Az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Kunigunda úti egysége telente körülbelül száz megawatt (MW) hővel látja el a Gellért-hegytől Békásmegyerig terjedő térség mintegy 36 ezer távfűtéses lakását – közölte a bejáráson az erőmű irányítója és a cég ügyvezetője, Kis György. Miközben az ellátott terület ma már ritkán igényel ennél több hőt, 2008-ban, amikor az erőművet átadták, a rendszert még a térség akkori, 200 MW-s igényére tervezték. A visszaesés okát az ügyvezető a globális felmelegedésben és a panelek szigetelésében látja, de korábban sok lakás is levált a távhőrendszerekről. Az MVM fűtőerőműve az eltérő tulajdonosi szerkezet ellenére szervesen egybeépült a 70-es évek végén átadott, fővárosi tulajdonú Főtáv Észak-Budai Fűtőművével. Utóbbit csak akkor indítják el, ha a térség bármely ok miatt az erőmű által leadott hőnél többet igényel. Kis György szerint 0 Celsius-fok felett ez ma már nemigen fordul elő. A Főtáv illetékese ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy december-március között az ő kazánjaikat is felfűtik.
A két, egyaránt gáztüzelésű egység elnevezésének három betűs eltérése alapvető különbségre utal: míg az MVM fűtőerőműve áramot is termel, addig a Főtáv fűtőműve csak hőt. Előbbi együttes, úgynevezett „kogenerációs” működésének hatékonysága kiugró: a felhasznált gáz energiaértékének 85-86 százalékát képesek hővé és árammá alakítani. A gázból első körben turbinák segítségével villamos energiát termelnek. Az ebből „megmaradó” mintegy 500 Celsius-fokos úgynevezett füstgáz egy sűrűn csövezett rendszerben felmelegíti a Főtáv-telepről oda érkező, lehűlt fűtővizet. Ez így felforrósítva indul vissza a lakások felé. Bár a két telep berendezései ily formán egymásba illeszkednek, a szerződések szerint itt a két cég közötti hőértékesítés zajlik. Bár az erőműben látszólag az áramtermelés az elsődleges, hőellátásuk valójában sokkal fontosabb, egyszersmind kötelezettségük is. Termelésüket emellett alapvetően befolyásolják a tőzsdei hullámzások – hangsúlyozza kérdésünkre Kis György. Ugyanis az áramot és a gázt is a nyílt piacon adják, illetve veszik. Bár a kettő áraránya idén éppenséggel kedvező a számukra, tavaly fordítva álltak. Ehhez hozzáadódik a légszennyezés miatt vásárolt úgynevezett szén-dioxid-kvóta – egyre növekvő – piaci ára. Mivel a két utóbbi terméket valutáért veszik, az egészet befolyásolja – mostanság leginkább rontja – a forintárfolyam is. Így nem csak akkor állnak le, ha nincs szükség a hőre vagy áramra, hanem akkor is, ha nem éri meg a termelés. (De azért ilyenkor áramelőállítás nélkül is termelhetnek hőt.) Mindezek eredőjeként a kft. „enyhén nyereséges”.
A Főtáv közel ötven éves telepe korszerűtlenebb. Több mint 200 méteres kéményének – a főváros legmagasabb építményének – tekintélyt parancsoló méretei elvben éppenséggel annak elavultságára utalnának. Korábban ugyanis sokkal magasabbra vezették a termelés során keletkező légszennyező anyagokat, mint akár az MVM-egység alig észrevehető kéménye. A Főtáv munkatársa ugyanakkor kérdésünkre vitatta, hogy ők jobban szennyeznének az MVM-nél. Az általunk fellelt korábbi adatsorok szerint 2013-ban a Főtáv-telep 15 ezer, az MVM-erőmű pedig 133 ezer tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Igaz, a Főtáv-telep látszólagos előnyét rövidebb működési idejük árnyalja. A két telepről nitrogén-oxidok és szén-monoxid is kerül a levegőbe. E tekintetben az MVM egysége bőven a határérték alatt termel – szögezte le kérdésünkre a cég ügyvezetője. Az észak-budai fűtőerőmű termelése az ország mindennapos szükségletváltozásától függően, ha nem is ezredmásodpercek, de másfél perc alatt szintén fel-le szabályozható – tette hozzá.
Kis György bemutatóján úgy fogalmazott: talán kicsit zajosak, talán kicsit piszkosak, ám mégis innen származik az az áram, ami a konnektorból, illetve az a hő, ami a radiátorból az otthonokba kerül.