A bírálatok miatt Trump letett arról, hogy floridai golfklubjában tartsa a G7-csúcsot

Publikálás dátuma
2019.10.20. 10:14

Fotó: CHRIS KLEPONIS / Picture-Alliance/AFP
Az amerikai elnök közölte, hogy „a média és a demokraták őrültsége, és esztelen ellenségessége miatt” döntöttek így.
A heves bírálatok hatására Donald Trump amerikai elnök szombaton a Twitteren jelezte: letett róla, hogy floridai golfklubjában rendezze meg a világ gazdaságilag legfejlettebb hét országának (G7) jövő évi csúcstalálkozóját. Kritikusai azzal vádolták Trumpot, hogy személyes nyereségvágyból visszaél hivatalával.
„A média és a demokraták őrültsége, és esztelen ellenségessége miatt letettünk róla, hogy a miami Trump National Doralben rendezzük meg a G7 2020-as csúcstalálkozóját”

– írta az amerikai elnök.

Donald Trump hozzátette: 
„Azonnal nekiállunk az új helyszín keresésének, a lehetőségek között Camp David is felmerült”.

A Fehér Ház csütörtökön jelentette be, hogy kedvező adottságai miatt a golfklub ad helyszínt a 2020-as csúcstalálkozónak. Mick Mulvaney, a Fehér Ház költségvetési igazgatója a döntés ismertetésekor leszögezte, hogy az elnök semmilyen formában sem fog hasznot húzni az eseményből. Mulvaney egyúttal rámutatott, hogy az Egyesült Államok legutóbb, 2012-ben a Washington környéki Camp Davidben rendezte meg a csúcstalálkozót, ami a félreeső és kis helyszín miatt nem aratott osztatlan tetszést. Trump azt is elmondta, hogy nem számolna fel hasznot az esemény megrendezéséért, sőt, ha jogilag megengedhető, akkor az semmibe sem kerülne az Egyesült Államoknak. Az elnök ellen jelenleg vizsgálat zajlik a képviselőházban annak megállapítására, hogy alkotmányt sértett-e, és személyes nyereségvágyból visszaélt-e hivatalával. A G7-nek az Egyesült Államokon kívül Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán is tagja. Az éves csúcstalálkozók házigazdai tisztségét minden évben másik ország látja el. Egy ideig Oroszország is részt vett a csoport munkájában a kibővített, G8-as formátumban, de 2014-ben, a Krím félsziget annektálását követően kizárták. Trump szeretné meghívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt a jövő évi csúcstalálkozóra.
Szerző

Hárman meghaltak a chilei zavargásokban, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el

Publikálás dátuma
2019.10.20. 09:01

Fotó: PABLO VERA / AFP
A chilei fővárosban és egyes külvárosaiban este 10 óra és reggel 7 között csak külön hatósági engedéllyel szabad elhagyni a házakat.
Hárman meghaltak egy áruházban keletkezett tűzben, az üzletet vasárnapra virradóra fosztották ki a tüntetők Santiago de Chilében – közölték a helyi hatóságok. Karla Rubilar, Santiago tartomány kormányzója elmondta, hogy ketten megégtek, egy harmadik embert pedig életveszélyes állapotban szállítottak kórházba, ahol belehalt sérüléseibe. Alberto Espina chilei védelmi miniszter bejelentette: 1500 katonát vezényeltek az utcákra vasárnap hajnalban, hogy helyreállítsák a rendet. Velük együtt
a hadsereg összesen csaknem tízezer tagja áll szolgálatban a fővárosi régióban.

Chilében pénteken kezdődtek összecsapásokkal és gyújtogatásokkal kísért zavargások a metrójegy árának emelése ellen. Santiago de Chile metróhálózata 140 kilométer hosszú, és a legmodernebb Dél-Amerikában. Pinera jelezte: felfüggeszti a tömegközlekedésre vonatkozó népszerűtlen politikáját, és nyugalomra intette a lakosságot. Chile Latin-Amerika egyik leggazdagabb, de egyben legegyenlőtlenebb országa.
Helyi idő szerint szombaton
a chilei fővárosban és egyes külvárosaiban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el este 10 óra és reggel 7 között. Ezalatt csak külön hatósági engedéllyel szabad elhagyni a házakat.

Sebastian Pinera államfő pénteken már kihirdette a rendkívüli állapotot a város területére, és később azt is bejelentette, hogy felfüggesztik a drágítást, de a helyzet szombaton sem nyugodott le.

A Brexit most már tényleg önmaga paródiája: Johnson halasztást kezdeményezett, de károsnak tartaná a kérés teljesítését

Publikálás dátuma
2019.10.20. 08:51

Fotó: David Cliff / AFP
Sosem lesz Brexit. Vagy ha mégis lesz, akkor sem lesz, de lesz.
A Brexit egy velünk élő logikai buborék, ez már biztos. Boris Johnson ugyanis kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését. Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem. Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelét, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá. A szombat éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére. Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra - közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél - legyen. A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni. Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még a neve sem, csak annyi, hogy a levelet "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke" küldte. Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre. Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten - a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével - megoldódott. A brit miniszterelnök elismeri, hogy ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására. Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet. Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni. A brit miniszterelnöknek azért kellett megírnia a halasztást kezdeményező levelet, mert a londoni alsóház szombati rendkívüli ülésnapján elfogadta azt a módosító indítványt, amelynek célja a Brexit-megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvényerőre emeléséhez szükséges összes jogi instrumentumot a brit parlament törvénybe nem iktatja. Ezután lekerült a napirendről a szombatra tervezett szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását indítványozó kormányzati beterjesztésről, érvénybe lépett viszont az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kellett a kilépés halasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig, ahogy az Johnson levelében szerepel is. A módosító indítvány elfogadása és a halasztás kezdeményezését előíró törvény érvénybe lépése után Johnson az alsóházban közölte, hogy a Brexit halasztásáról nem hajlandó tevőlegesen tárgyalni az EU-val, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Hozzátette: változatlan a kormány azon célkitűzése, hogy a Brexit nem halasztható az október 31-i határnapon túl, és ő személyesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a Brexit-folyamatot addig a napig véghezvigye. A szombaton megszavazott módosító indítványt Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a Konzervatív Párt frakciójának volt tagja terjesztette be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával. Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írta át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer törvényerőre emelkedéséhez szükséges összes jogszabályt és jogi instrumentumot, köztük a Brexit-megállapodás teljes jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja. E módosítás támogatóinak nem titkolt célja annak megakadályozása, hogy a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai - akik közül sokan a megállapodás nélküli "kemény" Brexit hívei - taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás formális jóváhagyását - ami csak az első lépés lenne az egyezmény ratifikálása felé -, de a megállapodás tényleges törvénybe iktatását esetleg egészen a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapig megakadályozzák. A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ahhoz a törvényhez, amelyet Hilary Benn-nek, az ellenzéki Munkáspárt prominens képviselőjének kezdeményezésére, a Konzervatív Párt számos - a frakcióból azóta kizárt - képviselője, köztük Letwin támogatásával az alsóház a múlt hónapban fogadott el. Ez a jogszabály írta elő a Brexit halasztásának kezdeményezését Johnsonnak arra az esetre, ha szombatig nincs elfogadott Brexit-megállapodás. A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.
Szerző
Frissítve: 2019.10.20. 15:22