A KSH közelmúltban megjelent Környezeti helyzetkép, 2018 című kiadványában látható egy térkép, amely az ivóvizek arzén-szennyezettségét mutatja be. Ám mint a G7 kiszúrta, a 85 település vagy településrész közül, ahol az egészségügyi határértéket elérő, illetve afölötti legmagasabb arzénszennyezettséget mérték, 70-ben már lezárult az ivóvízhálózat fejlesztése, aminek pont ezt a problémát kellett volna orvosolnia.
A WHO egészségügyi világszervezet 1993-ban határozta meg 10 mikrogramm/literben az arzén egészségügyi határértékét: efölött annak jelenléte az ivóvizekben veszélyes, többek közt hosszú távon rákkeltő. Ezt az EU is átvette, de Magyarországon 2009-ig 50 mikrogramm/liter volt a határérték, majd 2012 végéig 20 lett a határ, ezt követően már idehaza is 10. Az EU Magyarország uniós csatlakozása óta százmilliárdokat adott arra, hogy az ivóvíz minősége minden magyarországi településen megfeleljen az uniós normáknak. Mint írtuk korábban, bár a pénz elment – a Európai Számvevőszék vizsgálata szerint kétharmadrészt túlárazott projektekre –, a vízminőségi kifogások továbbra is fennállnak. A 2017-es jelentésből kiderült, a 365 vízellátási körzetből 66 esetében az ivóvíz nem felel meg az EU vízminőségi irányelvének, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, és még a támogatások visszafizettetése is felmerült.
A fent említett 70 települést érintő 33 projekt teljes összege közel 44 milliárd forint volt, ám ebből számos olyan helyen is javították a vízminőséget, amely nem szerepel már az arzénos listán, azaz a beruházás sikeres volt ebből a szempontból. (A víz szagával, színével, fogyaszthatóságával kapcsolatos panaszok ettől még előfordulnak - például az émelyítő hortobágyi csapvíz esetében.) A G7 úgy számolta a több várost, falut felölelő beruházásoknál a települések számával és részben nagyságával súlyozva, hogy mintegy
A portál interaktív egy térképet is közzétett az arzénnal leginkább szennyezett vizű településekről. Ezen kattintás után látszik a szennyezettség legnagyobb mért értéke, illetve a több mérésből átlagolt középérték, valamint az is, hogy melyik cég hány milliárd forintból dolgozott az ivóvízhálózaton:
