Véget akar vetni a hatodik napja tartó zavargásoknak, ezért tárgyalóasztalhoz ül a kormánytagokkal és az ellenzéki vezetőkkel a chilei elnök, írja az Euronews. Sebastián Pinera eleinte bűnözőknek nevezte a tüntetőket és szó szerint háborút hirdetett ellenük, ám 15 haláleset és legalább 2600 sebesülés, továbbá 5000 letartóztatás után revideálta elképzeléseit, és újabban úgy fogalmazott: "társadalmi egyezségre" törekszik.
Az elnök egyértelmű üzenetnek nevezte azt, amit a chileiektől kapott, írja a BBC. A megbékélés kedvéért 20 százalékos nyugdíjemelést ígért, valamint azt, hogy a drágább egészségügyi beavatkozások költségeit ezentúl támogatja az állam. Meg nem határozott mértékű emelését ígérte a minimálbérnek is, az adózási szabályokon is változtatna, illetve lejjebb szállítaná a villanyárat. Nagyvonalúan a metrójegyek árának - átszámítva 12 forint körüli - emeléséről is lemondott, aminek apropóján múlt pénteken tüntetéshullámmá lett az emberek egyre komolyabb elégedetlensége.
Chile gazdasága ugyan jól teljesít, az ország maga gazdagnak is mondható, de a lakosság nagy része már nem: az OECD országok közül itt a legmélyebb a társadalmi egyenlőtlenség, mint arról korábban szintén a BBC számolt be. 2006-ban még a lakosság 30 százaléka szegénységben élt, azaz problémát okozott neki, hogy például minden nap ételhez jusson. A szegénységben élők aránya 2017-ben még mindig 10 százalék körüli volt. A lakosság leggazdagabb illetve legszegényebb 20 százalékának fizetései közt mért szakadék sem sokat csökkent tíz év alatt: az 10-szeres volt, helyette 8,9-szeres lett. A szegénységben élők helyzetét a magas megélhetési költségek csak tovább rontják - ezeket pedig olyan szabad piaci kapitalista megoldások tartják magasan, mint például az ivóvízhálózat 1998-as teljes mértékű privatizálása.
