Pert vesztett a Fidesz, a párt marketing- és kampánycéllal jogellenesen is kezel személyes adatokat

Publikálás dátuma
2019.10.22. 14:35
Képünk illusztráció. Fotó: Thinkstock, Getty Images.
Első fokon marasztalta el a Fideszt a bíróság.
Első fokon megnyerte a TASZ ügyfele azt a pert, amelyet azért indított, mert emailen kéretlen kampányanyagokat kapott a Fidesztől úgy, hogy soha nem adta meg a pártnak az elérhetőségeit. A kormánypárt védekezésül két olyan aláírásgyűjtő ívet is bemutatott, amelyeken szerepelt a TASZ ügyfelének neve, ő azonban tagadta, hogy bármelyiket is aláírta volna – az egyiken ráadásul még a neve is hibásan szerepelt. Mivel a Fidesz nem tudta igazolni, hogy az adatok tényleg az érintettől származnak, ezért a teljes adatkezelése jogellenesnek minősült. A bíróság – a mostani, konkrét ügyre vonatkoztatva – kimondta, hogy az aláírásgyűjtő kampány során az aláírók személyes adatai érzékeny, politikai véleményre vonatkozó adatoknak minősülnek. Utólag nem rekonstruálható, hogy egy aláírásgyűjtő íven valóban csak azoknak az adatai szerepelnek-e, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak. Ezért már az aláírás felvételekor hatékony intézkedésekkel kell kizárni a visszaéléseket. Ilyen lehetséges adatbiztonsági intézkedés például, hogy aláírásgyűjtések során meg kell győződni az aláírók személyazonosságáról, vagy email-címek esetében jóváhagyó, visszaigazoló levelet kell kérni az érintettektől. A pártok adatbázisaiba nagyon gyakran kerülnek személyes adatok olyan aláírásgyűjtések vagy más adatfelvételek útján, amelyek során nem érvényesülnek megfelelően a biztonsági előírások, ezért azt sem lehet tudni, hogy valóban mindenki önkéntesen került-e ezekbe a nyilvántartásokba. A bizonytalan adatfelvételi gyakorlat miatt nem lehet biztonsággal megelőzni, hogy egy adott párt részére illetéktelenek adják meg mások személyes adatait, mint ahogy azt sem, hogy a párt illegális forrásból gyűjtsön adatokat. Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketingcéllal jogellenesen is kezel személyes adatokat. A TASZ ügyfelét ért jogsérelem valószínűleg nem egyedülálló, ezért a TASZ kezdeményezi a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. „A pártok felelőssége, hogy jogszerűen építsék ki a személyes adatokból álló adatbázisaikat. Amíg megfelelő garanciák híján olyanokat is nyilvántarthatnak, akik ehhez ténylegesen nem járultak hozzá, addig lényegében minden ilyen adatbázis jogellenesen működik” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa a szervezet közleménye szerint.
Szerző

Baranyi Krisztinát teljesen kiürített irattartók fogadták a ferencvárosi önkormányzatban

Publikálás dátuma
2019.10.22. 14:27

Fotó: Baranyi Krisztina Facebook oldala
Leköszönő fideszes elődjének titkárságán egyetlen árva papírlap sem maradt a polcokon például "parkolás", "főépítész" vagy "pénzügy" feliratokkal sorakozó tartókban.
Átadás-átvételre várva - ezzel tette közzé közösségi oldalán Baranyi Krisztina, a budapesti IX. kerület újonnan megválasztott ellenzéki polgármestere azt a képet, ami leköszönő fideszes elődjének, Bácskai Jánosnak a titkárságán készül. A képen két sornyi irattartó látható, olyan feliratokkal, mint "parkolás", "főépítész" vagy "pénzügy". És mind az összes teljesen üres, egyetlen egy árva papír sincsen bennük.
Arról, hogy mi volt az üres irattartókban és mi lett a papírok sorsa, esetleg csütörtökön lehet majd többet megtudni, mert a 444.hu értesülése szerint akkor lesz a hivatalos átadás-átvétel a ferencvárosi városházán.
Minden esetre az elmúlt napokban többször érte az a vád a leköszönő kormánypárti városvezetőket, hogy iratok eltüntetésén dolgoznak. Az I. kerületben például videó is készült arról, amint egy teherautónyi dokumentumot visznek el éjjel az önkormányzatról, de többször láttak fordulni egy kisbuszt Pázmándon is. A polgármesteri hivatal folyosóján gyűlő megsemmisített iratokról osztott meg képet a frissen megválasztott jászberényi ellenzéki polgármester is, Dunaújvárosban pedig három merevlemez tűnt el a városháza számítógépeiből - ezekről itt írtunk bővebben.
Szerző

Éles vitával kezdődött az Európai Unió Bíróságán a Magyarország elleni civil-per

Publikálás dátuma
2019.10.22. 13:41

Fotó: Népszava
Az EB képviselője szerint megbélyegző, és az uniós jogba ütközően állapít meg kötelezettségeket a külföldről finanszírozott civil szervezetekkel szemben a magyar jogszabály.
Az EU Bíróságán 2020. január 14-én hangzik el a főtanácsnoki indítvány abban a perben, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló törvény miatt. Az ügyben kedden tartották a nyilvános tárgyalást, ahol a magyar kormány, az uniós testület és úgynevezett beavatkozóként a svéd kormány képviselői ismertették a nézeteiket. A Luxembourgban tartott tárgyaláson jelenlévő forrásaink szerint a vita kiélezett volt, a perbeszédek előadói határozottan védték az álláspontjukat, és viszonylag sok kérdést kaptak a 15 tagú bírói nagytanács tagjaitól. Az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta: a magyar jogszabály megbélyegző, és az uniós jogba ütközően állapít meg kötelezettségeket a külföldről finanszírozott civil szervezetekkel szemben. A svéd hozzászóló osztotta a bizottsági véleményt, és azt fejtegette, hogy az NGO-k olyan alapvető uniós értékek előmozdításának az élharcosai, mint a pluralizmus és a demokrácia. Információink szerint a magyar kormány nevében eljáró jogász kifogásolta, hogy a brüsszeli testület a kötelezettségszegési eljárás bíróság előtti szakaszában túl rövid határidőket szabott a válaszadásra Budapestnek, ami szerinte ellentmond a szabályoknak. Úgy vélte, hogy a magyar törvény nem sért semmilyen EU-s jogot, célja az, hogy az emberek számára átláthatóvá tegye a nem-kormányzati szervezetek finanszírozását. Mint fogalmazott, a jogszabály előírásai a nagyjából 60 ezer civil szervezetből 152-őt érintenek. A felek hosszas jogi okfejtésekbe bonyolódtak arról, hogy a törvény végrehajtása során sérültek-e, egyáltalán érvényesíthetők-e az EU Alapjogi Chartájának az előírásai. Az is vita tárgya volt közöttük, hogy a jogszabály összhangban van-e a tőke szabad mozgásával, ami az EU egyik alapszabadságának számít. Az Európai Bizottság 2017. júliusában indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény miatt. Az uniós testület úgy ítélte meg, hogy a jogszabály beavatkozik az egyesülés szabadságához való jogba, akadályozza az NGO-kat az adománygyűjtésben, korlátozza a feladataik ellátására való képességüket. Emellett indokolatlan és aránytalan korlátozásokat vezet be a szabad tőkemozgás tekintetében. A törvényben előírt nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, valamint adminisztrációs terheket jelentenek az érintett szervezetek számára — állt a bizottsági indoklásban.  

A 2017. június 13-án elfogadott magyar törvény új kötelezettségeket vezet be az évente 7,2 millió forintot (mintegy 24 000 eurót) meghaladó külföldi finanszírozásban részesülő NGO-k egyes kategóriái tekintetében, amelyek értelmében nyilvántartásba kell vetetniük magukat, és valamennyi közleményükben, weboldalukon és sajtóanyagukban „külföldről támogatott szervezetként” kell magukat megjelölniük, továbbá be kell jelenteniük a magyar hatóságoknak a külföldről kapott finanszírozással kapcsolatos konkrét információkat. A szóban forgó szervezetekkel szemben szankciókat alkalmazhatnak, ha azok nem tesznek eleget az új bejelentési és átláthatósági kötelezettségeknek.

Frissítve: 2019.10.22. 14:22