Éjszakai erőműtúra

Publikálás dátuma
2019.10.20. 13:11

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Észak-Buda hőigénye tíz év alatt nagyjából megfeleződött – csak egy adat azok közül, amit megtudhattunk a múlt héten az Erőművek Éjszakája budapesti sajtóbejárásán, az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft.-ben és a helyhatósági hátterű Főtáv szomszédos Észak-Budai Fűtőművében.
Az állami MVM Észak-Budai Fűtőerőmű Kft. Kunigunda úti egysége telente körülbelül száz megawatt (MW) hővel látja el a Gellért-hegytől Békásmegyerig terjedő térség mintegy 36 ezer távfűtéses lakását – közölte a bejáráson az erőmű irányítója és a cég ügyvezetője, Kis György. Miközben az ellátott terület ma már ritkán igényel ennél több hőt, 2008-ban, amikor az erőművet átadták, a rendszert még a térség akkori, 200 MW-s igényére tervezték. A visszaesés okát az ügyvezető a globális felmelegedésben és a panelek szigetelésében látja, de korábban sok lakás is levált a távhőrendszerekről. Az MVM fűtőerőműve az eltérő tulajdonosi szerkezet ellenére szervesen egybeépült a 70-es évek végén átadott, fővárosi tulajdonú Főtáv Észak-Budai Fűtőművével. Utóbbit csak akkor indítják el, ha a térség bármely ok miatt az erőmű által leadott hőnél többet igényel. Kis György szerint 0 Celsius-fok felett ez ma már nemigen fordul elő. A Főtáv illetékese ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy december-március között az ő kazánjaikat is felfűtik. A két, egyaránt gáztüzelésű egység elnevezésének három betűs eltérése alapvető különbségre utal: míg az MVM fűtőerőműve áramot is termel, addig a Főtáv fűtőműve csak hőt. Előbbi együttes, úgynevezett „kogenerációs” működésének hatékonysága kiugró: a felhasznált gáz energiaértékének 85-86 százalékát képesek hővé és árammá alakítani. A gázból első körben turbinák segítségével villamos energiát termelnek. Az ebből „megmaradó” mintegy 500 Celsius-fokos úgynevezett füstgáz egy sűrűn csövezett rendszerben felmelegíti a Főtáv-telepről oda érkező, lehűlt fűtővizet. Ez így felforrósítva indul vissza a lakások felé. Bár a két telep berendezései ily formán egymásba illeszkednek, a szerződések szerint itt a két cég közötti hőértékesítés zajlik. Bár az erőműben látszólag az áramtermelés az elsődleges, hőellátásuk valójában sokkal fontosabb, egyszersmind kötelezettségük is. Termelésüket emellett alapvetően befolyásolják a tőzsdei hullámzások – hangsúlyozza kérdésünkre Kis György. Ugyanis az áramot és a gázt is a nyílt piacon adják, illetve veszik. Bár a kettő áraránya idén éppenséggel kedvező a számukra, tavaly fordítva álltak. Ehhez hozzáadódik a légszennyezés miatt vásárolt úgynevezett szén-dioxid-kvóta – egyre növekvő – piaci ára. Mivel a két utóbbi terméket valutáért veszik, az egészet befolyásolja – mostanság leginkább rontja – a forintárfolyam is. Így nem csak akkor állnak le, ha nincs szükség a hőre vagy áramra, hanem akkor is, ha nem éri meg a termelés. (De azért ilyenkor áramelőállítás nélkül is termelhetnek hőt.) Mindezek eredőjeként a kft. „enyhén nyereséges”. A Főtáv közel ötven éves telepe korszerűtlenebb. Több mint 200 méteres kéményének – a főváros legmagasabb építményének – tekintélyt parancsoló méretei elvben éppenséggel annak elavultságára utalnának. Korábban ugyanis sokkal magasabbra vezették a termelés során keletkező légszennyező anyagokat, mint akár az MVM-egység alig észrevehető kéménye. A Főtáv munkatársa ugyanakkor kérdésünkre vitatta, hogy ők jobban szennyeznének az MVM-nél. Az általunk fellelt korábbi adatsorok szerint 2013-ban a Főtáv-telep 15 ezer, az MVM-erőmű pedig 133 ezer tonna szén-dioxidot bocsátott ki. Igaz, a Főtáv-telep látszólagos előnyét rövidebb működési idejük árnyalja. A két telepről nitrogén-oxidok és szén-monoxid is kerül a levegőbe. E tekintetben az MVM egysége bőven a határérték alatt termel – szögezte le kérdésünkre a cég ügyvezetője. Az észak-budai fűtőerőmű termelése az ország mindennapos szükségletváltozásától függően, ha nem is ezredmásodpercek, de másfél perc alatt szintén fel-le szabályozható – tette hozzá. Kis György bemutatóján úgy fogalmazott: talán kicsit zajosak, talán kicsit piszkosak, ám mégis innen származik az az áram, ami a konnektorból, illetve az a hő, ami a radiátorból az otthonokba kerül.

Mégsem lesz faégető erőmű

A kampány során élesen tiltakozott a Főtáv észak-budai telepén tervezett biomassza-alapú erőműterv ellen az önkormányzati választást végül megnyerő, összellenzéki támogatást élvező szocialista Kiss László. Korábbi közleményében felhívta a figyelmet az előző, fideszes vezetőség által tett előkészületekre. Ugyanakkor a – választások előtti - bejáráson a Főtáv munkatársa lapunkat arról tájékoztatta, hogy a – például a faapríték odaszállítása során keletkező – környezetterhelési kockázatok miatt az eddigi helyhatóság sem adott engedélyt az egység felépítésére.

Szerző
Témák
erőművek

Fürdősapka kötelező!

Publikálás dátuma
2019.10.20. 12:19

Fotó: Csillaghegyi Fürdő
Az egyik legrégebbi és legnagyobb alapterületű strand természeti környezete egyike a legszebbeknek Budapesten. Az más kérdés, hogy ezekkel a páratlan környezeti adottságokkal nemigen élt a tulajdonos főváros.
Sokaknak a csillaghegyi strand úgy él az emlékezetében, hogy itt lehetett úszkálni Budapest leghidegebb (21-22 fokos) vizű medencéjében. De az is sokakat izgalomba hozott – az ifjúságot legfőképpen –, hogy az óbudai Róka-hegyre felkúszó pázsiton, a lépcsőzetesen kialakított park takarásában, a nudisták is kikapcsolódást találtak egykor. S bár a strand működtetése évek óta nem volt gazdaságos, és a bezárás gondolata is felmerült, most mégis csoda történt: felújították, és egy esztendeje, immáron régi nevét visszavéve, Árpád Forrásfürdőként 600 fős befogadóképessággel működik tovább. Kár lett volna érte, hiszen az egyik legrégebbi és legnagyobb alapterületű strand természeti környezete egyike a legszebbeknek Budapesten. Az más kérdés, hogy ezekkel a páratlan környezeti adottságokkal nemigen élt a tulajdonos főváros. Az Árpád elnevezés korántsem a véletlen műve, hiszen régóta így nevezik a fürdőt tápláló bő forrást. A honfoglaló fejedelemről az a legenda terjeng, hogy valahol Óbuda térségében temették el. A beruházás átadási határidejét alaposan elvétette a múlt vasárnap megbukott városvezetés. Az időpontot eddig négyszer kellett módosítani. Tarlós István volt főpolgármester és Varga Mihály pénzügyminiszter (még nemzetgazdasági miniszterként) mint a városrész országgyűlési képviselője, 2017 februárjában az alapkőletételkor nyolc hónapot ígért. (A három hónapos „régészeti szünetre” természetesen aligha számíthattak a beruházók.) A csúszásért a kivitelező Kalotherm Zrt. tulajdonosa az építőipari szakmunkáshiányt okolta, amit – a hírek szerint – egyharmadrészt a határon túlról érkezett munkavállalókkal igyekeztek feloldani. A tetemes késedelemben közrejátszhatott az is, hogy a külföldiek felkészültségével nem voltak elégedettek, pedig összességében még drágábbak is voltak, mint a hazai kollégáik.
Hiteles dokumentumok bizonyítják, hogy már a rómaiak is használták az itt eredő forrásokat, melyeknek vízét, a mai Csillaghegyről vezették Aquincumba. Ráadásul az egyik forrás vize azonos föld alatti vízmedencéből táplálkozik, mint a Császár, a Lukács és a Király fürdőké. (A kissé kénes víz legfontosabb ásványi sói a kálcium- és magnézium-hidrokarbonát, valamint a kovasav, viszont nátriumot nem tartalmaz.) Egy 1858-ban megjelent könyvben már arról olvashatunk, hogy a források 24 fokos vizét egy kis tavacskában összegyűjtötték, melyben nyaranta számosan megfürödtek. Sőt az elfolyó víz még egy malom kerekét is meghajtotta. Az első strand 1920-ban nyílt itt meg, az egyetlen medencét középen egy függönnyel elválasztották, mert akkor még a különböző neműeknek nem illett együtt fürödniük. A néhány évvel később megépült hullámmedence a maga nemében úttörő volt a fővárosban. A harmadik (úszó) medence már nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas volt, s még lelátót is építettek melléje. (Erre a medencére a kivitelezők nem lehettek büszkék, ugyanis megsüllyedt, s be kellett temetni.) Az államosítást követő évtizedekben a strand területét kibővítették, új kabinokat, öltözőket, a hatalmas parkban faházakat építettek, megnyílt egy motel is – amit azóta már hiába keresnénk –, s az egyik medencét sátortetővel is befedték, vagyis téliesítették. A mellette levőt viszont megszüntették, hogy az 1920-as évek óta itt palackozott Csillaghegyi Ásványvíz üzemnek megfelelő helye legyen. A mostani építkezést megelőzte a már említett régészeti feltáró munka. S lehetséges, hogy Árpád közeli sírja legfeljebb sejtelem, az viszont tény, hogy a felújításkor a területen a régészek a római korból származó bronz figurális díszekkel, istenalakokkal és a mitológiából ismert lényekkel feldíszített kocsit találtak. A 2018-ban befejeződött beruházás révén az eddigi meglévő 3 medence mellett 11 (!) új is elkészült. A beruházás végül 3,5 milliárd forintba került, amelyhez az Európai Unió további 300 millió forinttal járult hozzá, a napelemes fűtést finanszírozandó. A munkálatok legkülönlegesebb eleme a Barcsay Jenőtől származó két nagy méretű, védett üvegmozaik áttelepítése volt, amelyek 1976 óta díszítették a lebontásra váró, viszonylag rövid életű, Újpesti uszodát. Mivel hasonló típusú műalkotás-mentés még nem történt Magyarországon, így méltán nyerte el Bolognában – 459 beküldött pályamű között – a hidegburkolás kategóriában a Reference Grand Prix díjat, amit világraszóló építőipari munkálatokért adnak. A végére egy – a hazai szabadtéri strandokon ritka – különlegesség: a fürdősapka a Csillaghegyi strandon kötelező!
Szerző

Torziós ingától Agatha Christie-ig

Publikálás dátuma
2019.10.20. 10:28

Fotó: Facebook
Néhány évtizeddel ezelőtt még rang volt a Magyar Optikai Műveknél dolgozni. A több mint 130 éve tanműhelyként indult, később sikeressé vált magyar cég mára már megszűnt, kulturális intézménye azonban túlélte az alapítót.
A XIX. században, a kiegyezés után Baross Gábor közlekedésügyi államtitkár hívta Budapestre a hesseni Marburgból származó, s a kolozsvári egyetemen mechanikusként tevékenykedő Ferdinánd Süsst, hogy alapítson tanműhelyt magyar (finom)mechanikusok képzésére. A kicsi üzem kinőtte helyiségét, ezért 1905-ben a Csörsz utcába költözött, 1939-ben pedig Magyar Optikai Művekre változtatta nevét. Ott készült Eötvös Loránd később világhírűvé vált torziós ingája, a II. világháború idején a hadigépezetet szolgálta ki termékeivel, később precíziós tolómérőket, mikrométereket, laboratóriumi műszereket, még később számítástechnikai kiegészítőket tervezett a magyar mérnökök elitje, és gyártott a MOM, amelynek termékeit a hétköznapjainkból is felidézhetjük: szemüveglencsék, ébresztőórák és diavetítők is származtak a titokzatos, és épp emiatt kultikussá vált Csörsz utcából. 1951-ben a cég több ezer dolgozója, illetve a környék, és Budapest lakói számára kulturális intézményt alapított a gyártelep területén. A négyezer négyzetméteres MOM Művelődési Ház kupolás épületét az a Dávid Károly tervezte, aki a Népstadion tervezését irányította, és az ő munkája Ferihegy 1-es terminálja is. A Bauhaus hatásától nem mentes ház a második szocreál épület, amely műemlék lett, 1991-ben kapta meg ezt a minősítést. A rendszerváltás után az egyre nagyobb gazdasági válsággal küzdő – majd 1998-ban végleg megszűnt - alapító cégtől a XII. kerületi, Hegyvidéki Önkormányzathoz került, 2011-ben fel is újították. A programjaival művháznak túlságosan alternatív, undergroundnak szerfelett a fősodorba tartozó kulturális intézmény sokáig nem találta helyét a fővárosban. A kevés budai koncert-, színházi helyszínek egyikében játszott anno a Gemini együttes – talán a nosztalgia miatt is építtette cége székházát a zenekar basszusgitárosa, a későbbi Fotex cégcsoport feje, Várszegi Gábor a Csörsz utcába – és a MOM-ban volt a Hobo Blues Band első klubja is. Befogadta a saját játszóhellyel nem rendelkező Rockszínház előadásait, neves, mégis helykereső táncosok koreográfiáit és fura figurák fura produkcióit. Belső kertje – amelyből indult az azóta nagyra nőtt valódi biopiac – jó helyszíne találkozóknak, meghitt kávézásoknak, szabadtéri színpadnak is helyet biztosít. A kultúrház-kultikus szójátékkal játszó MOMkult fokozatosan megkülönbözhetetlen intézménnyé vált. Állandó helyszíne a klasszikus zenei Cziffra Fesztiválnak, a Jazzy és a Get Closer jazzfesztiválnak. Működik benne filmklub, rendszeresek a színházi előadások, játszótérrel, báb-, gyerek- és babaszínházi előadásokkal és nyugdíjas klubbal köt magához több generációs családokat. Polgári miliőt teremt nem csupán könyvbemutatókkal, irodalmi klubbal, kiállításokkal, ismeretterjesztő előadásokkal és társastánc délutánjaival, de az Agatha Christie Fesztivállal is.
Témák
MOMkult