Orbán megszólalt a Borkai-videóról

Publikálás dátuma
2019.10.21. 19:49
Orbán Viktor a Parlamentben, 2019. október 21-én
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A miniszterelnök beteg dolognak tartja, ha valaki videót készít vagy készíttet szexuális életéről. Igaz, valószínűleg Borkai sem tudott arról, hogy forog a film.
Steinmetz Ádám jobbikos képviselő, olimpiai bajnok, magyar vízilabdázó a saját olimpiai aranyérmét feltartva kérdezte Orbán Viktort a parlamentben Borkai Zsolt ügyéről. A politikus szerint Borkai viselkedése rossz fényt vet az olimpikonokra, a felvett életjáradékra pedig kérdés, hogy erkölcsileg méltó-e – írja az Index.
"Tisztelettel kérdezem, mit fog tenni az olimpikonjaink most Borkai Zsolt által megtépázott tekintélyének megóvása érdekében? Ön szerint a társadalom megvetését kiváltó, gusztustalan és erkölcstelen magatartást tanúsító olimpikon méltó az életjáradékra?" - kérdezte Steinmetz.
Orbán válaszában azt mondta, köszöni a kérdést, majd tisztázta, szeretné világossá tenni: 
„Beteg dolognak tartom, hogy ha valaki saját maga készít, vagy a jelenlévőkkel készíttet felvételt a saját maga szexuális életéről. Az egy beteg dolog.”

A Borkai-videót azonban jó eséllyel nem a polgármester tudtával és engedélyével készíttették, hanem titkosszolgálati módszereket idézve, egy szemüvegbe rejtett kamerával vettékl fel.
Orbán Viktor szerint mindenkinek azt a döntést kell meghoznia, ami rá tartozik. Így a Fidesz meghozta: "világossá tettük, hogy útjaink elválnak". Győr is meghozta a maga döntését. (itt volt egy apró csúsztatás Orbán válaszában, mert úgy mondta, mintha a Fidesz döntése megelőzte volna a győriek döntését, de ez nem így volt, Borkai csak a választás után jelentette be, hogy kilép a Fideszből. Steinmetz ezután azt mondta, benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy a hasonló helyzetekben etikai bizottság elé kerüljenek az olimpikonok, ahol akár az életjáradék megvonásáról is dönthetnek.  Orbán erre azt mondta, azt kéri a képviselőtől, először az olimpiai bizottsághoz forduljon, a bizottság tegyen javaslatot, amit majd valószínűleg támogatni fognak. 
Szerző
Frissítve: 2019.10.21. 20:19

A kormány szerint a török offenzíva nem is a kurdokat célozza

Publikálás dátuma
2019.10.21. 19:05
Fejkendős asszony áll a törökök álltak szétbombázott szíriai kurd város, Rász al-Ain előtt, ahonnan kivonultak a a kurd Népvédelmi Egységek katonái
Fotó: DELIL SOULEIMAN / AFP
Több százezer kurd menekült el a török támadások elől, de a külügyi államtitkár megmagyarázta, hogy mindez miért nem az, aminek látszik.
Nem támogatunk nemzeti kisebbségek és keresztény közösségek elleni háborút – fejtegette hétfőn a Parlamentben Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára, csattanós választ adva a valóság jelentette kihívásokra.  
Mint ismert, a szíriai török hadműveletek megkezdése óta közel 300 ezer ember menekült el otthonából, közöttük egyes becslések szerint 70 ezer gyerek. Több tucatnyi civil és több száz kurd katona halt meg a légi támadások, tüzérségi belövések során.

A magyar kormány pedig az unió tagállamai közül egyedül támogatta a vérontást (amit Erdogan török elnök hálásan köszönt is Orbán Viktornak). Hogy miért történhetett meg mindez, arról Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője faggatta hétfőn a kormányzati képviselőket – szerette volna megtudni, hogy az Orbán-kabinet miért támogat egy etnikai tisztogatást – a hírszerzési államtitkár azonban rutinosan mentette a menthetetlent.

Amikor a hírszerzési vezető maszatol

Mint az MTI írja, Vargha szerint ugyanis a beavatkozás nem a kurd nép ellen irányul, Ankara kiváló kapcsolatot ápol az iraki kurd vezetéssel – a hadművelet valójában egy terrorszervezet ellen irányul, ami 1984 óta követ el terrorcselekményeket törökök és kurdok ellen is. Az államtitkár érthetőnek tartotta, ha Törökország szeretné megvédeni az egyszerű török embereket. A hírszerzési államtitkár ezzelösszemosta a kurd Népvédelmi Egységek nevű milíciát (YPG), amit csak Ankara kezel terrorszervezetként, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), ami 1984-től valóban követett el törökországi merényleteket. A YPG annyira nem terrorszervezet, hogy a NATO-erők támogatásával talán ők harcoltak a legelszántabban a dzshidadista Iszlám Állam ellen, és ők őriztek közel 12 ezer dzsihadista foglyot is szír táborokban, de a török offenzíva miatt fel kellett adniuk a táborok felügyeletét. 
 Burány Sándor nem fogadta el a választ, a Ház viszont igen: 106 igen szavazattal, 35 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett. 
Szerző

Ismét elhalasztották Hidvéghi megválasztását

Publikálás dátuma
2019.10.21. 18:45

Fotó: Fred Marvaux / Európai Parlament
Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) lapunk korábbi információinak megfelelően ismét elhalasztotta harmadik alelnökének a megválasztását.
A tisztség az Európai Néppárt (EPP) frakcióját illeti, amely megint a fideszes Hidvéghi Balázs jelölte posztra. A választást a szaktestület tegnap esti ülésére időzítették, de délelőtt hivatalosan is levették a napirendről. A magyar kormánypárti EP-képviselő megválasztását sokan ellenzik a jogállamiság kérdéseit rendszeresen napirendre tűző LIBE-ben. A Zöldek politikai csoportja többször jelezte, hogy ha szavazásra kerül a sor, ellenjelöltet indít Hidvéghivel szemben, ami azt eredményezheti, hogy az EPP elveszítheti a fontos alelnöki pozíciót. A kereszténydemokraták azzal érvelnek, hogy a nagy létszámú magyar delegációnak joga van vezető tisztségek betöltésére az EP-ben. Információink szerint a néppártiak abban bíznak, hogy a Fidesz előbb-utóbb feladja az alelnöki tisztségért folytatott küzdelmet és belemegy, hogy egy másik néppárti képviselőcsoport tagja tölthesse be a posztot.