Mexikó ki akarja adni a Köpcös fiát az Egyesült Államoknak

Publikálás dátuma
2019.10.22. 14:39
Kiégett autók egy utcai lövöldözés után
Fotó: ALFREDO ESTRELLA / AFP
Sinaloa-kartell fegyveresei Ovidio Guzmán elfogásakor randalírozni kezdtek a városban, amelyet rövid időn belül csatatérré változtattak. A hadsereg és a rendőrség először felvette a harcot a bűnözőkkel, de a vérontás elkerülése érdekében visszavonultak.
Mexikó továbbra is eleget akar tenni az Ovidio Guzmán drogkereskedő, a „Köpcös” fia elleni amerikai letartóztatási parancsnak, és ki fogja adni az Egyesült Államoknak – jelentette ki hétfő esti sajtótájékoztatóján Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök. Egy 50 fős rendőri egység a múlt héten Sinaloa szövetségi állam székhelyén, Culiacán városban, egy házban rajtaütött Ovidio Guzmánon, Joaquín „Köpcös” Guzmán bebörtönzött drogbáró fián és három másik férfin, le akarták őket tartóztatni, de a drogkartell túlerőben lévő fegyveresei megakadályozták. Az államfő másnap kijelentette: a biztonsági erők helyesen jártak el, mert életeket mentettek meg azáltal, hogy elengedték a bűnözőket. Most igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a hatóságoknak továbbra is feltett szándéka-e a Guzmán fiú elfogása. Hozzátette azonban, hogy a lakosságot semmiképp nem akarják veszélybe sodorni.
Ovidio Guzmán
Joaquín Guzmán, a Sinaloa-kartell vezetője az Egyesült Államokban tölti életfogytiglani büntetését. Ovidio Guzmán ellen is az amerikai hatóságok adták ki a letartóztatási parancsot kábítószer-kereskedelem vádjával tavaly. A Sinaloa fegyveresei Ovidio Guzmán elfogásakor randalírozni kezdtek a 750 ezer lakosú városban, amelyet rövid időn belül szinte csatatérré változtattak. A hadsereg és a rendőrség először felvette a harcot a bűnözőkkel, de a nagy vérontás elkerülése érdekében visszavonultak. Az erőszakcselekményekben így is meghalt 13 ember, további 16 pedig megsebesült. A kormány már a hét végén 400 katonával megerősítette a Culiacánban szolgálatot teljesítő rendőri és katonai erőket, hétfőn pedig különleges alakulatokat vezényelt oda járőrözésre. Az államfő visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint kormánya gyengeségét jelezné, hogy futni hagyták Ovidio Guzmánt. Mint mondta, ez a kritika merő találgatásokon alapszik, s mindössze ellenfelei terjesztik a lejáratására. A korábbi kormányok bűnüldözési stratégiái „temetővé” változtatták Mexikót, s bírálói most azt szeretnék, ha folytatná ezt a a gyakorlatot – tette hozzá. Azzal érvelt még, hogy a hatóságoknak inkább a kábítószer-bűnözés és az ebből fakadó erőszak kiváltó okainak – a szegénységnek és a munkanélküliségnek – az orvoslására kellene összpontosítaniuk.

Fegyveres férfi lopott mentőautóval gázolt gyalogosokat Oslóban (videó)

Publikálás dátuma
2019.10.22. 14:29

Fotó: @nyeste_eirik / Twitter
A férfit meglőtték és elfogták a rendőrök. Egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy szándékos cselekménynek tekintik-e a gázolást.
Lopott mentőautóval elgázolt egy férfi kedden Oslóban egy nőt és annak két csecsemőjét, továbbá egy idős párt – adta hírül a norvég rendőrség hozzátéve, hogy semmi nem utal terrorcselekményre, de széleskörű nyomozásba kezdtek. A közlés szerint a tettes a mentőautó ellopásakor hajtott emberek közé. A rendőrség egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy szándékos cselekménynek tekintik-e a gázolást. A két csecsemő iker, hét hónaposak, kórházban látják el sérülésüket, csakúgy mint anyjukét – tudatta az Oslói Egyetemi kórház szóvivője, aki az idős párt nem említette. A rendőrségi közlése szerint mind az öt ember csak könnyebb sérüléseket szenvedett. A mentőautó-tolvajt elfogták, a férfinél fegyver volt. Az elfogáskor lövéseket adtak le a mentőautóra és a támadó megsebesült, de nem súlyosan. Az Oslói Egyetemi kórház közölte azt is, hogy a mentőautó elfogásában része volt egy másik mentőkocsijuknak, amelynek vezetője nekihajtott a lopott autónak és megállította. Ezt követően érkeztek meg a rendőrök.
A brit Express az oslói rendőrségtől megszólaló Tor Grøttumra hivatkozva viszont azt írja: a rendőrök egy, az elkövetővel kapcsolatban álló, az eseményekben részes nőt keresnek jelenleg. A nagyszabású művelet keretében kordonokat vont az érintett városrészben.
Frissítve: 2019.10.22. 16:51

Donald Trump, a vendéglős

Publikálás dátuma
2019.10.22. 09:00

Fotó: JIM WATSON / AFP
Mindig csak tetézi a bajt a fehér házi hivatalvezető azokkal a kijelentéseivel, amelyekkel meg szeretné magyarázni elnöke ténykedését.
Hangos felhördülést váltott ki Mick Mulvaney, a Fehér Ház stábfőnöke, amikor arra a kérdésre, hogy miért akarta Donald Trump a saját floridai golfklubjában megrendezni a világ hét vezető gazdasági hatalmának a jövő júniusi csúcstalálkozóját, azt találta válaszolni: az elnök „úgy tekint önmagára, mint aki még mindig a vendéglátóiparban van”. Ezzel a mondattal – állapították meg amerikai kommentátorok – nem segített eloszlatni azt a gyanút, hogy Trump saját üzleti érdekeinek a szolgálatába állította az Egyesült Államok első számú közhivatalát.  Mulvaney még azután is, hogy az elnök a bírálatok hatására már letett a Miami melletti helyszínről, több interjúban bizonygatta, hogy infrastruktúra szempontjából a Trump National Doral golfklub lett volna a legalkalmasabb helyszín a G7-es csúcs megtartására. Amerikai médiaértesülések szerint Trump támogatói közül többen úgy vélekednek: a stábfőnöknek az lett volna a dolga, hogy lebeszélje az elnököt erről az ötletről. Egyébként is – teszik hozzá nevük mellőzését kérő források – Mulvaney jóval kevésbé merészel bármiben is ellentmondani főnökének, mint hivatali elődei, holott Trump Fehér Házában a hivatalvezető legfőbb dolga az lenne, hogy visszarángassa az elnököt az egyes kérdésekben a szakértők által javasolt racionális cselekvés talajára, és lehetőség szerint megakadályozzon minél több elnöki Twitter-üzenetet.  De nem a golfklub ügye az egyetlen, amit Mulvaney kissé sután kezelt. Egyik tévényilatkozatában megerősítette azt a feltételezést, hogy a washingtoni republikánus kormányzat belpolitikai pártmegfontolásokból tartott vissza Ukrajnának szánt katonai támogatást: így próbálta arra ösztökélni Kijevet, hogy folytasson vizsgálatot egy olyan biztonsági cég ellen, amely az amerikai Demokrata Párt országos bizottságának (DNC) a megbízása alapján eljárva feltárta, hogy orosz ügynökök 2016-ban behatoltak a demokraták számítógépes hálózatába. Mulvaney megerősítette, hogy Trump utána kívánt járni annak, mi is történt 2016-ban a DNC-szerverével, és ezért tartották vissza a Kijevnek szánt pénzt.  A stábfőnök kijelentésétől aztán nem győztek elhatárolódni az elnök személyes jogi tanácsadói, majd Mulvaney maga is azt állította, hogy helytelenül értelmezték a szavait.  Egyes médiaértesülések szerint Mick Mulvaney az ilyen bakik ellenére továbbra is élvezi az elnök bizalmát, bár olyan híreszteléseket is hallani, hogy Pat Cippolone fehér házi jogtanácsossal többször volt már csörtéje a stábfőnöknek, amikor az került szóba, miként reagáljanak az elnök ellen alkotmányos vádemelési eljárást kezdeményező képviselőházi demokraták lépéseire. Mulvaney többször panaszkodott arra, hogy kihagyják őt a döntéshozatalból, amit a jogtanácsos arra hivatkozva hárított, hogy az impeachment nem tisztán politikai kérdés, hanem a joghoz is kell érteni. Akad, aki szerint Cippolone esélyes lehet arra, hogy idővel kiüsse pozíciójából Mulvaneyt. Ami ellen azonban a fehér házi hivatalvezető - legyen bármennyire talpraesett - már vajmi keveset tud tenni, az a Szíriával kapcsolatos bírálatok özöne. Trumpnak az a döntése, hogy kivonta az amerikai katonákat Szíriából, és ezzel magukra hagyta, az észak-szíriai török invázió szabad prédájává tette az Egyesült Államok eddigi megbízható szövetségeseit, az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet ellen küzdő kurd fegyvereseket, a republikánus táboron belül is tekintélyes politikusok ellenérzését váltotta ki. A Fehér Ház számára a legsúlyosabb csapást ebben az értelemben Mitch McConnell jelentette. A szenátusi republikánusok vezetője, aki általában Donald Trump szilárd támogatójának számít, a minap a The Washington Postban megjelent véleménycikkében „stratégiai rémálomnak” minősítette Trump döntését, hozzátéve, hogy ez visszavetette az Egyesült Államok küzdelmét „az Iszlám Állam és más terroristák ellen”.  Mitt Romney szenátor, aki a republikánusok körében Trump egyik legádázabb ellenfeleként ismert, az Axios hírportálnak adott minapi nyilatkozatában a kurdok cserbenhagyását is felrótta Trumpnak, mint olyan cselekedetet, ami indokolja, hogy adott esetben ő maga is megszavazza az elnök hivatalból való felmentését.