Johnson három levele – Újabb drámai fordulatok színhelye volt a londoni törvényhozás

Publikálás dátuma
2019.10.20. 15:22

Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP / NurPhoto
A „szuper szombaton” is súlyos vereséget szenvedett a brit kormányfő a parlamentben. Továbbra is bizonytalan a kilépés időpontja és módja.
Szombaton újabb drámai fordulatok színhelye volt a londoni törvényhozás, ahol 1982, a Falkland-szigeteki háború óta először tartottak hétvégi ülést, abban a reményben, hogy a képviselők áldásukat adják a brüsszeli szerződés javított kiadására. A westminsteri palota ódon falai között és a Whitehall kormányzati negyedben egyaránt látványos események zajlottak. Becslések szerint közel egymillióan vonultak az utcákra, hogy egy újabb népszavazás kiírását követeljék. Boris Johnson magabiztosan adta elő nyitó állásfoglalását, láthatólag sütkérezve a két nappal korábban, Brüsszelben elért dicsőségének fényében. Munkába állásának nyolcvannyolcadik napján emlékeztette a képviselőket, mennyire elegük van az embereknek a parlamenti patthelyzetből. „A Brexit barátságokat tett tönkre, családok egységét zavarta meg és a parlament munkáját is gúzsba kötötte” – jelentette ki, kifejezve elszántságát az ügy gyors lezárására. Becsvágya nyomban süket fülekre talált Jeremy Corbynnál, az ellenzék vezérénél, aki biztosította afelől: a munkáspárti képviselőket nem tudja „csőbe húzni”, nem fogadnak el egy a korábbinál sokkal rosszabb kilépési megállapodást. Az alsóház doyenje, Kenneth Clarke, majd pénzügyminiszter utóda, Philip Hammond békülékeny, a megegyezéshez a későbbiekben támogatást ígérő felszólalása után Nigel Dodds drasztikusan megváltoztatta a hangulatot. A Demokratikus Unionista Párt (DUP) parlamenti frakcióvezetője szerint az új „deal” semmibe veszi a nagypénteki szerződést, megváltoztatva az összpárti egyetértési mechanizmust. A DUP hozzáállását még hívebben tükrözték az „árulás”, „kiárusítás” belekiabálások. A megállapodásról végül nem is voksoltak a képviselők, miután a rebellis torykat erősítő Sir Oliver Letwin módosító indítványának tárgyalása terelőútra irányította a vitát. A befolyásos képviselő újabb garanciákat keresett egy rendezetlen kilépés megakadályozására. A módosítás arra szerint csak akkor legyen szavazás, amikor a kormány törvényelőterjesztés formájában nyújtja be a szerződést. A képviselők végül 322-306 arányban jóváhagyták a csalafinta javaslatot, ezzel automatikusan életbe léptetve a Hilary Benn munkáspárti politikus nevéhez fűződő, szeptemberben elfogadott törvényt, melynek értelmében Boris Johnsonnak az október 31-re tervezett kilépés három hónapos elhalasztását kell kérvényeznie az Uniótól, amennyiben a képviselők október 19-ig nem adják áldásukat a kilépést szabályozó megegyezésre. A módosítást az ellenzéken kívül (hat munkáspárti vonult át a „No” helyiségen) a huszonegy rebellis tory képviselő közül tíz támogatta. Később ők is készek a brüsszeli szerződés mellé állni. A kormányfő a brit időszámítás szerint 11 órás határidő előtt teljesítette kötelességét, sőt nem egy, hanem három levelet is küldött Brüsszelbe. Igaz, a feltételeket megszegve az első írást a „parlament levelének” nevezte, és ez nagyrészt a Benn-törvény vonatkozó paragrafusának kimásolásából állt, Boris Johnson aláírása nélkül. Ehhez Sir Tim Barrow, az Egyesült Királyságnak az EU-hoz delegált állandó képviselője fűzött néhány mondatos kísérőlevelet, kilátásba helyezve, hogy a megállapodási szerződésen alapuló törvény ratifikációja már a következő héten megtörténhet. Mielőtt Johnson saját levelét is elküldte volna Donald Tusknak, az Európa Tanács elnökének, körbetelefonálta legfontosabb hivatali megfelelőit, kifejtve nekik: a hosszabbítás nem az ő, hanem a parlament kérése, és ez nem képviseli az ő álláspontját. A The Sunday Times szerint ügyvédek segítségével megfogalmazott saját üzenetében a kormányfő kifejti, mennyire „ártalmasnak” tekinti a halasztást, ami nem áll sem a szigetország, sem az EU érdekében. Természetesen nem tilthatja meg, hogy az ET jóváhagyja az „extra time”-ot, de ő határozottan ellenzi azt. Vasárnap John McDonnell, az árnyékkormány pénzügyminisztere a Sky News-ban „színházi előadásnak” nevezte Johnson aláíratlanul továbbított levelét, majd a határidő kitolásának elutasítására vonatkozó kérését. Míg Dominic Raab külügyminiszter a BBC Andrew Marr műsorában bizakodásának adott hangot a kilépési törvény október vége előtti ratifikációjával kapcsolatban, Michael Gove a Sky televízióban a „no deal” kizuhanás valószínűségének növekedésével riogatott. A következő hét tehát, amikor a búcsúzó házelnök, John Bercow döntésétől függően kétszer, hétfőn és kedden is lehet voks a megegyezésről, ismét kulcsfontosságú lehet a Brexit történetében.

A brit kiválás halasztásáról egyeztettek a huszonhetek kormányainak képviselői

Az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének újabb halasztásáról egyeztettek a bennmaradó tagországok kormányainak képviselői vasárnap Brüsszelben, döntés azonban nem született a találkozón - írja az MTI. A huszonhetek EU-s nagykövetei azt követően tartottak megbeszélést, hogy London előző nap a jelenleg október 31-én esedékes határidő kiterjesztését kérelmezte. A brit miniszterelnököt erre törvény kötelezi, miután a parlament szombatig nem fogadta el a kiválás feltételrendszeréről e héten kötött új megállapodást. Diplomáciai források szerint a mindössze nagyjából negyedórás vasárnap délelőtti ülés résztvevői nem tárgyaltak érdemben a kérdésről, vagy az esetleges halasztás hosszáról, egyetértettek abban, hogy a következő napokban további konzultációra lesz szükség az addigi londoni fejlemények tükrében, most csak megtették az eljárásjogi lépéseket a Brexit-szerződés európai parlamenti ratifikációjának megindítása érdekében. Egy névtelenséget kérő tisztségviselő azon véleményének adott hangot, hogy a huszonhetek vezetői nem fogják "elsietni" a döntést, minthogy még tizenegy nap hátra van, és akár az is elképzelhető, hogy a friss nagy-britanniai események addigra irrelevánssá teszik a kérelmet. "Van időnk" - mondta, hozzátéve, hogy a helyzet Londonban jelenleg nem világos, még a gyors jóváhagyás sem kizárható. Egyes tagállami vezetők nem tartják kívánatosnak az újabb halasztást, de ennek ellenére valószínűtlen, hogy bármelyikük megvétózná az erről szóló határozatot, ha arra kerül sor. Nem tudni, hogy a hosszabbítás jóváhagyása érdekében újabb EU-csúcsot hívnának-e össze még a hónap végéig, az jogilag nem lenne feltétlenül szükséges, amennyiben megvan a konszenzus.

Frissítve: 2019.10.20. 15:33

Az RMDSZ még nem döntötte el, hogy támogatja-e Ludovic Orban kormányalakítását

Publikálás dátuma
2019.10.20. 13:07
KELEMEN Hunor
Fotó: Biró István / MTI
Azután döntenek, hogy megismerik a kormányprogramot és a miniszterjelölteket.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszélt szombat este egy kolozsvári kampányrendezvényen, amelyen államfőjelölti minőségben válaszolt a hallgatóság kérdéseire. Elmondta, azután döntenek Ludovic Orban kormányalakításának támogatásáról, hogy megismerik a kormányprogramot és a miniszterjelölteket. Hozzátette: jó esély van arra, hogy az RMDSZ megszavazza a kormányt azért, hogy megadja számára az esélyt a munka gyors elkezdésére. Álláspontja szerint ugyanis az országnak az az érdeke, hogy minél előbb kidolgozzák és elfogadják a jövő évi költségvetést. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) egyelőre nincs meg a kormány elfogadtatásához szükséges többsége, és elkezdődött az elnökválasztási kampány is, egymás ellen küzdenek azoknak a pártoknak a jelöltjei, amelyeknek meg kellene egyezniük a kormány támogatásáról. Szerinte a PNL az utóbbi három évben "mindenkivel összerúgta a port", akivel ma a kormányalakításról tárgyalhat. Úgy vélte: ha első nekifutásra nem is sikerül a kormányalakítás, a második kísérlet biztosan sikeres lesz, mert a képviselők többségének nem felel meg, hogy előrehozott választásokat tartsanak. A politikus kijelentette: nincs jó véleménye Klaus Iohannisról, akit öt évvel ezelőtt úgy választottak Románia elnökévé, hogy a magyarok 82-83 százaléka is rá szavazott. Azt remélték ugyanis tőle, hogy az erdélyi helyzet jobb ismerőjeként az erdélyiek és a magyarok számára pozitív lépéseket tesz. Ehelyett ő volt 1996 óta az első olyan államfő, aki még csak azt a gesztust sem tette meg, hogy március 15-én köszöntse a magyarokat. "Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten" - jelentette ki. Azt is felrótta az államfőnek, hogy passzív volt a külpolitikában. Kelemen Hunor elmondta, a 20-30 évesek elvárásaihoz is próbáltak igazodni, amikor az oktatást és a környezetvédelmet választották a kampány két fő témájának.
Szerző

A rendőrségi tilalom sem érdekli a tüntetőket, Molotov-koktélokkal harcolnak Hongkongban

Publikálás dátuma
2019.10.20. 12:13

Fotó: DALE DE LA REY / AFP or licensors
A kínai kormány befolyása ellen vonuló tömegek kitartanak.
Ezrek vonultak utcára vasárnap a rendőrségi tiltás ellenére, és már délután Molotov-koktélokat dobáltak a hongkongi tüntetők, a rendőrök pedig könnygázt vetettek be ellenük - derül ki a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap internetes oldalán megjelent közvetítésből az MTI szerint. A civil engedetlenségi akcióként hirdetett esemény alig néhány órája vette kezdetét, amikor fekete ruhába öltözött tüntetők Molotov-koktélokkal dobálták meg a városban közlekedő helyi érdekű vasút egyes állomásait, többet pedig megrongáltak és összefirkáltak. A vasút üzemeltetője rövid időn belül lezárta az érintett állomásokat, a rendőrség pedig könnygázzal igyekezett feloszlatni a tömeget, vízágyúkból pedig kék festéket zúdítottak rájuk, hogy később azonosíthatóak legyenek. A demonstrálók egy része Peking-pártinak vélt üzleteket és a Bank of China helyi fiókjait is megrongálta, a menet útvonalán található egyik térfigyelő kamerát pedig elektromos láncfűrésszel vágták le a tartópóznáról, majd felgyújtották. Az október 5-én hatályba lépett, a demonstrációkon az arcmaszkok használatát tiltó törvény ellenére a vasárnapi megmozdulásokon többen jelentek meg különféle arcmaszkokban, miután egyébként a tüntetés már ez ellen a törvény ellen is szól. A tüntetők arra kérték egymást, hogy mindenki tűrje be a pólóját, mert így láthatóvá válna, ha fegyvert rejtegetnének a ruhájuk alatt. Többen attól tartanak ugyanis, hogy felfegyverzett, álruhás rendőrök lehetnek a soraik között. Carrie Lam hongkongi kormányzó vasárnap ígéretet tett arra, hogy amennyiben a tüntetéseken alkalmazott rendőri akciókat értékelő hivatalos vizsgálat nem bizonyul hatékonynak az indulatok csillapításában, más úton igyekeznek kezelni a problémát. A kormányzó ezzel a tiltakozók egyik követelésére utalt, amiben a rendőrségi akciók független kivizsgálását kérik. Lam ugyanakkor nem részletezte, hogy pontosan milyen egyéb megoldások merülnek fel akkor, ha az év végéig lezáruló vizsgálatról készült jelentés nem nyugtatja meg kellően a lakosságot. A hónapok óta tartó tüntetéshullám legnagyobb megmozdulásait szervező Civil Human Rights Front egyik vezetőjére szerdán ismeretlenek kalapácsokkal támadtak.
Szerző
Frissítve: 2019.10.20. 12:14