszen a két poszt nem összeférhetetlen.
Szerző