Előfizetés

Éjszakai erőműtúra

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.10.20. 13:11

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Észak-Buda hőigénye tíz év alatt nagyjából megfeleződött – csak egy adat azok közül, amit megtudhattunk a múlt héten az Erőművek Éjszakája budapesti sajtóbejárásán, az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.-ben és a helyhatósági hátterű Főtáv szomszédos Észak-Budai Fűtőművében.
Az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Kunigunda úti egysége telente körülbelül száz megawatt (MW) hővel látja el a Gellért-hegytől Békásmegyerig terjedő térség mintegy 36 ezer távfűtéses lakását – közölte a bejáráson az erőmű irányítója és a cég ügyvezetője, Kis György. Miközben az ellátott terület ma már ritkán igényel ennél több hőt, 2008-ban, amikor az erőművet átadták, a rendszert még a térség akkori, 200 MW-s igényére tervezték. A visszaesés okát az ügyvezető a globális felmelegedésben és a panelek szigetelésében látja, de korábban sok lakás is levált a távhőrendszerekről. Az MVM fűtőerőműve az eltérő tulajdonosi szerkezet ellenére szervesen egybeépült a 70-es évek végén átadott, fővárosi tulajdonú Főtáv Észak-Budai Fűtőművével. Utóbbit csak akkor indítják el, ha a térség bármely ok miatt az erőmű által leadott hőnél többet igényel. Kis György szerint 0 Celsius-fok felett ez ma már nemigen fordul elő. A Főtáv illetékese ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy december-március között az ő kazánjaikat is felfűtik. A két, egyaránt gáztüzelésű egység elnevezésének három betűs eltérése alapvető különbségre utal: míg az MVM fűtőerőműve áramot is termel, addig a Főtáv fűtőműve csak hőt. Előbbi együttes, úgynevezett „kogenerációs” működésének hatékonysága kiugró: a felhasznált gáz energiaértékének 85-86 százalékát képesek hővé és árammá alakítani. A gázból első körben turbinák segítségével villamos energiát termelnek. Az ebből „megmaradó” mintegy 500 Celsius-fokos úgynevezett füstgáz egy sűrűn csövezett rendszerben felmelegíti a Főtáv-telepről oda érkező, lehűlt fűtővizet. Ez így felforrósítva indul vissza a lakások felé. Bár a két telep berendezései ily formán egymásba illeszkednek, a szerződések szerint itt a két cég közötti hőértékesítés zajlik. Bár az erőműben látszólag az áramtermelés az elsődleges, hőellátásuk valójában sokkal fontosabb, egyszersmind kötelezettségük is. Termelésüket emellett alapvetően befolyásolják a tőzsdei hullámzások – hangsúlyozza kérdésünkre Kis György. Ugyanis az áramot és a gázt is a nyílt piacon adják, illetve veszik. Bár a kettő áraránya idén éppenséggel kedvező a számukra, tavaly fordítva álltak. Ehhez hozzáadódik a légszennyezés miatt vásárolt úgynevezett szén-dioxid-kvóta – egyre növekvő – piaci ára. Mivel a két utóbbi terméket valutáért veszik, az egészet befolyásolja – mostanság leginkább rontja – a forintárfolyam is. Így nem csak akkor állnak le, ha nincs szükség a hőre vagy áramra, hanem akkor is, ha nem éri meg a termelés. (De azért ilyenkor áramelőállítás nélkül is termelhetnek hőt.) Mindezek eredőjeként a kft. „enyhén nyereséges”. A Főtáv közel ötven éves telepe korszerűtlenebb. Több mint 200 méteres kéményének – a főváros legmagasabb építményének – tekintélyt parancsoló méretei elvben éppenséggel annak elavultságára utalnának. Korábban ugyanis sokkal magasabbra vezették a termelés során keletkező légszennyező anyagokat, mint akár az MVM-egység alig észrevehető kéménye. A Főtáv munkatársa ugyanakkor kérdésünkre vitatta, hogy ők jobban szennyeznének az MVM-nél. Az általunk fellelt korábbi adatsorok szerint 2013-ban a Főtáv-telep 15 ezer, az MVM-erőmű pedig 133 ezer tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Igaz, a Főtáv-telep látszólagos előnyét rövidebb működési idejük árnyalja. A két telepről nitrogén-oxidok és szén-monoxid is kerül a levegőbe. E tekintetben az MVM egysége bőven a határérték alatt termel – szögezte le kérdésünkre a cég ügyvezetője. Az észak-budai fűtőerőmű termelése az ország mindennapos szükségletváltozásától függően, ha nem is ezredmásodpercek, de másfél perc alatt szintén fel-le szabályozható – tette hozzá. Kis György bemutatóján úgy fogalmazott: talán kicsit zajosak, talán kicsit piszkosak, ám mégis innen származik az az áram, ami a konnektorból, illetve az a hő, ami a radiátorból az otthonokba kerül.

Mégsem lesz faégető erőmű

A kampány során élesen tiltakozott a Főtáv észak-budai telepén tervezett biomassza-alapú erőműterv ellen az önkormányzati választást végül megnyerő, összellenzéki támogatást élvező szocialista Kiss László. Korábbi közleményében felhívta a figyelmet az előző, fideszes vezetőség által tett előkészületekre. Ugyanakkor a – választások előtti - bejáráson a Főtáv munkatársa lapunkat arról tájékoztatta, hogy a – például a faapríték odaszállítása során keletkező – környezetterhelési kockázatok miatt az eddigi helyhatóság sem adott engedélyt az egység felépítésére.

Fürdősapka kötelező!

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.10.20. 12:19

Fotó: Csillaghegyi Fürdő
Az egyik legrégebbi és legnagyobb alapterületű strand természeti környezete egyike a legszebbeknek Budapesten. Az más kérdés, hogy ezekkel a páratlan környezeti adottságokkal nemigen élt a tulajdonos főváros.
Sokaknak a csillaghegyi strand úgy él az emlékezetében, hogy itt lehetett úszkálni Budapest leghidegebb (21-22 fokos) vizű medencéjében. De az is sokakat izgalomba hozott – az ifjúságot legfőképpen –, hogy az óbudai Róka-hegyre felkúszó pázsiton, a lépcsőzetesen kialakított park takarásában, a nudisták is kikapcsolódást találtak egykor. S bár a strand működtetése évek óta nem volt gazdaságos, és a bezárás gondolata is felmerült, most mégis csoda történt: felújították, és egy esztendeje, immáron régi nevét visszavéve, Árpád Forrásfürdőként 600 fős befogadóképessággel működik tovább. Kár lett volna érte, hiszen az egyik legrégebbi és legnagyobb alapterületű strand természeti környezete egyike a legszebbeknek Budapesten. Az más kérdés, hogy ezekkel a páratlan környezeti adottságokkal nemigen élt a tulajdonos főváros. Az Árpád elnevezés korántsem a véletlen műve, hiszen régóta így nevezik a fürdőt tápláló bő forrást. A honfoglaló fejedelemről az a legenda terjeng, hogy valahol Óbuda térségében temették el. A beruházás átadási határidejét alaposan elvétette a múlt vasárnap megbukott városvezetés. Az időpontot eddig négyszer kellett módosítani. Tarlós István volt főpolgármester és Varga Mihály pénzügyminiszter (még nemzetgazdasági miniszterként) mint a városrész országgyűlési képviselője, 2017 februárjában az alapkőletételkor nyolc hónapot ígért. (A három hónapos „régészeti szünetre” természetesen aligha számíthattak a beruházók.) A csúszásért a kivitelező Kalotherm Zrt. tulajdonosa az építőipari szakmunkáshiányt okolta, amit – a hírek szerint – egyharmadrészt a határon túlról érkezett munkavállalókkal igyekeztek feloldani. A tetemes késedelemben közrejátszhatott az is, hogy a külföldiek felkészültségével nem voltak elégedettek, pedig összességében még drágábbak is voltak, mint a hazai kollégáik.
Hiteles dokumentumok bizonyítják, hogy már a rómaiak is használták az itt eredő forrásokat, melyeknek vízét, a mai Csillaghegyről vezették Aquincumba. Ráadásul az egyik forrás vize azonos föld alatti vízmedencéből táplálkozik, mint a Császár, a Lukács és a Király fürdőké. (A kissé kénes víz legfontosabb ásványi sói a kálcium- és magnézium-hidrokarbonát, valamint a kovasav, viszont nátriumot nem tartalmaz.) Egy 1858-ban megjelent könyvben már arról olvashatunk, hogy a források 24 fokos vizét egy kis tavacskában összegyűjtötték, melyben nyaranta számosan megfürödtek. Sőt az elfolyó víz még egy malom kerekét is meghajtotta. Az első strand 1920-ban nyílt itt meg, az egyetlen medencét középen egy függönnyel elválasztották, mert akkor még a különböző neműeknek nem illett együtt fürödniük. A néhány évvel később megépült hullámmedence a maga nemében úttörő volt a fővárosban. A harmadik (úszó) medence már nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas volt, s még lelátót is építettek melléje. (Erre a medencére a kivitelezők nem lehettek büszkék, ugyanis megsüllyedt, s be kellett temetni.) Az államosítást követő évtizedekben a strand területét kibővítették, új kabinokat, öltözőket, a hatalmas parkban faházakat építettek, megnyílt egy motel is – amit azóta már hiába keresnénk –, s az egyik medencét sátortetővel is befedték, vagyis téliesítették. A mellette levőt viszont megszüntették, hogy az 1920-as évek óta itt palackozott Csillaghegyi Ásványvíz üzemnek megfelelő helye legyen. A mostani építkezést megelőzte a már említett régészeti feltáró munka. S lehetséges, hogy Árpád közeli sírja legfeljebb sejtelem, az viszont tény, hogy a felújításkor a területen a régészek a római korból származó bronz figurális díszekkel, istenalakokkal és a mitológiából ismert lényekkel feldíszített kocsit találtak. A 2018-ban befejeződött beruházás révén az eddigi meglévő 3 medence mellett 11 (!) új is elkészült. A beruházás végül 3,5 milliárd forintba került, amelyhez az Európai Unió további 300 millió forinttal járult hozzá, a napelemes fűtést finanszírozandó. A munkálatok legkülönlegesebb eleme a Barcsay Jenőtől származó két nagy méretű, védett üvegmozaik áttelepítése volt, amelyek 1976 óta díszítették a lebontásra váró, viszonylag rövid életű, Újpesti uszodát. Mivel hasonló típusú műalkotás-mentés még nem történt Magyarországon, így méltán nyerte el Bolognában – 459 beküldött pályamű között – a hidegburkolás kategóriában a Reference Grand Prix díjat, amit világraszóló építőipari munkálatokért adnak. A végére egy – a hazai szabadtéri strandokon ritka – különlegesség: a fürdősapka a Csillaghegyi strandon kötelező!

Torziós ingától Agatha Christie-ig

Hompola Krisztina
Publikálás dátuma
2019.10.20. 10:28

Fotó: Facebook
Néhány évtizeddel ezelőtt még rang volt a Magyar Optikai Műveknél dolgozni. A több mint 130 éve tanműhelyként indult, később sikeressé vált magyar cég mára már megszűnt, kulturális intézménye azonban túlélte az alapítót.
A XIX. században, a kiegyezés után Baross Gábor közlekedésügyi államtitkár hívta Budapestre a hesseni Marburgból származó, s a kolozsvári egyetemen mechanikusként tevékenykedő Ferdinánd Süsst, hogy alapítson tanműhelyt magyar (finom)mechanikusok képzésére. A kicsi üzem kinőtte helyiségét, ezért 1905-ben a Csörsz utcába költözött, 1939-ben pedig Magyar Optikai Művekre változtatta nevét. Ott készült Eötvös Loránd később világhírűvé vált torziós ingája, a II. világháború idején a hadigépezetet szolgálta ki termékeivel, később precíziós tolómérőket, mikrométereket, laboratóriumi műszereket, még később számítástechnikai kiegészítőket tervezett a magyar mérnökök elitje, és gyártott a MOM, amelynek termékeit a hétköznapjainkból is felidézhetjük: szemüveglencsék, ébresztőórák és diavetítők is származtak a titokzatos, és épp emiatt kultikussá vált Csörsz utcából. 1951-ben a cég több ezer dolgozója, illetve a környék, és Budapest lakói számára kulturális intézményt alapított a gyártelep területén. A négyezer négyzetméteres MOM Művelődési Ház kupolás épületét az a Dávid Károly tervezte, aki a Népstadion tervezését irányította, és az ő munkája Ferihegy 1-es terminálja is. A Bauhaus hatásától nem mentes ház a második szocreál épület, amely műemlék lett, 1991-ben kapta meg ezt a minősítést. A rendszerváltás után az egyre nagyobb gazdasági válsággal küzdő – majd 1998-ban végleg megszűnt - alapító cégtől a XII. kerületi, Hegyvidéki Önkormányzathoz került, 2011-ben fel is újították. A programjaival művháznak túlságosan alternatív, undergroundnak szerfelett a fősodorba tartozó kulturális intézmény sokáig nem találta helyét a fővárosban. A kevés budai koncert-, színházi helyszínek egyikében játszott anno a Gemini együttes – talán a nosztalgia miatt is építtette cége székházát a zenekar basszusgitárosa, a későbbi Fotex cégcsoport feje, Várszegi Gábor a Csörsz utcába – és a MOM-ban volt a Hobo Blues Band első klubja is. Befogadta a saját játszóhellyel nem rendelkező Rockszínház előadásait, neves, mégis helykereső táncosok koreográfiáit és fura figurák fura produkcióit. Belső kertje – amelyből indult az azóta nagyra nőtt valódi biopiac – jó helyszíne találkozóknak, meghitt kávézásoknak, szabadtéri színpadnak is helyet biztosít. A kultúrház-kultikus szójátékkal játszó MOMkult fokozatosan megkülönbözhetetlen intézménnyé vált. Állandó helyszíne a klasszikus zenei Cziffra Fesztiválnak, a Jazzy és a Get Closer jazzfesztiválnak. Működik benne filmklub, rendszeresek a színházi előadások, játszótérrel, báb-, gyerek- és babaszínházi előadásokkal és nyugdíjas klubbal köt magához több generációs családokat. Polgári miliőt teremt nem csupán könyvbemutatókkal, irodalmi klubbal, kiállításokkal, ismeretterjesztő előadásokkal és társastánc délutánjaival, de az Agatha Christie Fesztivállal is.