Egyél magyart, tovább élsz!

Publikálás dátuma
2019.10.19. 09:00

Nehéz vegyszertartalom-mentes gyümölcsöt vásárolni, de az itthon termesztett portékák a nemzetközi átlagnál sokkal jobban teljesítenek.
A biogyümölcsöt nem mindenki engedheti meg magának, de a „vegyél hazait, vegyél helyi termesztésűt, vegyél szezonálisat” szabályok betartásával látványosan csökkenteni lehet a kockázatokat. Minél közelebbről érkezik a termék, illetve minél rövidebb idő telik el a fogyasztás és a betakarítás között, általában annál kisebb az akaratlan vegyszerfogyasztás veszélye. Ez általánosságban is igaz az élelmiszerekre, a zöldség- és gyümölcsfélékre pedig olyan ökölszabály alkalmazható, amely alól leginkább csak egyes peszticidek lebomlásával összefüggésben akadnak kivételek (előfordul, hogy egy növényi táplálékban a polcra kerüléskor még túl sok a vegyszer, majd idővel csökken a lebomlás miatt, de ha így van, az eleve szabálytalan – határérték feletti szermaradványt tartalmazó élelmiszer nem kerülhetne az üzletekbe). Aki tudatosan és egészségesen szeretne táplálkozni, annak le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy a termesztésben csak az emberi egészségre veszélytelen szereket használnak, hogy minden esetben betartják a mennyiségi és az időbeli korlátozásokat, és hogy az üzletekbe (beleértve a multinacionális láncokat) csak olyan gyümölcs juthat, amely nem tartalmaz határérték szermaradékot. A magyar mezőgazdaság ugyanakkor ebből a szempontból kedvezőbb képet mutat az európai átlagnál. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legutóbbi, 2017-es vizsgálati jelentése legalábbis azt mutatja, hogy a 2607 megvizsgált magyar mintának alig a 2,5 százaléka mutatott határérték feletti vegyszermennyiséget – ez lényegesen több például Svédország 0,2 vagy Dánia 0,6 százalékos értékénél, de a legtöbb uniós országénál így is alacsonyabb, a nagy déligyümölcs-exportőr Ciprus, Görögország vagy Portugália adatánál pedig lényegesen jobb. Hasonló következtetésre jutott Darvas Béla növényvédő szakmérnök, az MTA doktora is, aki a Környezetbarát mezőgazdaság fórumon tette közzé az álláspontját a napokban: ő az RASSF (az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszere) adatbázisa alapján állítja, hogy „a hazánkból kikerülő import élelmiszerek egyenesen dicsérendő statisztikával bírnak, és ezt nem mi állítottuk ki magunkról”. Darvas szerint magyar viszonylatban nem a növényvédőszerekkel kapcsolatos riasztások a legsúlyosabbak, hanem a higiéniai problémák (Salmonella, Listeria) és az aflatoxinok (rákkeltő gombamérgek). „Csak harmadik a sorban a növényvédőszer-maradék, alig megelőzve a nehézfémeket” – írja. Magyarországról egyebek között a szürkepenész elleni tebuconazole, illetve a rovarölő klórpirifosz előfordulását említik. Utóbbi azért különösen érdekes, mert az ártalmas kemikáliák ellen küzdő nemzetközi szervezetek épp a közelmúltban intéztek nyílt levelet a EU tagállamok környezetvédelmi, egészségügyi és mezőgazdasági minisztereihez a betiltása érdekében egy olyan európai petícióra hivatkozva, amelyet több mint 200 ezren írtak alá. Kutatások valószínűsítik, hogy a rovarölő idegméreg egész életre kihatóan csökkenti az érintett csecsemők IQ-ját, a tartós memória képességét, köze lehet az autizmushoz és a hiperaktivitáshoz (ADHD), befolyásolja a pajzsmirigyhormon-szabályozást, és összefüggésben állhat a férfi meddőséggel, valamint a mell- és tüdőrákkal is. A szer az EFSA biztonsági szűrőjén is fennakadt – még vizsgálják, de az már tudható, hogy a maradékai gyakran bukkannak fel például a lengyel almában, illetve az olasz szőlőben és őszibarackban.

Irányított érés

Elsősorban a déligyümölcsöket, főleg a citrusféléket kezelik olyan növényvédőszerekkel, amelyek gyorsítják, vagy éppen lassítják az érést. Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmajözi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója szerint a távoli országokból érkező gyümölcsöket már a feladó helyen kezelik rothadásgátló, gombaölő szererekkel, hogy kibírják a hosszabb szállítási időt. A szakember hangsúlyozta: az uniós szabályozás szigorú, a csomagoláson fel is kell tüntetni, hogy mely gyümölcsöket kezelték ilyen kemikáliákkal. Lemosni nem lehet ezeket a szereket (a Lidl-ben vagy az Aldi-ban, ahol az új szabály bevezetése óta jelentősen megnőtt a biogyümölcsök választéka és forgalma, rendszeresen jelzik is, hogy az érintett déligyümölcsök héja fogyasztásra nem alkalmas – a szerk.). Természetesen itt is a mérték az egyik legfontosabb szempont. Ha valaki naponta nagy mennyiségű citrushéjat fogyaszt, annak számolnia kell esetleges káros következményekkel. Tudományos kísérletek igazolták, hogy a héjra juttatott növényvédők ugyan részben felszívódnak a héj szövetébe, de a gyümölcshúsban nem lehet kimutatni a szerek jelenlétét. A banánt az ültetvényeken éretlenül szüretelik le, majd a rendeltetési helyén érésgyorsítóval kezelik. Budapesten is található banánérlelő raktár, innen kerül a zöldes színű, értelenül érkező gyümölcs éretten, sárgán az üzletek polcaira. Többnyire hasonló technológiával érlelik az avokádót, mangót: például etilén tartalmú gázzal kezelik, amit a gyümölcs természetes módon is termel, de a nagyobb dózissal serkenteni lehet a gyorsabb érésre. A jelenség bizonyos mértékig a honos gyümölcsöket is érinti. Ma már a tárolótérben szabályozzák a páratartalmat, a hőmérsékletet, a szén-dioxid arányát, csökkentik az oxigénszintet, és metil-ciklopropén gázzal nagymértékben lassítják az alma, illetve újabban a körte és a szilva érését. Így az alma akár egy évig is különösebb minőség romlás nélkül tárolható, de a szilva is legalább egy hónappal tovább fogyasztható. Hunyadi István azt is elmondta: a fóliás, üvegházas termesztésben kevesebb növényvédőszert használnak a gazdák, mint a szabadföldi technológiákkal. Az üvegházakban szabályozható a páratartalom, a hőmérséklet, a szellőzés, a fénymennyiség s olyan klimatikus körülmények alakíthatók ki, amelyek nem kedveznek a növényi kultúra számára veszélyes gombafajtáknak. A szabadföldi termesztésben nagy kockázat például a hosszabb nedves időszak, ami elősegíti a gombafertőzések megjelenését. A fóliás, üvegházas technológiák esetén hatékonyabb a biológiai védekezés is, hiszen egyebek mellett betelepíthetők olyan ragadozó atkák, amelyek elpusztítják a növény parazitáit, illetve olyan fürkészdarazsakat, katicabogarakat, amelyek a levéltetvek ellenségei. – Jelenleg az EU-ban már kizárólag szelektív növényvédő-szereket használhatnak a mezőgazdaságban, amelyek célzottan egy bizonyos kártevőt, gombát pusztítanak el – hangsúlyozta Apáti Ferenc, a FruitVeB alalnöke, egyetemi docens. Mára szinte minden általános, széles spektrumú növényvédelmi kemikáliát betiltottak az unióban. A szakértők szerint a déligyümölcs-importot nem lehet kitiltani az áruk szabad áramlása miatt. A döntés tehát a fogyasztókra marad. – Bihari Tamás

Talajt vesztettek

Sokan ódzkodnak az olyan gyümölcsöktől, zöldségektől, amelyeket talaj nélkül, gyakorlatilag tápoldatokkal termesztenek, mert attól tartanak, hogy az ilyen üvegházi termékek többféle kemikáliát tartalmaznak, a talaj nélküli termesztési technológia mégis terjed a világban. Az egyik esetben kőzetgyapotban, úgynevezett paplanban ereszti a gyökereiket a növény, míg a másik irányzat a kókusz rostot használja. Ezek a talajhelyettesítő közegek nem tartalmaznak tápanyagokat. A növények fejlődéséhez elengedhetetlen mikroelemeket és ásványi anyagokat az öntözővízbe oldva juttatják el az adott növényi kultúrákba. A növényt fajtánként tudományos alapon kidolgozott összetételű tápoldatokkal „etetik” a különböző zöldségeket, gyümölcsöket. Az íz, a zamat az esetenként eltér a szabadföldi termesztéstől, mert a természetes környezetet, időjárási viszonyokat nem lehet teljes mértékben modellezni. A talajban fellelhető gombákat, fonálférgek és egyéb károsító parazitákat ki lehet zárni, mert ezek a létformák a talaj nélküli termelés során nem találnak a számukra megfelelő életteret. Hátrány ugyanakkor, hogy az elhasznált „paplan” a szezon végén nagy tömegű veszélyes hulladékként az utókorra marad.

Toplista

Az amerikai Environmental Working Group minden évben kiadja a saját élelmiszer-bűnlajstromát a legszennyezettebb zöldségekről és gyümölcsökről. A legutóbbi lista élére az alma, a zeller, az eper és az őszibarack került, a legbiztonságosabbak közé pedig a hagyma, a kukorica, az ananász és az avokádó. A Lidl a saját honlapján azt írja: „A gyümölcsök szennyezettebbek, és több vegyszermaradványt tartalmaznak, mint a zöldségek. A nem európai uniós országból származó zöldségek-gyümölcsök ugyancsak kockázatosabbak. Gyakran előfordul, hogy az egyes vegyszermaradványok a határérték alatt maradnak, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az adott gyümölcsben vagy zöldségben kimutatható különböző szerek összeadódnak (...) A gyümölcsök közül leginkább szennyezettek a szőlő, a bogyósgyümölcsök (eper), a citrusfélék (citrom, narancs, mandarin), az alma, a körte és a barack; legkevésbé pedig a kivi, a maracuja, a banán, a mangó, a szilva, a papaya és a dinnye.”

Napi 80 deka az egészségért

Az utóbbi öt évben újra nőtt az éhezés a világban, ma a Föld lakosságának 11, Európa népességének 2 és fél százaléka nem jut elegendő élelemhez – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) egyik tanulmányából. Ha azt nézzük, hogy kiszámíthatóan folyamatosan, vagyis biztonságosan hányan nem kapnak elegendő és egyben tápláló élelmiszereket, vagyis hányan nem élnek élelmiszerbiztonságban, az arány ennél sokkal rosszabb: több mint 26 százalék. Az éhezés a gazdaságilag visszaeső térségekben ugrott meg drámaian, míg a mennyiségileg elegendő, de nem elég tápláló élelmiszerek fogyasztása ott jellemző, ahol nőtt, de csak kis mértékben emelkedett az életszínvonal. Ebben a körben látványos javulást hozhat a zöldség- vagy gyümölcsadag megemelése. Elterjedt nézet, hogy napi egy alma, vagy ennek megfelelő más gyümölcs elég az egészség megőrzéséhez, így a gyümölcsök legtöbbször valamilyen kiegészítőként, desszertként élnek a tudatunkban – holott az volna jó, ha inkább étkezésünk szerves részeként fognánk fel őket, és így emelnénk az adagokat. Brit kutatók összehasonlító vizsgálata pontosítja a népi bölcsességet: azt mondják, valóban elkerülhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket, a rákok összes fajtáját, ha napi 10 zöldség- gyümölcs adagot fogyasztunk. A tudósok adagonként 8 dekával számoltak, vagyis összesen 80 deka zöldség vagy gyümölcs kellene a látványos eredmény eléréséhez. Ha ebből a mennyiségből fél kiló helyben vagy közelben termett gyümölcs lenne, már rendben is lennénk, s ezzel azt is elkerülnénk, hogy feleslegesen tartósító vagy érésgyorsító szerek kerüljenek a szervezetünkbe. A háziasszonyok a megfizethetetlenül magas piaci árakra panaszkodnak, és igazuk is van, meg nem is. Ma nem divat megvenni például az olcsó almát, pedig igazi egészség-bomba: ilyenkor ősszel tepsiszámra ehetjük sütve, köretként, desszertként, vagy csak úgy uzsonnára, tízóraira, de egy adagot akkor is biztosan elfogyasztunk, ha gyümölcsturmixot készítünk, netán a reggeli müzlibe keverjük, aszalva, reszelve vagy darabolva. A történelem azt igazolja, hogy az emberek élelmiszerbiztonságát központi döntésekkel is lehet növelni: nagyon következetes végrehajtással nemcsak az éhezést lehet elkerülni, hanem a lakosság egészségi mutatóit is lehet javítani. Sokan jósolták Kuba teljes összeomlását, amikor az 1900-as évek elején az ország gazdasági válságba került, de nem ez történt, mert a szigetországnak sikerült elkerülnie az éhezést. Az állam úgy döntött, hogy a helyi és egyben vegyszermentes élelmiszer-termelést ösztönzi és segíti, az emberek telkeket kaptak, ahol gazdálkodhattak, ingyenes képzéseket szerveztek nekik, például vegyszermentességet oktatók érkeztek Ausztráliából, a városi foghíjtelkeken is elkezdtek gazdálkodni. A termés egy részét át kellett adni az államnak, de a nagyobbik részével azt csináltak, amit akartak, eladták, vagy megették. Sokak számára váratlan eredmény volt az is, hogy az éhínség elkerülése mellett a lakosság egészségi állapota is jelentősen javult.
Hasonló eredményre jutott az első világháború alatt német gazdasági blokád alá helyezett kicsiny Dánia is. Ők egy táplálkozási kérdésekkel is foglalkozó orvos, dr. Hindhede programja segítségével kerülték el az éhezést. Ez megszüntette a hús, a margarin és a kávé fogyasztását, csak minimális barna sört engedélyezett. Teljes kiőrlésű rozskenyeret, krumplit, árpát, zöldséget, ezen belül is sok céklát, tejet és némi vajat ettek, és ezek hozzávalóit termelték a válság időszakában. Azon túl, hogy túlélték a blokádot, Dániában a lakosság egészségi állapota jelentősen javult, és a háború végén egész Európában dúló halálos influenza- és tbc-járvány az országot szinte teljes mértékben elkerülte. Ezek a példák azt üzenik, sem az éhezésbe, sem a viszonylagos gazdasági növekedést mutató országokban terjedő rossz minőségű gyorsételek fogyasztásába nem kell beletörődni, s érdemes helyi szinten is belevágni hasonló programok megvalósításába.  Kassai Melinda írása a Népszavának

„Hétfőn beköltözöm a városházára, ha felülvizsgálják az eredményt, ha nem”

Publikálás dátuma
2019.10.19. 08:15

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Olyan kerületekben is újraszámoltatnák a szavazatokat, ahol nem volt igazán szoros az eredmény. Az ellenzék attól tart, nyomeltakarítás miatt húzzák az időt.
A múlt vasárnapi önkormányzati választás eredményeivel szemben csütörtök 16 óráig lehetett jogorvoslati kérelmet benyújtani. Csütörtökig úgy tűnt, hogy Budapesten senki nem vonja kétségbe a polgármester választások eredményeit, de aztán kiderült: több olyan kerületben is kifogással éltek – olykor csak percekkel a határidő lejárat előtt –, ahol az ellenzék nyert. Emiatt a IX. kerületben Baranyi Krisztina, az I. kerületben V. Naszályi Márta, a VIII. kerületben pedig Pikó András nem foglalhatta még el hivatalát. Tegnap pedig az is kiderült, hogy a Fidesz, vagy hozzáköthető jelöltek Újpesten is megtámadták a polgármester-választás eredményeit. Az persze nem meglepő, ha szoros eredménynél a vesztes vitatja az eredményt, de az ellenzék szerint több jel is utal arra, hogy ezúttal nem erről van szó. Újpesten például simán, csaknem öt százalékkal nyert a momentumos Déri Tibor, a kormánypárti Wintermantel Zsolttal szemben, aki már a választás napján elismerte riválisa győzelmét. Ehhez képest Déri Tibor most azt állítja: Wintermantel leköszönő alpolgármestere, Nagy István kért újraszámlálást a polgármester-választás és két körzet esetében. Déri azt gyanítja: a távozó vezetés időt akar nyerni, hogy eltüntesse kétes ügyei nyomait. – Én mindenesetre hétfőn beköltözöm a városházára, ha felülvizsgálják az eredményt, ha nem – közölte Déri, aki jelezte, kedd reggelre várja Wintermantelt, hogy elintézzék az átadás-átvételt. Wintermantel utóbb a Facebookon válaszolt:„kedden átadás-átvétel”. A IX. kerületben jelentős előnnyel nyerő Baranyi Krisztina – miként azt megírtuk – már csütörtökön jelezte: arra gyanakszik, hogy irateltüntetés miatt húzzák az időt a városrészben. Az ő esetében az lehet árulkodó, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt 10 perccel nyújtottak be kifogást. A VIII. kerület vezetését sem vehette még át az ellenzék. Bár Pikó András „csak” három százalékkal nyert, aligha elképzelhető, hogy a kifogás nyomán innen fordulhatna az eredmény. Az viszont érdekes, hogy míg a késői és kilátástalannak tetsző fellebbezéssel csúszik az átadás-átvétel, addig sorra távoznak az aláírói joggal rendelkező vezetők a kerületből. Emiatt pedig káosz alakulhat ki, késhetnek például az önkormányzati cégek alkalmazottainak fizetései – a régi vezetők már nem, az akadályoztatott újak még nem léphetnek. Ez pedig befolyásolhatja az apparátus hangulatát. Az I. kerületben egy fellebbezést már elutasítottak, ugyanakkor a polgármester-választás újraszámlálásról csak hétfőn döntenek, vagyis itt is késik az átadás-átvétel. Ezt különössé teszi egy furcsa éjszakai fuvar. Egy helyi momentumos képviselő a videójára alapozva azt írta: kedd éjjel egy kartondobozokkal felpakolt teherautó indult az I. kerületi önkormányzattól a leköszönő fideszes polgármester házáig, majd meglátva, hogy videózzák, rükvercben elhajtott onnan. A távozó Nagy Gábor Tamás a 444.hu kérdésére határozottan leszögezte, hogy nem iratokat vittek el, hanem könyveket, és azért éjszaka, mert nem akarták feltartani a forgalmat.

Ellenzéki kifogások

A Csepelen kikapó ellenzék azért szeretne új választást, mert kirívóan sok volt az érvénytelen szavazat, a voksok 6 százaléka nem volt megfelelő. Ehhez képest a VIII. kerületben, ahol a Fidesz vitatja az eredményt, csak 3 százalék volt az érvénytelen voksok száma. Győrben is az érvénytelen voksok nagy száma miatt kért újraszámlálást az ellenzék: a részeredmények alapján úgy tűnik, nincs veszélyben a fideszesként nyerő, de már független Borkai Zsolt győzelme.

Szerző
Frissítve: 2019.10.19. 09:08

„A Fidesz verhetetlenségének mítosza megdőlt” – Interjú Jávor Benedekkel

Publikálás dátuma
2019.10.19. 07:40

Fotó: Lakos Gabor
A választók megkérdőjelezték a Fidesz hatalmi dominanciáját – véli Jávor Benedek, aki a zöld politikát segítené Brüsszelben, de a Budapest-képviseletre is nyitott.
Mikor beszélt utoljára az új főpolgármesterrel? A választás éjszakáján. Ott voltam az eredményvárón, meglapogattuk egymás hátát. Hatalmas siker, ahogyan Gergő összerakta az ellenzéki támogatást az előválasztással együtt, és végigcsinálta ezt az elképesztően nehéz kampányt.

Erre az eredményre számított?
Nem voltam én sem eléggé optimista, hogy ez így sikerülhet: nemcsak megnyerte a főpolgármester-választást, de sikerült közgyűlési többséget is létrehozni, amit a választás kritikus kérdésének tartottam. Más volna fideszes többséggel, béna kacsaként lavírozni a főváros élén, mint közgyűlési támogatással végrehajtani egy programot.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: szövetségeseket fog keresni az unió döntéshozói között. Ebben segíthet egy brüsszeli képviselet, és önnek vannak szabad kapacitásai.
A fővárosnak sokkal erősebb brüsszeli jelenlétre van szüksége, hogy aktívan részt vegyen az európai döntéshozatalban és forrásszerzésben. Hogy egy ilyen feladat megtalál-e, vagy abban tudok segíteni, hogy kiválasszuk a megfelelő embert, erről tovább egyeztetünk. Az ősszel azon dolgoztam, hogy az új Európai Bizottság környezet-, klíma- és energiapolitikai döntéshozatalának a formálására lehetőségeket találjak, és ez ügyben még folynak a tárgyalások. Két Facebook-posztja jelent meg a hét elején: egy repülőről „lőtt” fotó a hajnalodó égboltról „októberi karácsony” címmel, és egy írás, miszerint nem érez elégtételt, de azt azért csendben el kell mondania, hogy hét éve szorgalmazza az ellenzéki összefogást.
A választási törvény 2011-es módosítása után minden reálisan gondolkodónak szembe kellett néznie azzal, hogy a Fidesszel szemben csak széles körű ellenzéki összefogással lehet eredményt elérni. E pont körül szakadt 2012-ben az LMP, és ez a belátás sokáig hiányzott az ellenzéki térfél jelentős részéből. Örülök, hogy mára minden jelentős szereplő belátta, hogy ilyen jogszabályi viszonyok között másképp nem lehet ellenpólust képezni a Fidesszel szemben. Nem biztos, hogy az egység korábban létrejöhetett volna, de tanulságos, hogy a NER fennállásának a kilencedik évében jutottunk el a Fidesszel szembeni első érdemi sikerig. Ebből 2022-re vonatkozóan is érdemes levonni a következtetéseket. Milyen aknákat tartogathat a jövő az ellenzéki összefogás számára? Nagy tanulság, hogy nemcsak az együttműködés fontos, hanem az is, hogy a kampányidőszakban már olajozottan működjön. Ebben most az előválasztásnak kulcsszerepe volt. A következő években belső háborúk nélkül kell folytatni a településvezetői együttműködést, mert ha kiújulnak a belharcok, az erodálhatja a megszerzett pozíciókat is. Örülnünk kell annak, hogy megteremtettük az ellenállás bástyáit Budapesten, a kerületekben és sok vidéki városban, de anélkül nem lehet 2022-ben parlamenti választást nyerni, hogy az ellenzék vissza ne építené a jelenlétét a falvakban. Az egyelőre nem látszik, honnan lesznek erre forrásai a pártoknak. Mire számít a Fidesztől? Mernek lazítani a túltolt propaganda szorításán? Két kimenet van. Az optimista verzió szerint a kormány visszavesz a háborús pszichózisba hajszoló primitív kommunikációból, mert belátja, hogy ez önmagában nem elég a Fidesz-dominancia fenntartásához, a választók belefáradtak a fenyegetettség-érzésbe. Akár a prés szorításának a további lépéseit is elengedhetik, ideértve a független sajtó maradékainak a bedarálását, az igazságügyi rendszer feletti politikai kontroll megerősítését. A pesszimistább verziónak egy hajszállal nagyobb esélyt adok, hiszen a Fidesz ugyanolyan erős, mint volt, a tábora továbbra is nyeli a migránsozást, sorosozást, mint kacsa a nokedlit. Miért változtatnának, ha a gyűlöletkeltő propaganda, a tábor hiszterizálása továbbra is működik. Ha a vereségeket az összefogás jó teljesítménye okozta, akkor az ellenzéket kell aprítani? Ha ezt gondolják, akkor a korábbi eszközöket csavarják tovább, a megmaradt független sajtó nyomorgatása vagy akár a közösségi média fölötti ellenőrzés megteremtése következhet. Berki bevetése és Puzsér szerepeltetése a kormánypárti médiában nem volt hatékony, de a kamujelöltek, az ellenzéki egység megbontására irányuló machinációk sokkal inkább a Fidesz-stratégák figyelmének a középpontjába fognak kerülni. Tartok tőle, hogy a rendszerváltás óta eltelt harminc év legmocskosabb kampánya csak próbajárat volt, a „kompromatok” sokkal intenzívebben jelen lesznek az elkövetkezőkben. Ezért még fontosabbá válik, hogy botrányoktól mentes, új és hiteles jelöltekkel vágjon neki az ellenzék 2022-nek.

Említette a kormánymédia propagandáját. Mi lett azokkal panaszokkal, amelyeket az újságíró szövetséggel és a Mérték műhellyel közösen adtak be az Európai Bizottsághoz? Bár mindannyiunknak az a baja, hogy a közmédia a legócskább orosz propagandacsatornák szintjére süllyedt, ez nem igazán támadható az uniós jogszabályok alapján. Így a beadványunk azt a trükköt igyekszik megfogni, hogy miközben Duna médiaszolgáltatónak hívják az átláthatósági és függetlenségi szabályok között működő közmédiát, valójában az MTVA költi el a 93 milliárdos költségvetést, de rá nem vonatkoznak a közmédia szabályai. Úgy tűnik, a Bizottság is aggályosnak találta ezt, mert vannak olyan pletykák, miszerint a kormányzat még az idén átfogó médiaszabályozás-módosításra készül. A másik beadványunkkal az állami reklámköltések piactorzítását, az uniós versenyjogba ütköző magyar kormányzati gyakorlatot támadtuk meg, amiben szintén intenzív vizsgálat kezdődött.

A leendő Bizottság éppen mással van elfoglalva, többek között a magyar jelöltek dolgoztatják. Igen, de Margrethe Vestager versenyjogi biztos, aki alelnökként viszi tovább a versenyjogi portfóliót, többször is nyilatkozta, hogy komolyan foglalkoznak a magyar médiaszabadság ügyével versenyjogi szempontból. Azt remélem, érdemi lépések történnek, mert ha az EB kimondaná, hogy a kormányzati sajtónak juttatott kormányzati reklámköltéseket állami támogatásnak kell tekinteni és vissza kell fizetni, az csődbe vinné a Fidesz médiabirodalmát, és a KESMA létét fenyegetné. A korábbi ciklusban a Fidesz egyfajta páriává vált az EP-ben: történelmi 7-es cikkelyes eljárás indult az Orbán-kormány miatt, a kormánypártot felfüggesztette a pártcsaládja. Látszatszigor ez, vagy tovább szorulnak Orbánék az uniós testületekben? Szeretném eloszlatni azt az illúziót, ami a párt kizárását várja az EPP-ből. A Fidesz valóban az európai populista szélsőjobboldalra sodródott, de végtelenül pragmatikus képződmény, politikai-filozófiai szempontból azonosítható érték, program, identitás nélkül. Mivel Orbán azt látja, hogy a populista-szélsőjobb áttörése elmaradt, átállította magát néppárt-kompatibilis állapotba. Az EPP szintén eléggé amorális szövetség, ne várjuk, hogy a közös európai értékek védelmében felhorgadva kizárja a 13 képviselőt biztosító Fideszt. Minden további nélkül jelölték a felfüggesztett Fidesz képviselőit a parlamenti bizottsági pozíciókba, bár aztán túl sok töltényt nem ért meg nekik a védelmük, amikor a többi frakció ezt igyekezett megakadályozni. Hogy fogadták a magyar jogállamiság brüsszeli barátai a helyhatósági választások hírét? Elképesztő lelkesedéssel. Szerintük is fontos, hogy a választók megkérdőjelezték azt a hatalmi dominanciát, amivel a Fidesz eddig mindent le tudott tolni a Bizottság torkán. Világossá vált, hogy jelentős az ellenzék támogatottsága, és a Fidesz verhetetlenségének a mítosza megdőlt. Abban bízom, hogy ha a kormány tovább szorítja a prést az ellenzéken, a még független intézményeken és szabad sajtón, akkor az az eddigieknél intenzívebb ellenállással találkozhat az unió részéről is.
Szerző