„Hiábavaló volt a sok áldozat” – A szíriai háború kurd szemmel

Publikálás dátuma
2019.10.19. 09:45

Fotó: BAKR ALKASEM / AFP
Folyamatos bombázások, menekülő tízezrek, humanitárius katasztrófa, szökni készülő terroristák: szíriai kurdok meséltek lapunknak a frontvonalról.
„Mint már számos alkalommal leszögeztük, pártunknak nincs szervezeti kapcsolata a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). De természetesen kurdok vagyunk, és kapcsolatban állunk a többi kurd párttal is. Törökország szemében ha egy kurd szervezet nem a PKK ellen, akkor velük van, ami teljesen téves megközelítés. Mi viszont nem fogunk fegyvert ragadni egyetlen kurd ellen sem, csak hogy kielégítsük Törökországot” – mondta el lapunknak Szalih Muszlim, a Demokratikus Egyesülés Pártjának (PYD) korábbi elnöke, akit még a török offenzíva szüneteltetése előtt értünk el a támadás alatt álló Észak-Szíriában. A szíriai ellenzék meghatározó alakja  figyelmeztetett,  hogy ugyan az Iszlám Állam már elvesztette minden területét, de Törökország újjá akarja szervezni őket, hogy saját céljaira használhassa őket. „Mindent megteszünk, hogy fogva tartsuk az Iszlám Állam elfogott tagjait, de őrzésükre most nyilvánvalóan kevesebb ember jut, hiszen csapatainknak az országot kell védenie. Azt viszont nem tudjuk, mi fog történni, ha az előrenyomuló török hadsereg eléri őket. Bezárják, vagy szabadon engedik őket? Nemrégiben is tűz alá vettek egy börtönt Kamisli közelében, csakhogy a foglyok megszökhessenek. Felügyeletünk alatt biztosan nem szabadulhatnak ki, nemzetközi partnereinkkel együttműködve gondoskodunk róla, hogy bíróság előtt feleljenek” – mutatott rá az egész világot érintő esetleges következményekre. Az Európában is jól ismert politikus úgy vélte, ha az uniós országok valóban ragaszkodnak az értékeikhez, támogatniuk kellene a szíriai kurdokat. Ugyanakkor a NATO-tagoknak is a szemére vetette, hogy NATO-fegyverekkel vívnak ellenük háborút, amit szerinte meg kellene tiltani. „Az amerikaiak egyelőre nem vonták ki teljesen a csapataikat, csak a határról, a csatatérről. A többi területen a Szíriai Demokratikus Erőkkel vállvetve folytatódik a harc az Iszlám Állam ellen. Ezért nem nevezném árulásnak a döntésüket, inkább azt mondanám, hogy elszámíthatták magukat. Sőt, a lépés mögött az amerikai elnök áll, egy személyben. Az amerikai nép és az intézmények viszont a mi oldalunkon állnak” – vélekedett az Egyesült Államok szerepéről.  Szalih Muszlim a jövőjüket illetően emlékeztetett, hogy kiépítettek egy demokratikus rendszert, amely a kurdok és szírek békés együttélésén, a nemi egyenlőségen alapszik. „Reméljük, hogy ez meg tud szilárdulni, még ha senki más nem is akarja ezt, mert attól félnek, hogy más arab országok számára is mintául szolgálhat. Célunk a békés együttélés, például egy föderatív rendszerben, de Szíria egységének megőrzése mellett” – összegzett. „A török hadsereg folyamatosan bombázza az észak-szíriai területeket, de néhány települést már a szárazföldön is ostromolnak. A Szíriai Demokratikus Erők keményen ellenállnak, sőt néhány falut visszafoglalniuk is sikerült. Összességében elmondhatjuk, hogy a török offenzíva eddig nem tudta megvalósítani a kitűzött céljait” – mesélte még szintén a fegyvercsend előtt lapunknak Mohammed Haszan a határon fekvő Amudából. A 42 éves kormányzati tisztviselő elmondása alapján az offenzíva alaposan megváltoztatta az eddigi életüket. „Mindenki fél a bombázásoktól, és attól, hogy mi vár rájuk. Különösen Sari Kani és Tell Abiad térségében nagyon nehéz a humanitárius helyzet, már több mint 70 ezer ember elmenekült onnan, és átmeneti szállásokon, sátrakban, vagy a szabad ég alatt húzzák meg magukat. Ott nincs áram, internet, de víz se. Nem működnek az iskolák, a kórházak, utóbbit az Orvosok Határok Nélkül nevű nemzetközi szervezet is megerősítette. Nálunk Amudában vagy éppen Kamisliben még zavartalan az elektromos ellátás és az internet is. Sok szülő nem engedi iskolába gyermekét, de bizonyos részeken egyébként nyitva vannak az iskolák. Még Kamislit is bombázzák, már több civil életét vesztette. A helyzet nem egyszerű, és egyre nehezebb” – festette le a mindennapokat.
Arra Haszan is rámutatott, hogy a hiedelemmel ellentétben az amerikaiak még nem vonultak ki teljesen, csak visszavonultak a konfliktusos területekről. „Viszont az emberek itt úgy hiszik, hogy Donald Trump zöld jelzést adott Recep Tayyip Erdogannak az invázióra. Sokan csalódottak emiatt, és egyfajta árulásként értékelik a történteket, hogy hiábavaló volt a sok áldozat, amit az Iszlám Állam elleni harc során hoztak” - számolt be az általános hangulatról. Az offenzíva okaival kapcsolatban ő is úgy vélte, hogy valójában semmilyen fenyegetést nem jelentenek Törökország számára. „Az elmúlt kilenc évben, a háború kirobbanása óta egy puskalövést sem adtunk le a törökökre. Erdogan valódi célja, hogy a belső problémáit a kurdokkal exportálja, megváltoztassa a térség demográfiai viszonyait” – vélekedett. Haszan reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió hangot emel az invázió ellen. „Észak-Szíriában az Iszlám Állam több ezer terroristáját tartjuk fogva, a káosz pedig lehetőséget teremthet számukra a meneküléshez. Ez pedig az egész világra fenyegetést jelent!” – figyelmeztetett.

Nem A Legyek Ura

„Néha hagyni kell őket harcolni, mint két gyereket. Aztán szétválasztod őket” – ezzel a hasonlattal büszkélkedett a szíriai török offenzíva leállításának kialkudásáról egy dallasi gyűlésen Donald Trump amerikai elnök. Nos, ebben a „gyerekharcban” az elmúlt bő egy hétben több százan, köztük rengeteg civil, ártatlanok és gyermekek haltak meg. Ráadásul koránt sem biztos, hogy ezzel a vérontásnak vége van. Törökország sietett leszögezni, hogy nem tűzszünetet kötöttek, hiszen ahhoz egy legitim szemben álló fél kellene, ők viszont terroristákként tekintenek a Demokratikus Egyesülés Pártjára (PYD) és annak fegyveres szárnyára, a Kurd Népvédelmi Egységekre (YPG). Ankara csupán 120 óra haladékot adott a kurdoknak, hogy vonják ki csapataikat arról a 30 kilométer mély határ menti területről, ahol a török tervek szerint biztonsági zónát állítanak fel. Ha ez nem történik meg, – és az egyelőre nem egyértelmű, hogy területek feladásáról az amerikaiknak a kurdokat is sikerült meggyőzniük – akkor csak legfeljebb időt nyertek. A török hadművelet folytatódni fog.

Szerző

Szabad szemmel: Karácsony Gergely hadba vonul Orbán ellen

Publikálás dátuma
2019.10.19. 07:33

Nemzetközi sajtószemle, 2019. október 19.
Financial Times Az egyesült ellenzék arcaként Karácsony Gergely hadba vonul Orbán Viktor ellen. Úgy foglalta el hivatalát, hogy a magyarok fele szeretné már látni a Fidesz-korszak végét. A múlt vasárnapi választásokig úgy nézett ki, hogy a kormánypárt jóformán megingathatatlanul tartja kézben a hatalmat. Ám a szavazatok megoszlása megváltoztatta a politikai hangulatot. Maga a főpolgármester úgy nyilatkozott a lapnak, hogy évek óta most volt az első igazi verseny a vetélytársak között, az üzenet pedig az, hogy a fideszesek nem örökké ülnek a trónon. Már azzal átszakad a lélektani gát, hogy ez ki lehet jelenteni. Most már a lakosság egyharmada immár ellenzéki irányítás alatt áll, valamennyien városiak. Karácsony a 2022-es választásokig ki akar tartani a siker receptje, az összefogás mellett. Szerinte minden érintett párt pontosan tudja, hogy nincs más alternatíva. Ám a városvezetőnek nem lesz könnyű dolga, hiszen egyfelől együtt kell működnie a kormánnyal, jóllehet az nem érdekelt a sikerében, másfelől viszont bizonyítania kell, hogy képes szembeszállni azzal – mondja Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója. De hozzáteszi, hogy a hatalomnak nem tanácsos a főváros teljes lakosságát magára haragítania. Mert különben legközelebb még keményebb lehet a visszavágás. A polgármesternek az öt párt eltérő érdekei között kell lavíroznia. Az egyik fő célja az, hogy a CEU-n a lehető legtöbb oktatási program maradjon Budapesten. Ezen kívül várhatóan fellép a rabszolga törvény ellen. Orbán azonban továbbra is erős, és megvan a kétharmada a parlamentben. Bíró-Nagy szerint azonban a Fidesz megkapta az első jelzést, hogy nem legyűrhetetlen, és ezt most már mindenki tudja.
Bloomberg Kelet-Európában végre megfizetik a dolgozókat (bár ezt a Bloomberg mondja, nem a dolgozók), miután a populista kormányok emelik a béreket, éspedig agresszívan, amilyen gyorsan csak tudják. A nagy munkaerőhiány közepette ez azután segít a gazdaságoknak – egyelőre. Vagyis megmarad nemzetközi versenyképességük és a növekedés is gyorsabb, mint Nyugaton. A korábbi liberális vezetés nem kockáztatott volna meg ilyen politikát, ám a jelenlegi siker nem tart örökké, ha nem támasztják alá összetett és célzott intézkedések. E pillanatban azonban az egész olyan, mintha a régió felébredt volna egy lidércnyomás után, amelyben abszolút le kellett nyomni a kereseteket, nehogy elmenjenek a német és francia kézben lévő gyárak. Most viszont mintha próbálnák jóvátenni a félelmet. Úgyhogy most már a fizetések alakulása példátlan módon elvált a versenyképesség szintjétől, a nagyarányú kivándorlás, illetve a külföldi beruházások miatt. Előzőleg az egyenlőtlenségek hosszú időn át csak nőttek ezekben az országokban, ez vezetett a nacionalisták és populisták hatalomra kerüléséhez. Azt ígérték, hogy a külföldi tulajdonosok nagyobb arányú megadóztatásából emelik az életszínvonalat. Ezzel valóban felszámolták a mélyszegénységet (mondja a Bloomberg), a fejlődés motorja a belső fogyasztás lett. A másik eszköz a kezükben, hogy nagyobb minimálbért írnak elő, bár itt azért még mindig van mit tenni a legalacsonyabb keresetűek esetében, a termelékenység szintjéhez viszonyítva. A baj ezzel a módszerrel az, hogy nem oldja meg a szerkezeti gondokat, miközben a fizetések továbbra is jócskán elmaradnak a nyugati nívótól. Számítások szerint a visegrádi államokban egy átlagosan képzett munkás havonta ezer euróval kap kevesebbet, mint német kollégája. E különbség felszámolásához nem elég az osztogatás és a nagyobb minimálbér. A képzést kell a fejlett országok szintjére felvinni, mert különben kifullad a mostani politika és a végén a populista vezetők mérlege sem lesz jobb, mint liberális elődeiké.
Die Presse A lap a csalódás 15 évének nevezi a Visegrádi Csoport uniós tagságát, mivel Brüsszel elhanyagolta a térséget, ráadásul sérült a négyek „büszkesége” is. Az egy héttel ezelőtti lengyel, illetve magyar választás ismét a régióra irányította a figyelmet, és úgy tűnik, hogy a négy állam többsége jelenleg távolabb van az EU-tól, mint annak idején, a csatlakozási tárgyalások bármely szakaszában. Az biztos, hogy a Nyugat a felvétellel befejezettnek tekintette a keleti demokratizálási folyamatot, és a továbbiakban nem törődött vele. Ám ezt az új tagok úgy vették, hogy a szervezet, de még a nyugati lakosság is közönyös irántuk. Keleten láthatóan a fokozódó kiábrándultsággal fordított arányban csökkent a demokráciába vetett bizalom. Merthogy miért volna szent a liberális jogállam, amikor a Nyugatot ennyire nem érdekli, hogy az megszilárduljon az egykori diktatúrákban? A nagyvonalú anyagi támogatástól függetlenül ezek az országok továbbra is úgy érzik, hogy rosszul bánnak velük. A megsebzettnek érzett „méltóságot” nem lehet tárt karokkal ellensúlyozni. Ezt az unió egy szép napon döbbenten érzékelte, amióta főleg a lengyeleknél és a magyaroknál már nemigen számítanak az olyan értékek, mint a független igazságszolgáltatás, a sajtószabadság, a nacionalizmus-ellenesség, a diszkrimináció elutasítása és a liberális demokrácia, bár a lakosság többsége számára azért fontosak. Lehet azt mondani, hogy az EU azért összpontosít a Nyugatra, mert rossz a lelkiismerete. Nem tudja ugyanis, hogy mitévő legyen a játékszabályok megszegése miatt. Ezért tűri el az uszításokat, az idegenellenességet. Másfél évtized elteltével kiderül, hogy ezek az országok soha nem érkeztek meg igazán az európai házba. Brüsszel kinyitotta ugyan nekik az ajtót, de azután szándékosan átnézett rajtuk, mint olyan rokonokon, akik a terhére vannak. A következmény az, hogy talán az egy Szlovákiát leszámítva, a többiek elfordulnak a Nyugattól és inkább az állítólag nagyszerű múlt foglalkoztatja őket, még a 45 előtti időkből. A Brexit bakugrásait látva cinikusan azt lehet tanácsolni a keleti tagoknak, hogy csak nyugodtan fenyegetőzzenek a kilépéssel. Mert ily módon ugyan nem tér vissza, mondjuk, Nagy-Magyarország, de több figyelmet tudnak kicsikarni maguknak.
Süddeutsche Zeitung Nem halad az új biztosok jóváhagyása, ami tehertétel von der Leyen számára, de ez nem okvetlenül az ő hibája. A Bizottság leendő elnöke tegnap munkareggelin találkozott Merkellel, Macronnal és egy sor más tagállam vezetőjével, hogy a továbblépésről tárgyaljon velük. A kezdet göröngyös volt, a francia Goulardon kívül már a hivatalos meghallgatás előtt elbukott a magyar és a román jelölt. Ezért a testület hivatalba lépése legalább egy hónapot csúszik. Már megy a vita arról, ki ezért a felelős: az állam- és kormányfők, akik az EP megkerülésével juttatták hatalomra a volt német védelmi minisztert, vagy pedig Macron, aki megakadályozta a néppárti csúcsjelölt, Weber megválasztását. Ő úgy véli, hogy saját jelölje azért vérzett el, mert a konzervatív Trócsányi, valamint a szociáldemokrata román Plumb után egy liberálisnak is osztoznia kellett sorsukban. Von der Leyen mindenesetre szorult helyzetben van, mert egyelőre nem tudott senkit sem javasolni a három posztra, de ha lennének is kiszemeltjei, azoknak előbb meg kellene győzniük Strasbourgot saját alkalmasságukról. Ugyanakkor egy-két állam- és kormányfő máris jelezte a német politikusnak: jobb, ha nem felejti el, kinek köszönheti előrelépését.  
Szerző

Több mint félmillióan vonultak utcára Barcelonában, összecsaptak a tüntetők a rendőrökkel

Publikálás dátuma
2019.10.18. 22:04

Fotó: Joan Cros / AFP/NurPhoto
A tiltakozások azután kezdődtek Katalóniában, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt.
Több mint félmillió ember vonult az utcákra Barcelonában a városi rendőrség szerint, hogy tiltakozzon a katalán függetlenségi vezetőkre kiszabott börtönbüntetések ellen pénteken. Sokan közülük három napja indultak el öt különböző katalán városból, hogy a Szabadságmenetnek nevezett felvonuláson mintegy száz kilométert tegyenek meg gyalog a katalán fővárosig, ahol csatlakoztak hozzájuk a pénteki általános sztrájkban résztvevők. A békés tüntetésre rengetegen érkeztek katalán függetlenségi zászlókkal, szabadság feliratú táblákkal, az elítélt függetlenségi vezetők arcképeivel. Elisenda Paluzie, az esemény megrendezésében közreműködő Katalán Nemzetgyűlés (ANC) politikai civil szervezet elnöke beszédében arra kérte a katalán politikusokat, hogy ha az elítéltek nem kapnak kegyelmet, és Katalónia nem rendezhet népszavazást az önrendelkezésről, akkor készüljenek a függetlenség kinyilvánítására.
„Be kell fejeznünk, amit elkezdtük október elsején”

– mondta az alkotmányellenesnek nyilvánított 2017-es népszavazásra utalva, amelynek megrendezése miatt ítélte el a katalán vezetőket a spanyol legfelsőbb bíróság. Miközben a beszédek tartottak, a belváros egy másik pontján a délben kezdődött diáktüntetés fordult át összetűzésekbe a rendőrséggel a katalán belügyi tanácsos hivatalánál, akinek lemondását követelték a fiatalok a katalán rendőrök eddigi kemény fellépése miatt.
Ahogy ezekben a napokban többször, most is kövekkel, üvegekkel dobálták a rohamrendőrök sorfalát az arcukat elkendőző, kapucnis támadók. A rendőrség furgonokkal szorította ki őket az elfoglalt utcaszakaszról, ahol aztán újból összegyűltek és barikádként használtak felgyújtott kukákat. A barcelonai önkormányzat adatai szerint eddig több mint 700 szemetes konténert égettek el az utcai rendbontásokban, a vandalizmussal okozott kár értéke pedig meghaladja a másfélmillió eurót (496 millió forint). Az elmúlt éjszakákon többször is rendbontásba forduló tüntetéshullám azután kezdődött Katalóniában, hogy hétfőn a spanyol legfelsőbb bíróság zendülés miatt elítélt kilenc katalán függetlenségi vezetőt. Kilenctől 13 évig tartó szabadságvesztéssel sújtotta őket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakkal végződött függetlenségi népszavazás, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt.
Szerző