Osztottak-szoroztak, de marad az ellenzéki vezetés az I. kerületben

Publikálás dátuma
2019.10.21. 20:47
V. Naszályi Márta, I. kerületi polgármester, a Párbeszéd politikusa
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Hiába számolták át alaposan, az egyetlen szabálytalanul leadott voks is Nagy Gábor Tamás volt fideszes vezetőt gyengítette.
Három egyéni választókerületben újraszámolta az I. kerületi polgármester-választás eredményét a Fővárosi Választási Bizottság. A kerületben V. Naszályi Márta ellenzéki politikus nyert, a kifogások szerint a V. Naszályira leadott szavazatok között több olyan is volt, melyet Nagy Gábor Tamásra adtak le, ám a bizottsági delegált nem tudta újraszámolni azokat - értesült a hvg.hu.

Mínusz egy voks a volt polgármesternek

A bizottság a hétfői ülésén megnézte, hogy a V. Naszályi Mártára leadott szavazatok között valóban volt-e olyan, amit Nagy Gábor Tamásra adtak le. Elsőre a 9-es választókerületben leadott szavazatokat ellenőrizték, a V. Naszályi Mártára leadottak között nem találtak Nagy Gábor Tamásos szavazatokat, ahogy fordítva sem találtak semmit.  Mint a portál írja, a 17-es szavazókörben leadott szavazatoknál sem találtak szabálytalanságot, a 3-asnál viszont a Nagy Gábor Tamásra leadott szavazatok között találtak egy lapot, amelyen Tarlós Istvánt támogatták. Ezzel Nagy Gábor Tamásnak eggyel kevesebb, Tarlós Istvánnak viszont eggyel több szavazata van, emiatt megszámolják, hogy Nagy Gábor Tamás pontosan hány szavazatot kapott. 

Az „általános káosz” nem hatotta meg a bizottságot

 A három szavazókör eredményét durván egy óra alatt ellenőrizte át az elnök, majd meghozták a döntést, hogy a helyi választási bizottság döntését helyben hagyták. Magyar György kérésére rögzítették azt is, hogy nem találtak szabálytalanságot. Az FVB döntését bíróságon még megtámadhatják, ezzel újabb 3-6 nappal tolva a választási eredmény jogerőre emelkedését. Az I. kerületben a teljes választási eredményt megóvta a Fidesz; az egyéni választókerületekre vonatkozó óvást csütörtökön elutasította az FVB, azonban már akkor bekérte a szavazatokat. Az egyéni választókerületi beadványok nem voltak megalapozottak, ugyanis abban "általános káoszra" hivatkoztak csak, minden más kifogás a polgármester-választásra vonatkozott. A beadvány azonban el volt rontva: tévesen kétszer szerepelt benne a 9. egyéni választókerület. Mint kiderült, valójában a 16. választókerületben leadott szavazatokat is újraszámoltatták volna, ezt azonban a bizottság elutasította arra hivatkozva, hogy nem volt pontosan megjelölve a helyszín. A másik három választókerületből érkezett kifogásnak viszont helyt adtak. A hat tagú bizottság három tagja döntött úgy, hogy újra kell számolni a szavazatokat, ez úgynevezett "jegyzőkönyvi döntés" volt.

Nem számolják a Baranyit és Borbélyt támogató voksokat sem

A Fővárosi Választási Bizottság délután 3 óta ülésezik, eddig minden beadványt elutasítottak, így a ferencvárosi győztesre, Baranyi Krisztinára és a csepeli polgármesterre, Borbély Lénárdra leadott szavazatokat nem számoltatták újra. Az I. kerületi beadványoknál az volt a különbség, hogy nem általánosságban hivatkoztak arra, hogy - idézve a bizottsági elnök egyik megjegyzését - "minden rossz volt", hanem konkrétan megjelölték, hogy öt darab szavazólap került át a másik kupacba, és nem volt mód az újbóli ellenőrzésre. 
Szerző

Az EP-ben le lehet rohanni a képviselőket

Publikálás dátuma
2019.10.21. 20:09

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
A rádiósok és tévések rögzíthetnek sajtókonferenciákat és sajtónyilatkozatokat, készíthetnek hang- és videofelvételeket a szakbizottsági üléseken, az üléstermeket körülvevő nyílt tereken, külön engedéllyel a képviselői irodákban.
Az újságíróknak érvényes akkreditációval kell rendelkezniük, hogy szabadon dolgozhassanak az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi épületeiben. Az állandó tudósítók egy évre szóló belépőt kapnak. Az audiovizuális média munkatársainak külön engedélyt kell beszerezniük, hogy forgathassanak vagy hangfelvételt készíthessenek az EP-ben. A sajtó képviselőinek munkájára vonatkozó szabályokat a parlament adminisztratív irányító testülete, a Büró fogadja el. Utoljára 2015-ben módosította az előírásokat. A plenáris ülések alatt az újságírók a számukra fenntartott galériát használhatják, és dolgozhatnak a plenáris ülésterem közelében is. A rádiósok és tévések rögzíthetnek sajtókonferenciákat és sajtónyilatkozatokat, készíthetnek hang- és videofelvételeket a szakbizottsági üléseken, az üléstermeket körülvevő nyílt tereken, külön engedéllyel a képviselői irodákban. A folyosókon “lerohanhatják” a képviselőket mikrofonnal és kamerával. Ők azonban bármikor megtagadhatják az interjút vagy véget vethetnek annak. Az EP munkatársait ugyanakkor csak előzetes engedélyükkel lehet mikrofonvégre kapni. Parlamenti szünet idején tilos hangfelvételt és videót készíteni a Házban. Nem lehet forgatni továbbá az éttermekben és bárokban, az adminisztratív személyzet irodáiban, az üzletekben és bankfiókokban, a garázsban és azokon a helyeken, ahol biztonsági kamerák vagy berendezések vannak elhelyezve. A képviselő-testület megvonhatja a engedélyt és az akkreditációt az előírásokat megsértő újságíróktól. Súlyos esetekben akár egy évre kitilthatják őket a parlament épületeiből. A döntés ellen a sajtó munkatársai fellebbezhetnek az EP Média Igazgatóságán vagy az igazgatási feladatokat ellátó illetékes EP-képviselőnél (kvesztornál). 

Botrányos szezonnyitó a Parlamentben

Publikálás dátuma
2019.10.21. 19:50

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Kisebb dulakodás volt az Országgyűlésben Orbán Viktor beszéde alatt, amikor Hadházy Ákos független képviselő egy táblát mutatott fel.
- A parlamenti munkát mára teljesen kiüresítette a Fidesz, a sajtó nagy része kézivezérelt, „át kellett valahogy ütni ezt a falat - ezzel magyarázta a Népszavának hétfői országgyűlési akcióját Hadházy Ákos független parlamenti képviselő. A politikus ugyanis miközben Orbán Viktor kormányfő beszédet mondott az ülésterem pulpitusán, odament az emelvény alá és „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott”, valamint "Stop propaganda!, Stop korrupció!" feliratú táblákat mutatott fel. Orbán Viktor először elmosolyodott, majd tovább folytatta beszédét, majd megpróbálta kikapni Hadházy Ákos kezéből a táblákat. Amikor ez nem sikerült, néhány Fidesz-KDNP-s képviselő - köztük Kubatov Gábor, Hoppál Péter és Semjén Zsolt - sietett a segítségére, miközben Font Sándor szintén kormánypárti honatya egy magyar zászlóval próbálta meg eltakarni a feliratokat.

(Orbán 7:14-nél akarja elvenni Hadházytól a táblát, a fideszesek támadása 7:50-től látható) 
Hadházy Ákos később a helyére ment, majd látszott, hogy van nála egy „Lónak a f...át!” feliratú tábla is. (Állítása szerint ezt akkor mutatta volna fel, ha a kormányfő a migrációról beszélt volna.) Ezt meglátta Kövér László házelnök is, aki „primitív, ostoba fajankónak” nevezte a független képviselőt és komoly büntetéssel fenyegette meg. (Ennek mértékéről megkérdeztük a parlamenti sajtóirodát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.) - Most mindenki örül az önkormányzati választásoknak, amire van is valamennyi ok, de közben alapvetően nem változott semmi. Ki kell menni a Házból, szerveződni kell. Nekünk novemberben két népszavazási kezdeményezésünk is lesz, a stadionstopról és a politikusok vagyonellenőrzésével kapcsolatban – mondta lapunknak Hadházy Ákos. Orbán Viktor egyébként végül elmondta a beszédét, ebben egyebek mellett kitért arra, hogy minden olyan polgármesterrel és képviselő-testülettel együttműködnek, akik készen állnak a kooperációra. - Pártállástól függetlenül együtt kell dolgoznunk, mert továbbra is igaz, hogy a haza nem lehet ellenzékben – idézte saját magát a kormányfő. Szerinte a kormány a legfontosabb kérdésekben megerősítést kapott, ezért folytatják a családbarát Magyarország, a munka alapú gazdaság és a nemzetegyesítés politikáját. Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője azt mondta reagálásában, a választók megvették a belépőjegyet a helyhatósági választáson a 2022-es kormányváltáshoz. A Fidesz úgy kezelte a választókat, mintha jobbágyok lennének, a kormány pedig "egy zsák krumplival alázta meg a szavazókat". - Orbánék úgy kezelték az országot, mintha hűbérbirtok lenne, de a jobbágyok fellázadtak - fogalmazott. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint az erős üzenetnek tekinthető, ha a tízezernél népesebb településen több ellenzéki képviselőt és polgármestert választanak meg, mint kormánypártit. Gyurcsány szerint ezek a szavazók egyértelműen kimondták, hogy szerintük nem jó irányba mennek a dolgok, és erre Orbánnak mondania kellene valamit. - Harminc évvel ezelőtt láttam egy nagyon bátor fiatalt beszélni, akiről azt gondoltam, bátrabb is mint én. Ehhez képest most a pulpitusról beszél valaki, miközben közpénzből folyik az állami propaganda a közmédiában. Hova lett az a fickó? - tette fel a kérdést. Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője szerint a budapesti eredmények azt mutatják, a fővárosnak elege volt a gyűlöletből és a korrupcióból. - Egy kicsit sok volt Ráhel lopása vagy Tiborcz Istváné, kicsit sok volt az Origó szennylaposkodása – mondta a párt frakcióvezetője. Tóth Bertalan MSZP-elnök szerint az ellenzéknek a szabaddá vált városokban, településeken meg kell teremteni azt a politikát, amivel a Fidesz nem foglalkozik, ezért csökkenteni kell a szegénységet és meg kell szüntetni a lakhatási válságot. Az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt szerint győzelmi jelentést mondott Orbán Viktor, pedig - tekintettel az óriási erőfölényre - ez valójában vereség a Fidesz számára. - Csaknem hárommillió ember él kifejezetten ellenzéki vezetésű település irányítása alatt- tette hozzá. Orbán Viktor válaszában „a magyar emberek nevében visszautasította, hogy jobbágynak nevezzék őket”. Álláspontja szerint Budapestet nem semmizte ki a kormány, mint ahogyan ezt az ellenzék állítja, mert ezer milliárdos nagyságrendben zajlanak most is fejlesztések, a Tarlós István volt főpolgármesterrel kötött megállapodást pedig betűre betartják majd. A folyamatban lévő fejlesztésekkel kapcsolatban megjegyezte, várják az új közgyűlés döntését arról, hogy "mit akarnak leállítani". A miniszterelnök kitért a szíriai török offenzívára is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: annyi történt, hogy a NATO egyik tagállama kivonult egy elfoglalt területről majd egy másik NATO-tagállam bevonult, és ezután békét kötöttek.

Illiberális hangulat az Országgyűlésben

- Szerinted a büfébe még bemehetünk? Vagy már csak lehajtott fejjel, úgy, hogy közben szégyelljük magunkat? - vetette fel egy erősen kormánypárti médium újságírója, akiből a jelek szerint teljesen még nem tűnt el sem a szakmai önérzet, sem az irónia. Hétfőtől ugyanis - azt követően, hogy az elmúlt években folyamatosan korlátozták az újságírók mozgásterét a Parlament épületében - még szigorúbb szabályok vonatkoznak az Országházban dolgozó sajtósokra. Eddig legalább egy rövid folyosószakaszon meg lehetett kérdezni a képviselőket - bár ezt is könnyedén elkerülhették a politikusok -, ám tegnaptól ennek is vége. Az ülésteremhez viszonylag közel eső sajtószobát ugyanis egy szinttel lejjebb helyezték, az ülésterem pedig megközelíthetetlen lett – egy páholyt kivéve, de onnan legfeljebb csak figyelni lehet az üléseket, beszélni senkivel nem tudnak a média munkatársai. Pontosabban – elvileg - „külön engedéllyel” be lehet menni az üléstermi folyosókra is, de mint egy hivatali dolgozó a Népszavának megsúgta, kormánykritikus újságírók várhatóan nem kapnak ilyen engedélyt. A sajtósoknak egyetlen esélyük maradt: az ülésteremhez vezető folyosón ugyanis kordonnal elkerítettek egy részt, ahol lehet még kérdezni, de a kormánypártok képviselői természetesen a fülük botját sem mozgatva sétálnak tovább. Az új szabályok szerint ráadásul nem lehet a képviselők után szaladni, ha a politikus elutasítja az interjút, akkor azt kötelező tiszteletben tartani. Ennek megfelelően egyelőre a parlamenti büfé maradt az egyetlen hely, ahol legalább jó eséllyel találkozni lehet kormánypolitikussal, de hivatalosan kérdezni, beszélgetést rögzíteni itt sem lehet. Hasonló szigor lépett életbe a Képviselői Irodaházban is, ahol csak egy elválasztott területet jelöltek ki az újságíróknak. Mindenesetre Orbán Viktor kormányfő láthatóan elégedett a hazai sajtó helyzetével, parlamenti beszédében ugyanis arról beszélt: „a szociális média korában a sajtószabadság korlátozhatatlan, a modern világ problémái nem a sajtószabadság hiányából, hanem korlátozhatatlan voltából fakadnak”.

Az EP-ben le lehet rohanni a képviselőket

Az újságíróknak érvényes akkreditációval kell rendelkezniük, hogy szabadon dolgozhassanak az Európai Parlament brüsszeli és strasbourgi épületeiben. Az állandó tudósítók egy évre szóló belépőt kapnak. Az audiovizuális média munkatársainak külön engedélyt kell beszerezniük, hogy forgathassanak vagy hangfelvételt készíthessenek az EP-ben. A sajtó képviselőinek munkájára vonatkozó szabályokat a parlament adminisztratív irányító testülete, a Büró fogadja el. Utoljára 2015-ben módosította az előírásokat. A plenáris ülések alatt az újságírók a számukra fenntartott galériát használhatják, és dolgozhatnak a plenáris ülésterem közelében is. A rádiósok és tévések rögzíthetnek sajtókonferenciákat és sajtónyilatkozatokat, készíthetnek hang- és videofelvételeket a szakbizottsági üléseken, az üléstermeket körülvevő nyílt tereken, külön engedéllyel a képviselői irodákban. A folyosókon “lerohanhatják” a képviselőket mikrofonnal és kamerával. Ők azonban bármikor megtagadhatják az interjút vagy véget vethetnek annak. Az EP munkatársait ugyanakkor csak előzetes engedélyükkel lehet mikrofonvégre kapni. Parlamenti szünet idején tilos hangfelvételt és videót készíteni a Házban. Nem lehet forgatni továbbá az éttermekben és bárokban, az adminisztratív személyzet irodáiban, az üzletekben és bankfiókokban, a garázsban és azokon a helyeken, ahol biztonsági kamerák vagy berendezések vannak elhelyezve. A képviselő-testület megvonhatja a engedélyt és az akkreditációt az előírásokat megsértő újságíróktól. Súlyos esetekben akár egy évre kitilthatják őket a parlament épületeiből. A döntés ellen a sajtó munkatársai fellebbezhetnek az EP Média Igazgatóságán vagy az igazgatási feladatokat ellátó illetékes EP-képviselőnél (kvesztornál).  - Halmai Katalin (Brüsszel)