Mégsem vesztette el közpénz jellegét

Publikálás dátuma
2019.10.21. 20:22

Fotó: Népszava
A kormány három évig vitatta az Eurostat állításait.
A kormány visszavonulót fújt, és hosszú évek hiábavaló vitája után elismerte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai az államháztartás részét képezik, vagyis mégsem veszítették el közpénz jellegüket, hiába mondta ki ezt egy törvényi indoklásában a fideszes parlament. A dolog szépséghibája, hogy ez a kormányzati beismerés nem a magyar kabinet, még csak nem is a Pénzügyminisztérium, hanem az unió statisztikai hivatalának az közleményéből derül ki. Az Eurostat ugyanis hétfőn visszavonta magyar államháztartási statisztikai adatok megbízhatatlanságával kapcsolatos minősítését, miután a magyar kormány elismerte, hogy a jegybanki alapítványok és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség is az államháztartás részét képezi, így ezen költségvetési szervek pénzügyi műveleteinek eredményeit be kell számítani az államháztartási egyenlegbe és az államadósságba. Ezen felülvizsgálatok eredményeként visszamenőleg néhány tized százalékponttal megemelte az Eurostat a magyar államadósság mértékét: tavaly a két szerv miatt GDP 0,3 százalékával (128 milliárd forinttal), 2017-ben a GDP 0,4 százalékával (155 milliárd forinttal) lett magasabb az államadósság. Így tavaly a GDP 70,2 százaléka volt az államadósság mértéke, az előző évi 72,9 százalék után. A Pénzügyminisztérium reagálásából az is kiderül, hogy a kormány tervei szerint a 2022-ig tartó kormányzati ciklus végére a GDP 60 százalékára mérséklik az államadósság mértékét – ezen szint elérésével a magyar gazdaság egy újabb euróbevezetési követelményt teljesít. Az Eurostat közleménye három éves kötélhúzásának vetett véget a magyar kormány és az Eurostat között. Az uniós statisztikai hivatal először 2016 őszén jelezte magyar kormánynak, hogy mindaddig nem hitelesíti a magyar államadósság-adatokat, amíg az MNB alapítványokat, az Eximbankot és Szénhidrogén Készletező Szövetséget nem sorolja vissza, illetve az államháztartás alá. A kormány három évig vitatta az Eurostat állításait, ám mind a három ügyben végül beadta a derekát. Az MNB alapítványok vagyona ma mintegy 276 milliárd forint, a vagyon forrása a a jegybanki nyeresége, amely jelentős részben a forint gyengülése miatt keletkezett. Az alapítványok a vagyonuk hozamát oktatási és civil szervezetek támogatásra fordítják, vagyon jelentős része államkötvényekben, ingatlanokban és cégekben fekszik. Az alapítványi vagyont az MNB előszeretettel használta baráti cégek finanszírozásra: így került jelentősebb alapítványi betét a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bankba, vagy a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó – azóta már csődbe ment NHB Bankba is.
Szerző

Felesleges a vasútfelújítás Budapest és Belgrád között

Publikálás dátuma
2019.10.21. 18:09
Képünk illusztráció
Fotó: Zi xin / AFP/Imaginechina
Az ellenzéki pártok az egész beruházást értelmetlennek tartják.
Egyelőre semmi eredménye nincs annak, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter és kínai társa, Vang Ji szeptember végén - New Yorkban, az ENSZ közgyűlés idején - megállapodott a Budapest–Belgrád-vasútvonal előkészítésének felgyorsításáról. Márpedig a kínai kölcsönből és közreműködéssel készülő vasútvonal építésének kivitelezési szerződése csak abban az esetben lép hatályba, ha megkötötték a régóta késlekedő hitelmegállapodást is. Az ellenzéki pártok azonban az egész beruházást értelmetlennek tartják. Több LMP-s képviselő olyan országgyűlési határozatot próbált az Országgyűlés napirendjére vétetni, amelyben felkérik a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a projekt leállításáról. Mindez azonban próbálkozás maradt, mert a bizottságban is meglévő kormánytöbbség hétfőn - több más ellenzéki indítvánnyal egyetemben - leszavazta ezt is. Az ellenzéki honatyák arra hivatkoztak, hogy a beruházás csak 2400 év alatt térülne meg, ugyanakkor az 500 milliárd forintos kínai hitel visszafizetési kötelezettsége a magyar adófizetőket terheli majd. 
Vang Ji és Szijjártó Péter a júliusi budapesti látogatáskor
Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Keresztes László Lóránt frakcióvezető és képviselőtársai arra is felhívták a figyelmet, hogy a magyar kormány által 31 millió euróért nemrég megvásárolt trieszti kikötői partszakasz, és a 100 millió eurós beruházással felhúzni tervezett logisztikai központ ellentmondásban van a görög pireuszi kikötő elérésére irányuló vasúti beruházással. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint ugyanis a Pireuszban kikötő kínai tengerjárókról kisebb hajók Triesztbe szállítják az árut. Ha ez így lenne, akkor a „magyar" kikötő megléte hazai szempontból önmagában is feleslegessé tenné a Budapest-Belgrád vasútprojektet.  Ugyancsak leszavazták hétfőn a kormánypárti képviselők azt a párbeszédes indítványt az európai ügyek bizottságában, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Központi Bank által működtetett, és az európai pénz bevezetésének előszobájaként emlegetett árfolyammechanizmushoz (ERM II.). A képviselők azt javasolják, hogy a választópolgárok országos népszavazással döntsenek az euró bevezetéséről, és ehhez ne legyen szükséges  az alaptörvény módosítása, hanem helyettesítse ezt egy feles euróátállási törvény.
Szerző

Kevés a kiadó iroda: a beruházásokat a "plázastop" is akadályozza

Publikálás dátuma
2019.10.21. 17:53

Fotó: Népszava
Nagy a kereslet a bérelhető irodákra és ipari-logisztikai ingatlanokra, ám nem épül belőlük elég.
Már nemcsak a munkaerő, hanem a fizikai infrastruktúra hiánya is akadályozza a szolgáltató szektor teljesítményének növekedését. Egyre kevesebb ugyanis a bérelhető iroda, illetve ipari-logisztikai létesítmény, aminek az az oka, hogy a megugrott igényekhez képest nagyon kevés ilyen új ingatlan épül – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb kereskedelmi ingatlan-piaci jelentéséből. Budapesten jelenleg 3,65 millió négyzetmétert tesz ki a modern irodaállomány, ennek jelenleg mindössze 6,3 százaléka áll üresen. Ez a kihasználatlansági ráta a valaha látott legalacsonyabb szint a budapesti irodapiacon – hívta fel a figyelmet Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője. A bérelni szándékozók számára elérhető irodák aránya egyébként 2012 óta folyamatosan csökken, ám az idén az új átadások is jelentősen visszaestek. Tavaly még 231 ezer négyzetméternyi új irodaterület készült el, az idén ennél 48 százalékkal kevesebb, mintegy 120 ezer négyzetméter átadása várható. A projektek harmada ráadásul – az építőanyag és munkaerőhiány miatt – csúszásban van. A jövőre nézve jobbak a kilátások: június végén 591 ezer négyzetméternyi új irodaterület kivitelezése volt folyamatban. Ezek az irodaházak a következő két évben jelennek majd meg a piacon, így 2021-ig összességében 16 százalékkal bővül majd a kínálat. Igény láthatólag van rájuk: az év végéig várhatóan elkészülő irodaterületek csaknem felét már előbérleti szerződésekkel lekötötték.  Az irodaépítések erősen Budapestre koncentrálódnak, a fejlesztők ugyanis vidéken nem látnak alternatív hasznosítási lehetőséget, mivel nincs elegendő gazdasági aktivitás. A vidéki városok irodapiaci kereslete néhány nagyobb vállalathoz kapcsolódik, de ha azok kiköltöznek, nehéz helyükre új bérlőt találni. A fővárosban viszont a nagy kereslet az árakra is hatással van: a budapesti irodák átlagos bérleti díja egy év alatt 5 százalékkal, havi 12,5 euróra emelkedett négyzetméterenként. A legkedvezőbb elhelyezkedéssel és minőséggel bíró, úgynevezett prime irodák esetében ennél is nagyobb, 13 százalékos volt a drágulás: ezek négyzetméteréért 26 eurót kell fizetni havonta. Az ipari-logisztikai ingatlanok szintén teljes gőzzel üzemelnek: a kihasználatlansági ráta itt is történelmi mélyponton, 2,1 százalékon áll. Ezen ingatlanok területe Budapesten és az agglomerációban 2,2 millió négyzetmétert tesz ki, ebből mindössze 44 ezer négyzetméter áll még üresen. Az új átadások az ipari-logisztikai ingatlanok esetében is alulmúlják a tavalyi évet. Az év végéig 109 ezer négyzetméter készülhet el, ami tavalyhoz képest 19 százalékos csökkenés. A második félévre várt átadások csaknem felére ráadásul már előbérleti szerződést kötöttek, így a kínálathiány enyhülése belátható időn belül nem is várható. A bérleti díjak egy év alatt 11 százalékkal emelkedtek, de év eleje óta állandósulni látszanak havi 4,25-4,75 eurós négyzetméterenkénti szinten. Egyre csökkennek viszont a bérlők számára elérhető kedvezmények, például a díjmentes időszakok – jegyezte meg Nagy Tamás. Az ipari-logisztikai területek szűkös kínálata miatt a továbbiakban pedig várhatóan ismét emelkedni fognak majd a bérleti díjak. Gyakorlatilag teljes bérlői kihasználtsággal üzemelnek a budapesti plázák is. A központi elhelyezkedésű, jól megközelíthető bevásárlóközpontok kihasználatlansági rátája mindössze 1 százalék, a központtól távolabb eső plázáké pedig 5,3 százalék. Ez utóbbi magasabb arány Nagy Tamás szerint csak átmeneti lesz, mivel egy nemzetközi divatcikk-forgalmazó magyar piacról történő kivonulásának köszönhető. A központi helyen lévő budapesti bevásárló központok bérleti díja négyzetméterenként 105 euró havonta, a kevésbé jó helyen lévőkben viszont már olcsóbban, havi 50 euróért lehet egy négyzetméter kibérelni, mint a vidéki plázákban, ahol 65 eurót is elkérnek egy-egy négyzetméterért havonta. A kiskereskedelmi ingatlanok területén egyébként az elmúlt évekkel ellentétben az idén hét új átadást is terveznek a fejlesztők, főként vidéken. Az épülő ingatlanok között van hipermarket, kiskereskedelmi park is, 2020-ra pedig elkészülhet Budapest és az ország egyetlen új épülő plázája is Kelenföldön.     

Nem vált be a plázastop

Budapesten korábban indokolatlan mennyiségű kiskereskedelmi fejlesztés zajlott, most ennek épp az ellenkezője tapasztalható. A Lakás és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület szerint számos múltbéli fejlesztés fenntarthatatlan volt, emiatt szükség volt a szektor szabályozására, az úgynevezett „plázastop” törvény azonban a jelenlegi helyzetben nem szolgálja a piac érdekeit. A testület tagjai a jelenlegi szabályozásban a bürokráciát és az engedélyezési folyamat nehezítését látják, nem pedig a tervszerűséget. A beruházók kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert úgy vesznek drágán telket, hogy nem látható világosan, kapnak-e majd építési engedélyt. A kereskedelmi forgalom dinamikus bővülése miatt igény lenne további kereskedelmi területekre, a szabályozás viszont az internetes kereskedelemnek kedvez – vélik a testületi tagok. Szerintük érdemes volna felülvizsgálni a „plázastop” törvényt, hiszen az - a földszinti üzlethelyiségek révén - a lakó- és irodafejlesztések esetén is akadályozó tényező.  

Szerző