Lehullanak az álarcok

Deborah Zoe Laufer Szemünk fénye című művét vitte színre Szabó Máté a Belvárosi Színházban.

Jó néhány éve a Pesti Színházban mutatták be Az ünnep című darabot, amely egy Dogma-film alapján született. Arról szól, hogy egy családi ünnepen kiborul a szennyes, vagyis az elhallgatott traumák egyszer csak féktelen erővel kilökődnek mindenkiből.

Az alapszituáció kísértetesen hasonló a Belvárosi Színházban, ahol az amerikai kortárs írónő, Deborah Zoe Laufer Szemünk fénye című művét vitte színre Szabó Máté. Egy vallásos zsidó apa halotti évfordulójára gyűlnek össze a gyerekek. Mindannyian különbözőek, eltérő utakat választottak. Most azonban egy térbe kerülnek és közös értékeket kellene találniuk, de ehelyett a család összetartó illúziója egy csapásra szertefoszlik.

Mindezt a szerző sziporkázó dialógusokkal tálalja, Zöldi Gergely rendkívül szellemes és szórakoztató fordításában. A darab a bulvár és a mélyebb drámai rétegek között lavíroz. Tabudöntő stílusa és hangneme miatt könnyen bevonzza a nézőt, aztán el is jut a végletekig. Nagy erénye, hogy a képmutatást, a szőnyeg alá söpört eltitkolt történeseket rendkívül mulatságosan, a nézőt könnyes nevetésre késztetve képes felszínre hozni. Arról a felismerésről nem is beszélve, hogy mennyire ismerősek ezek a sokáig magunkban tartogatott fájdalmak.

A legidősebb testvér Norma (Szamosi Zsófia) görcsösen igyekszik a hívő, példás, erkölcsös család látszatát fenntartani, ám az öccsei, a pénzügyi zseni Herbert (Pataki Ferenc) és a család szeme fénye, a tévéreklám-rendező Gene (Nagy Dániel Viktor), illetve a középső, a különc asztronómus Simon (Dékány Barnabás) ezzel mit sem törődnek, sőt hangot adnak az ellenvéleményüknek. Persze próbálnak úgy csinálni, mintha jófiúk lennének.

A pózai nagy áriákat, illetve duetteket a darabban azonban a hölgyek kapják. A kétségbeesetten gyerekre vágyó, gyakran hisztérikus Bonnie, Herbert felesége Péter Kata megformálásában egészen magával ragadó. A szerep is hálás, de a színésznő olyan energiákat mozgósít és olyan érzelmi skálát jár be, amely messze több, mint figyelemre méltó. És ebben az őrületben egyenrangú partner a húsz éves sztárocska, Kira László Lili laza, bátor, olykor pimaszan kihívó alakításában. Ők ketten külön párviadalt játszanak. Segíti őket a dramaturgia is, mert amikor már azt gondoljuk, hogy ezt nem lehet tovább fokozni, érkezik az újabb fordulat. Szabó Máté színészvezetése is markáns, egyáltalán az látszik, hogy a produkció szerencsés csillagállás alatt született. Lehet, hogy ebben szerepe van a csillagokkal foglalkozó, holdjáró középső fiúnak is, akit Csehov Firszéhez hasonlóan, a végén ott felejtenek a bezárt szülői házban. A látomás pedig végképp összemosódik a valósággal.