A kormány visszavonulót fújt, és hosszú évek hiábavaló vitája után elismerte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványai az államháztartás részét képezik, vagyis mégsem veszítették el közpénz jellegüket, hiába mondta ki ezt egy törvényi indoklásában a fideszes parlament. A dolog szépséghibája, hogy ez a kormányzati beismerés nem a magyar kabinet, még csak nem is a Pénzügyminisztérium, hanem az unió statisztikai hivatalának az közleményéből derül ki.
Az Eurostat ugyanis hétfőn visszavonta magyar államháztartási statisztikai adatok megbízhatatlanságával kapcsolatos minősítését, miután a magyar kormány elismerte, hogy a jegybanki alapítványok és a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség is az államháztartás részét képezi, így ezen költségvetési szervek pénzügyi műveleteinek eredményeit be kell számítani az államháztartási egyenlegbe és az államadósságba.
Ezen felülvizsgálatok eredményeként visszamenőleg néhány tized százalékponttal megemelte az Eurostat a magyar államadósság mértékét: tavaly a két szerv miatt GDP 0,3 százalékával (128 milliárd forinttal), 2017-ben a GDP 0,4 százalékával (155 milliárd forinttal) lett magasabb az államadósság. Így tavaly a GDP 70,2 százaléka volt az államadósság mértéke, az előző évi 72,9 százalék után.
A Pénzügyminisztérium reagálásából az is kiderül, hogy a kormány tervei szerint a 2022-ig tartó kormányzati ciklus végére a GDP 60 százalékára mérséklik az államadósság mértékét – ezen szint elérésével a magyar gazdaság egy újabb euróbevezetési követelményt teljesít.
Az Eurostat közleménye három éves kötélhúzásának vetett véget a magyar kormány és az Eurostat között. Az uniós statisztikai hivatal először 2016 őszén jelezte magyar kormánynak, hogy mindaddig nem hitelesíti a magyar államadósság-adatokat, amíg az MNB alapítványokat, az Eximbankot és Szénhidrogén Készletező Szövetséget nem sorolja vissza, illetve az államháztartás alá. A kormány három évig vitatta az Eurostat állításait, ám mind a három ügyben végül beadta a derekát.
Az MNB alapítványok vagyona ma mintegy 276 milliárd forint, a vagyon forrása a a jegybanki nyeresége, amely jelentős részben a forint gyengülése miatt keletkezett. Az alapítványok a vagyonuk hozamát oktatási és civil szervezetek támogatásra fordítják, vagyon jelentős része államkötvényekben, ingatlanokban és cégekben fekszik. Az alapítványi vagyont az MNB előszeretettel használta baráti cégek finanszírozásra: így került jelentősebb alapítványi betét a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Bankba, vagy a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozó – azóta már csődbe ment NHB Bankba is.
