24.hu: terrorszervezetekhez köthető alapítvány nyit török iskolát Budapesten

Publikálás dátuma
2019.10.19. 09:47
A Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola épülete, ezt kapta meg a hamarosan induló török Maarif-intézmény
Fotó: Google Maps
A Maarif iskola Erdogan-hívők helyi táborát gyarapíthatja. Az intézményt fenntartó alapítvány radikális szervezetekkel tart kapcsolatot, volt olyan tanáruk, aki óráján az Iszlám Államot méltatta.
A török elnök lobbiszervezete, a Maarif Alapítvány nyitna iskolát Ferencvárosban, az egykori Harsányi János Szakközépiskola és Szakiskola helyén, ahol a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrumtól bérel majd tantermeket és eszközöket. A szervezet egyik egyik fő célja - Erdogan politikájának népszerűsítése mellett –, hogy fokról fokra visszaszerezhesse a Fetullah Gülen alapítványaihoz tartozó nemzetközi iskolahálózat tagjait - írja a 24.hu. Az alapítványt a Török Vallásügyi Minisztérium hozta létre a 2016-os katonai puccs után,  
Erdogan iránti lojalitásukat pedig jól mutatja, hogy az alapítványi kuratórium 12 tagja közül 7-et maga a török államfő nevezett ki.

Molesztáló igazgató, dzsihadistákat éltető tanár

A szervezet honlapja szerint jelenleg 41 országban összesen 315 oktatási intézményük van, ebben a listában említik Magyarországot is – terjeszkedésük és oktatási módszereik azonban több szempontból is megkérdőjelezhetőek, írja a lap. Az alapítványnak Afganisztánban voltak a legnagyobb botrányai, többször került összetűzésbe a helyi szervekkel, az afgán hatóságok egyenesen azt állították: a törökök iratokat hamisítottak, álhíreket terjesztettek. 
Ugyanakkor sok panasz szól arról, hogy a Maarif iskoláiban nagyon alacsony az oktatás színvonala. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy az afganisztáni iskolájukban tanítók egyike korábban egy isztambuli pizzériában dolgozott, a törökön kívül semmilyen nyelvet sem beszél, tanári tapasztalata nincs, de párthűsége miatt simán felvették.
Ennél nagyobb botrányt csak az okozott, amikor az alapítvány egyik albániai iskolájában az egyik tanárt, Emine Alushit letartóztatták, mert tanórán az Iszlám Állam terrorszervezet propagandavideóit nézette diákjaival,
akiknek azt magyarázta, hogy a terroristák elsődleges célja megvédeni a muszlimokat, és jó emberek.

Hasonlóan nagy felháborodást váltott ki az is, hogy a grúziai Batumiban nyitott iskolájukba egy olyan igazgatót helyeztek, akit Törökországban korábban eltiltottak a tanítástól, miután Gerger város egyik vallási iskolájában hetvenötnél is több diáklányt zaklatott szexuálisan. 

Veszélyes kapcsolatok

A Maarif Alapítványnak azonban nemzetbiztonsági szempontból is kockázatos kapcsolatai is lehetnek: a  portál szerint a Maarif több szálon is kötődik különböző iszlamista terrorszervezetekhez, jelenlegi alelnöke, Osman Nuri Kabatepe  pedig alapítója volt az IHH-nak, annak az állítólagos segélyszervezetnek, amely majdnem minden komolyabb iszlamista terrorszervezethez ezer szállal kötődik. A portál hozzáteszi CIA már 1996-ban radikális szervezetnek minősítette az IHH-t, noha az akkor még leginkább csak Boszniában tevékenykedett; az Obama-kormány 201-ban már azon gondolkodott a The Jerusalem Post szerint, hogy magát a szervezetet is fel kellene venni  a külföldi terroristacsoportok listájára. Az IHH rövid időn belül az egyiptomi Muzulmán Testvériségtől a Hamaszon át a Al-Káida csecsenföldi szervezetéig mindenkivel kapcsolatba került. Mint a Népszava kiszúrta, 2014-ben a szervezet egyik törökországi irodájában is rajtaütést tartott a török terrorelhárítás, bár a szervezetet képviselő jogvédő csoport visszautasította, hogy az IHH-nak bármilyen köze lenne a terrorizmushoz, és állításuk szerint a rajtaütés során csak egy személyt kerestek.
Az összképen az sem javít, hogy az alapítvány budapesti iskoláját az UETD (vagyis Európai Török Demokraták Uniója) egy projektjének keretében nyitnák meg. Az UETD, amely mindazon túl, hogy Erdogan – demokratikusnak nem mondható – politikáját népszerűsíti az Európában élő törökök között, az emigráns török ellenzéki csoportosulásokat is folyamatosan megfigyeli a török titkosszolgálatokkal - írja a portál. A német belbiztonsági szervek 2018-as jelentése szerint 2016 óta aggasztóan növekszik a török titkosszolgálat németországi tevékenysége, aminek elsődleges célja az ott található kurd szervezetek megfigyelése. Az UETD 2014 óta Magyarországon is aktív. Elnöke, Mehmet Inceoglu, akinek fő tevékenysége, hogy Erdogan politikáját méltatja minden platformon, ahol szót adnak neki. A szervezet Facebook-oldalán például videón mutatják be, hogyan is kell érvényes szavazatot leadni Erdoganra.   
Szerző
Frissítve: 2019.10.19. 09:49

Egyél magyart, tovább élsz!

Publikálás dátuma
2019.10.19. 09:00

Nehéz vegyszertartalom-mentes gyümölcsöt vásárolni, de az itthon termesztett portékák a nemzetközi átlagnál sokkal jobban teljesítenek.
A biogyümölcsöt nem mindenki engedheti meg magának, de a „vegyél hazait, vegyél helyi termesztésűt, vegyél szezonálisat” szabályok betartásával látványosan csökkenteni lehet a kockázatokat. Minél közelebbről érkezik a termék, illetve minél rövidebb idő telik el a fogyasztás és a betakarítás között, általában annál kisebb az akaratlan vegyszerfogyasztás veszélye. Ez általánosságban is igaz az élelmiszerekre, a zöldség- és gyümölcsfélékre pedig olyan ökölszabály alkalmazható, amely alól leginkább csak egyes peszticidek lebomlásával összefüggésben akadnak kivételek (előfordul, hogy egy növényi táplálékban a polcra kerüléskor még túl sok a vegyszer, majd idővel csökken a lebomlás miatt, de ha így van, az eleve szabálytalan – határérték feletti szermaradványt tartalmazó élelmiszer nem kerülhetne az üzletekbe). Aki tudatosan és egészségesen szeretne táplálkozni, annak le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy a termesztésben csak az emberi egészségre veszélytelen szereket használnak, hogy minden esetben betartják a mennyiségi és az időbeli korlátozásokat, és hogy az üzletekbe (beleértve a multinacionális láncokat) csak olyan gyümölcs juthat, amely nem tartalmaz határérték szermaradékot. A magyar mezőgazdaság ugyanakkor ebből a szempontból kedvezőbb képet mutat az európai átlagnál. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legutóbbi, 2017-es vizsgálati jelentése legalábbis azt mutatja, hogy a 2607 megvizsgált magyar mintának alig a 2,5 százaléka mutatott határérték feletti vegyszermennyiséget – ez lényegesen több például Svédország 0,2 vagy Dánia 0,6 százalékos értékénél, de a legtöbb uniós országénál így is alacsonyabb, a nagy déligyümölcs-exportőr Ciprus, Görögország vagy Portugália adatánál pedig lényegesen jobb. Hasonló következtetésre jutott Darvas Béla növényvédő szakmérnök, az MTA doktora is, aki a Környezetbarát mezőgazdaság fórumon tette közzé az álláspontját a napokban: ő az RASSF (az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere) adatbázisa alapján állítja, hogy „a hazánkból kikerülő import élelmiszerek egyenesen dicsérendő statisztikával bírnak, és ezt nem mi állítottuk ki magunkról”. Darvas szerint magyar viszonylatban nem a növényvédőszerekkel kapcsolatos riasztások a legsúlyosabbak, hanem a higiéniai problémák (Salmonella, Listeria) és az aflatoxinok (rákkeltő gombamérgek). „Csak harmadik a sorban a növényvédőszer-maradék, alig megelőzve a nehézfémeket” – írja. Magyarországról egyebek között a szürkepenész elleni tebuconazole, illetve a rovarölő klórpirifosz előfordulását említik. Utóbbi azért különösen érdekes, mert az ártalmas kemikáliák ellen küzdő nemzetközi szervezetek épp a közelmúltban intéztek nyílt levelet a EU tagállamok környezetvédelmi, egészségügyi és mezőgazdasági minisztereihez a betiltása érdekében egy olyan európai petícióra hivatkozva, amelyet több mint 200 ezren írtak alá. Kutatások valószínűsítik, hogy a rovarölő idegméreg egész életre kihatóan csökkenti az érintett csecsemők IQ-ját, a tartós memória képességét, köze lehet az autizmushoz és a hiperaktivitáshoz (ADHD), befolyásolja a pajzsmirigyhormon-szabályozást, és összefüggésben állhat a férfi meddőséggel, valamint a mell- és tüdőrákkal is. A szer az EFSA biztonsági szűrőjén is fennakadt – még vizsgálják, de az már tudható, hogy a maradékai gyakran bukkannak fel például a lengyel almában, illetve az olasz szőlőben és őszibarackban.

Irányított érés

Elsősorban a déligyümölcsöket, főleg a citrusféléket kezelik olyan növényvédőszerekkel, amelyek gyorsítják, vagy éppen lassítják az érést. Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmajözi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója szerint a távoli országokból érkező gyümölcsöket már a feladó helyen kezelik rothadásgátló, gombaölő szererekkel, hogy kibírják a hosszabb szállítási időt. A szakember hangsúlyozta: az uniós szabályozás szigorú, a csomagoláson fel is kell tüntetni, hogy mely gyümölcsöket kezelték ilyen kemikáliákkal. Lemosni nem lehet ezeket a szereket (a Lidl-ben vagy az Aldi-ban, ahol az új szabály bevezetése óta jelentősen megnőtt a biogyümölcsök választéka és forgalma, rendszeresen jelzik is, hogy az érintett déligyümölcsök héja fogyasztásra nem alkalmas – a szerk.). Természetesen itt is a mérték az egyik legfontosabb szempont. Ha valaki naponta nagy mennyiségű citrushéjat fogyaszt, annak számolnia kell esetleges káros következményekkel. Tudományos kísérletek igazolták, hogy a héjra juttatott növényvédők ugyan részben felszívódnak a héj szövetébe, de a gyümölcshúsban nem lehet kimutatni a szerek jelenlétét. A banánt az ültetvényeken éretlenül szüretelik le, majd a rendeltetési helyén érésgyorsítóval kezelik. Budapesten is található banánérlelő raktár, innen kerül a zöldes színű, értelenül érkező gyümölcs éretten, sárgán az üzletek polcaira. Többnyire hasonló technológiával érlelik az avokádót, mangót: például etilén tartalmú gázzal kezelik, amit a gyümölcs természetes módon is termel, de a nagyobb dózissal serkenteni lehet a gyorsabb érésre. A jelenség bizonyos mértékig a honos gyümölcsöket is érinti. Ma már a tárolótérben szabályozzák a páratartalmat, a hőmérsékletet, a szén-dioxid arányát, csökkentik az oxigénszintet, és metil-ciklopropén gázzal nagymértékben lassítják az alma, illetve újabban a körte és a szilva érését. Így az alma akár egy évig is különösebb minőség romlás nélkül tárolható, de a szilva is legalább egy hónappal tovább fogyasztható. Hunyadi István azt is elmondta: a fóliás, üvegházas termesztésben kevesebb növényvédőszert használnak a gazdák, mint a szabadföldi technológiákkal. Az üvegházakban szabályozható a páratartalom, a hőmérséklet, a szellőzés, a fénymennyiség s olyan klimatikus körülmények alakíthatók ki, amelyek nem kedveznek a növényi kultúra számára veszélyes gombafajtáknak. A szabadföldi termesztésben nagy kockázat például a hosszabb nedves időszak, ami elősegíti a gombafertőzések megjelenését. A fóliás, üvegházas technológiák esetén hatékonyabb a biológiai védekezés is, hiszen egyebek mellett betelepíthetők olyan ragadozó atkák, amelyek elpusztítják a növény parazitáit, illetve olyan fürkészdarazsakat, katicabogarakat, amelyek a levéltetvek ellenségei. – Jelenleg az EU-ban már kizárólag szelektív növényvédő-szereket használhatnak a mezőgazdaságban, amelyek célzottan egy bizonyos kártevőt, gombát pusztítanak el – hangsúlyozta Apáti Ferenc, a FruitVeB alalnöke, egyetemi docens. Mára szinte minden általános, széles spektrumú növényvédelmi kemikáliát betiltottak az unióban. A szakértők szerint a déligyümölcs-importot nem lehet kitiltani az áruk szabad áramlása miatt. A döntés tehát a fogyasztókra marad. – Bihari Tamás

Talajt vesztettek

Sokan ódzkodnak az olyan gyümölcsöktől, zöldségektől, amelyeket talaj nélkül, gyakorlatilag tápoldatokkal termesztenek, mert attól tartanak, hogy az ilyen üvegházi termékek többféle kemikáliát tartalmaznak, a talaj nélküli termesztési technológia mégis terjed a világban. Az egyik esetben kőzetgyapotban, úgynevezett paplanban ereszti a gyökereiket a növény, míg a másik irányzat a kókusz rostot használja. Ezek a talajhelyettesítő közegek nem tartalmaznak tápanyagokat. A növények fejlődéséhez elengedhetetlen mikroelemeket és ásványi anyagokat az öntözővízbe oldva juttatják el az adott növényi kultúrákba. A növényt fajtánként tudományos alapon kidolgozott összetételű tápoldatokkal „etetik” a különböző zöldségeket, gyümölcsöket. Az íz, a zamat az esetenként eltér a szabadföldi termesztéstől, mert a természetes környezetet, időjárási viszonyokat nem lehet teljes mértékben modellezni. A talajban fellelhető gombákat, fonálférgek és egyéb károsító parazitákat ki lehet zárni, mert ezek a létformák a talaj nélküli termelés során nem találnak a számukra megfelelő életteret. Hátrány ugyanakkor, hogy az elhasznált „paplan” a szezon végén nagy tömegű veszélyes hulladékként az utókorra marad.

Toplista

Az amerikai Environmental Working Group minden évben kiadja a saját élelmiszer-bűnlajstromát a legszennyezettebb zöldségekről és gyümölcsökről. A legutóbbi lista élére az alma, a zeller, az eper és az őszibarack került, a legbiztonságosabbak közé pedig a hagyma, a kukorica, az ananász és az avokádó. A Lidl a saját honlapján azt írja: „A gyümölcsök szennyezettebbek, és több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a zöldségek. A nem európai uniós országból származó zöldségek-gyümölcsök ugyancsak kockázatosabbak. Gyakran előfordul, hogy az egyes vegyszermaradványok a határérték alatt maradnak, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az adott gyümölcsben vagy zöldségben kimutatható különböző szerek összeadódnak (...) A gyümölcsök közül leginkább szennyezettek a szőlő, a bogyósgyümölcsök (eper), a citrusfélék (citrom, narancs, mandarin), az alma, a körte és a barack; legkevésbé pedig a kivi, a maracuja, a banán, a mangó, a szilva, a papaya és a dinnye.”

Napi 80 deka az egészségért

Az utóbbi öt évben újra nőtt az éhezés a világban, ma a Föld lakosságának 11, Európa népességének 2 és fél százaléka nem jut elegendő élelemhez – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) egyik tanulmányából. Ha azt nézzük, hogy kiszámíthatóan folyamatosan, vagyis biztonságosan hányan nem kapnak elegendő és egyben tápláló élelmiszereket, vagyis hányan nem élnek élelmiszerbiztonságban, az arány ennél sokkal rosszabb: több mint 26 százalék. Az éhezés a gazdaságilag visszaeső térségekben ugrott meg drámaian, míg a mennyiségileg elegendő, de nem elég tápláló élelmiszerek fogyasztása ott jellemző, ahol nőtt, de csak kis mértékben emelkedett az életszínvonal. Ebben a körben látványos javulást hozhat a zöldség- vagy gyümölcsadag megemelése. Elterjedt nézet, hogy napi egy alma, vagy ennek megfelelő más gyümölcs elég az egészség megőrzéséhez, így a gyümölcsök legtöbbször valamilyen kiegészítőként, desszertként élnek a tudatunkban – holott az volna jó, ha inkább étkezésünk szerves részeként fognánk fel őket, és így emelnénk az adagokat. Brit kutatók összehasonlító vizsgálata pontosítja a népi bölcsességet: azt mondják, valóban elkerülhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket, a rákok összes fajtáját, ha napi 10 zöldség- gyümölcs adagot fogyasztunk. A tudósok adagonként 8 dekával számoltak, vagyis összesen 80 deka zöldség vagy gyümölcs kellene a látványos eredmény eléréséhez. Ha ebből a mennyiségből fél kiló helyben vagy közelben termett gyümölcs lenne, már rendben is lennénk, s ezzel azt is elkerülnénk, hogy feleslegesen tartósító vagy érésgyorsító szerek kerüljenek a szervezetünkbe. A háziasszonyok a megfizethetetlenül magas piaci árakra panaszkodnak, és igazuk is van, meg nem is. Ma nem divat megvenni például az olcsó almát, pedig igazi egészség-bomba: ilyenkor ősszel tepsiszámra ehetjük sütve, köretként, desszertként, vagy csak úgy uzsonnára, tízóraira, de egy adagot akkor is biztosan elfogyasztunk, ha gyümölcsturmixot készítünk, netán a reggeli müzlibe keverjük, aszalva, reszelve vagy darabolva. A történelem azt igazolja, hogy az emberek élelmiszerbiztonságát központi döntésekkel is lehet növelni: nagyon következetes végrehajtással nemcsak az éhezést lehet elkerülni, hanem a lakosság egészségi mutatóit is lehet javítani. Sokan jósolták Kuba teljes összeomlását, amikor az 1900-as évek elején az ország gazdasági válságba került, de nem ez történt, mert a szigetországnak sikerült elkerülnie az éhezést. Az állam úgy döntött, hogy a helyi és egyben vegyszermentes élelmiszer-termelést ösztönzi és segíti, az emberek telkeket kaptak, ahol gazdálkodhattak, ingyenes képzéseket szerveztek nekik, például vegyszermentességet oktatók érkeztek Ausztráliából, a városi foghíjtelkeken is elkezdtek gazdálkodni. A termés egy részét át kellett adni az államnak, de a nagyobbik részével azt csináltak, amit akartak, eladták, vagy megették. Sokak számára váratlan eredmény volt az is, hogy az éhínség elkerülése mellett a lakosság egészségi állapota is jelentősen javult.
Hasonló eredményre jutott az első világháború alatt német gazdasági blokád alá helyezett kicsiny Dánia is. Ők egy táplálkozási kérdésekkel is foglalkozó orvos, dr. Hindhede programja segítségével kerülték el az éhezést. Ez megszüntette a hús, a margarin és a kávé fogyasztását, csak minimális barna sört engedélyezett. Teljes kiőrlésű rozskenyeret, krumplit, árpát, zöldséget, ezen belül is sok céklát, tejet és némi vajat ettek, és ezek hozzávalóit termelték a válság időszakában. Azon túl, hogy túlélték a blokádot, Dániában a lakosság egészségi állapota jelentősen javult, és a háború végén egész Európában dúló halálos influenza- és tbc-járvány az országot szinte teljes mértékben elkerülte. Ezek a példák azt üzenik, sem az éhezésbe, sem a viszonylagos gazdasági növekedést mutató országokban terjedő rossz minőségű gyorsételek fogyasztásába nem kell beletörődni, s érdemes helyi szinten is belevágni hasonló programok megvalósításába.  Kassai Melinda írása a Népszavának

„Hétfőn beköltözöm a városházára, ha felülvizsgálják az eredményt, ha nem”

Publikálás dátuma
2019.10.19. 08:15

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Olyan kerületekben is újraszámoltatnák a szavazatokat, ahol nem volt igazán szoros az eredmény. Az ellenzék attól tart, nyomeltakarítás miatt húzzák az időt.
A múlt vasárnapi önkormányzati választás eredményeivel szemben csütörtök 16 óráig lehetett jogorvoslati kérelmet benyújtani. Csütörtökig úgy tűnt, hogy Budapesten senki nem vonja kétségbe a polgármester választások eredményeit, de aztán kiderült: több olyan kerületben is kifogással éltek – olykor csak percekkel a határidő lejárat előtt –, ahol az ellenzék nyert. Emiatt a IX. kerületben Baranyi Krisztina, az I. kerületben V. Naszályi Márta, a VIII. kerületben pedig Pikó András nem foglalhatta még el hivatalát. Tegnap pedig az is kiderült, hogy a Fidesz, vagy hozzáköthető jelöltek Újpesten is megtámadták a polgármester-választás eredményeit. Az persze nem meglepő, ha szoros eredménynél a vesztes vitatja az eredményt, de az ellenzék szerint több jel is utal arra, hogy ezúttal nem erről van szó. Újpesten például simán, csaknem öt százalékkal nyert a momentumos Déri Tibor, a kormánypárti Wintermantel Zsolttal szemben, aki már a választás napján elismerte riválisa győzelmét. Ehhez képest Déri Tibor most azt állítja: Wintermantel leköszönő alpolgármestere, Nagy István kért újraszámlálást a polgármester-választás és két körzet esetében. Déri azt gyanítja: a távozó vezetés időt akar nyerni, hogy eltüntesse kétes ügyei nyomait. – Én mindenesetre hétfőn beköltözöm a városházára, ha felülvizsgálják az eredményt, ha nem – közölte Déri, aki jelezte, kedd reggelre várja Wintermantelt, hogy elintézzék az átadás-átvételt. Wintermantel utóbb a Facebookon válaszolt:„kedden átadás-átvétel”. A IX. kerületben jelentős előnnyel nyerő Baranyi Krisztina – miként azt megírtuk – már csütörtökön jelezte: arra gyanakszik, hogy irateltüntetés miatt húzzák az időt a városrészben. Az ő esetében az lehet árulkodó, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt 10 perccel nyújtottak be kifogást. A VIII. kerület vezetését sem vehette még át az ellenzék. Bár Pikó András „csak” három százalékkal nyert, aligha elképzelhető, hogy a kifogás nyomán innen fordulhatna az eredmény. Az viszont érdekes, hogy míg a késői és kilátástalannak tetsző fellebbezéssel csúszik az átadás-átvétel, addig sorra távoznak az aláírói joggal rendelkező vezetők a kerületből. Emiatt pedig káosz alakulhat ki, késhetnek például az önkormányzati cégek alkalmazottainak fizetései – a régi vezetők már nem, az akadályoztatott újak még nem léphetnek. Ez pedig befolyásolhatja az apparátus hangulatát. Az I. kerületben egy fellebbezést már elutasítottak, ugyanakkor a polgármester-választás újraszámlálásról csak hétfőn döntenek, vagyis itt is késik az átadás-átvétel. Ezt különössé teszi egy furcsa éjszakai fuvar. Egy helyi momentumos képviselő a videójára alapozva azt írta: kedd éjjel egy kartondobozokkal felpakolt teherautó indult az I. kerületi önkormányzattól a leköszönő fideszes polgármester házáig, majd meglátva, hogy videózzák, rükvercben elhajtott onnan. A távozó Nagy Gábor Tamás a 444.hu kérdésére határozottan leszögezte, hogy nem iratokat vittek el, hanem könyveket, és azért éjszaka, mert nem akarták feltartani a forgalmat.

Ellenzéki kifogások

A Csepelen kikapó ellenzék azért szeretne új választást, mert kirívóan sok volt az érvénytelen szavazat, a voksok 6 százaléka nem volt megfelelő. Ehhez képest a VIII. kerületben, ahol a Fidesz vitatja az eredményt, csak 3 százalék volt az érvénytelen voksok száma. Győrben is az érvénytelen voksok nagy száma miatt kért újraszámlálást az ellenzék: a részeredmények alapján úgy tűnik, nincs veszélyben a fideszesként nyerő, de már független Borkai Zsolt győzelme.

Szerző
Frissítve: 2019.10.19. 09:08