Trump már Zelenszkij beiktatása előtt nyomást gyakorolhatott az ukrán elnökre

Publikálás dátuma
2019.10.24. 17:12
Zelenszkij és Trump New Yorkban
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az AP hírügynökség forrásai szerint Zelenszkij összehívott egy tanácsadói értekezletet, melyen arról is beszéltek, miként maradjanak ki az amerikai választásokból.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő már beiktatása előtt érezte Donald Trump amerikai elnök és személyes ügyvédje, Rudy Giuliani részéről a nyomást, amelyet azért gyakoroltak rá, hogy indíttasson vizsgálatot fő elnökválasztási riválisa, Joe Biden volt alelnök és fia jövedelmező ukrajnai ügyleteiről – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál csütörtökön az AP amerikai hírügynökség értesülésére hivatkozva. Zelenszkij május 7-én összehívott egy kisebb tanácsadói értekezletet Kijevben, hogy Ukrajna energiaszükségleteinek kérdéseit megvitassák – mondta el az AP három, név nélkül nyilatkozó, a találkozó körülményeit jól ismerő forrása. A háromórás tanácskozás nagy részében azonban arról beszéltek, hogyan birkózzanak meg Trumpnak és Giulianinak a Bidenék elleni vizsgálatra vonatkozó követelésével, és miként maradjanak ki az amerikai választásokból. A május 7-i találkozón jelen volt az ukrán elnök két tanácsadója, Andrij Jermak és Andrij Bohdan – utóbbi azóta már az elnöki hivatal vezetője –, Andrij Koboljev a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője, és a gázcég felügyelőtanácsának egy amerikai tagja, Amos Hochstein. Utóbbi volt diplomata, aki Joe Biden tanácsadója volt Barack Obama elnöksége idején. Zelenszkij beiktatása május 20-án volt. Ezt megelőzően viszont már beszélt az amerikai elnökkel. Trump április 21-én, az elnökválasztás éjjelén ugyanis felhívta Zelenszkijt, hogy gratuláljon neki győzelméhez. Majd később, július 25-én volt az az ominózus telefonbeszélgetésük, amelynek leirata nyilvánosságra került, és amely amerikai demokrata párti képviselők szerint igazolta az alkotmányos felelősségrevonási eljáráshoz (impeachment) szükséges vizsgálat megindítását Trump ellen. Ekkor az amerikai elnök Zelenszkijt pártjának választási győzelme alkalmából hívta fel. Az AP-nek nyilatkozó három forrás nem egyformán emlékezett arra, hogy az ukrán elnök a májusi találkozón utalt-e konkrétan az első, azaz az április 21-i, Trumppal folytatott telefonbeszélgetésére. Abban viszont mindannyian bizonyosak voltak, hogy Ukrajna megválasztott elnöke akkor már „óvatossággal viszonyult” ahhoz, hogy Trump ragaszkodik a volt amerikai alelnök és fia, Hunter üzleti kapcsolatainak kivizsgálásához. Mindenesetre – idézte az AP-t az ukrán honlap – Zelenszkij rögtön tudta, hogy az Ukrajna számára létfontosságú amerikai katonai segély függhet attól, melyik oldalt választja az egyesült államokbeli belpolitikai harcban. Trumpot ellenfelei azzal gyanúsítják, hogy a Bidenék elleni vizsgálat megindítása fejében zsarolásként fagyasztotta be az Ukrajnának már a kongresszus és a szenátus által is jóváhagyott 400 millió dollár katonai segélyt, amelyet végül Kijev szeptemberben kapott meg. Az ukrán elnöki hivatal egyelőre nem volt hajlandó kommentárt fűzni a hírügynökség értesüléseihez, és az amerikai Fehér Ház sem válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump követelt-e vizsgálatot április 21-i telefonbeszélgetésükkor Zelenszkijtől. 
Szerző

82 milliárd forintnyi eurót költöttek brüsszeli lobbizásra 2010 óta a legnagyobb olajcégek

Publikálás dátuma
2019.10.24. 16:50

Fotó: Alexander Pohl / AFP
A British Petrol, a Chevron, az ExxonMobil, a Shell és a Total nagyvállalatoknak mintegy 200 embere dolgozik a brüsszeli döntéshozatal befolyásolásán.
Az öt legnagyobb olaj- és gázipari vállalat, illetve az őket képviselő szervezetek több mint 250 millió eurót (azaz, mai árfolyamon váltva nagyjából 82,3 milliárd forintot) költöttek az európai uniós döntéshozatal befolyásolására 2010 óta - ismertetett egy friss jelentést csütörtökön az EUObserver brüsszeli hírportál. A civil szervezetek által összeállított dokumentumban arról számoltak be, hogy
a British Petrol, a Chevron, az ExxonMobil, a Shell és a Total képviselői legalább 327 magas szintű találkozón vettek részt az Európai Bizottság munkatársaival, csak a Jean-Claude Juncker elnök vezette testület mandátumának 2014-es kezdete óta.

Mint írták, a tavaly összesen 74 milliárd euró nyereséget elkönyvelő öt vállalatnak és az őket képviselő cégeknek mintegy kétszáz embere dolgozik a brüsszeli döntéshozatal befolyásolásán. A lobbitevékenységre fordított összegek tetőpontja 2014-ban volt, amikor az EU megállapodott a 2030-as éghajlatvédelmi célkitűzéseiről - mutattak rá.
Az érintett cégek aláhúzták: nem történt törvénytelenség, nincs szó összeférhetetlenségről. A Shell például határozottan elutasította a jelentés állításait, állítva, hogy teljes mértékben támogatják a párizsi klímaegyezményt. Az Európai Bizottság egyik szóvivője "hasznosnak" nevezte, ha politikusok és különböző tisztségviselők időnként külső szereplőkkel is találkoznak, és kiemelte, hogy számos egyeztetésnek a megújuló energiaforrások és a gazdaság szén-dioxid-semlegessé tétele volt a fő témája.
"Ez része a fosszilistüzelőanyag-ipar azon tevékenységének, amely az elengedhetetlen klímavédelmi fellépés halasztását, gyengítését és megtorpedózását célozza" - közölte ellenben Pascoe Sabido, a Corporate Europe Observatory nevű NGO kutatója.

Törökország szankcionálásáról szavazott az EP a szíriai offenzíva miatt

Publikálás dátuma
2019.10.24. 16:21

Fotó: Michel Christen / Európai Parlament
Mezőgazdasági termékek kedvezményeit vennék el, végső megoldásként pedig a vámunió felfüggesztését is javasolták. A következő lépést az Európai Tanácsnak kell megtennie.
Az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön nemzetközi szankciók meghozatalára szólítottak fel Törökország ellen az észak-szíriai hadműveletek miatt, valamint egy, az ENSZ felügyelete mellett működő biztonsági övezet létrehozását sürgették Szíria északi részén - közölte az uniós parlament csütörtökön. A strasbourgi ülésen elfogadott állásfoglalásban az Európai Parlament arra mutatott rá, hogy
az északkelet-szíriai török beavatkozás a nemzetközi jog súlyos megszegését jelenti, az egész térség stabilitását és biztonságát aláássa.

A képviselők határozottan elítélték "az északkelet-szíriai egyoldalú török beavatkozást", és Törökországot csapatainak kivonására szólították fel. Az állásfoglalásban arra emlékeztettek, hogy a török hadművelet kezdete óta számos civil és katonai áldozat mellett legalább 300 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására, ezért véleményük szerint egy ENSZ által irányított biztonsági övezetet kellene létrehozni Szíria északi részén. Egyúttal
határozottan elutasította az EP, hogy török ellenőrzés alatt hozzanak létre biztonsági övezetet, és aggodalmának adott hangot, hogy az amerikai-török fegyverszünet jogalapot teremthet a terület tartós török megszállására.

A képviselők szolidaritásukat fejezték ki a kurd néppel, hangsúlyozva a kurdok hozzájárulását a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni harchoz. Az állásfoglalás szerint aggasztóak azok a hírek, amelyek szerint a török offenzíva alatt az Iszlám Állam több száz harcosa szökött meg a börtönökből, "ami azzal a kockázattal jár, hogy az Iszlám Állam ismét erőre kap". Állásfoglalásuk szerint a képviselők
azt is elfogadhatatlannak nevezték, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök "fegyvernek használja a menekülteket, hogy az Európai Uniót zsarolja velük".

Az EP ezért felszólította az uniós tagállamokat tömörítő Európai Tanácsot, hogy vezessen be szankciókat és beutazási tilalmat az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen, és célzott gazdasági lépéseket is vegyen fontolóra Törökországgal szemben.
A képviselők a mezőgazdasági termékekről szóló megállapodásban rögzített kereskedelmi kedvezmények, végső megoldásként pedig az EU és Törökország közötti vámunió felfüggesztését is javasolták.

Deutsch kiállt Erdogan mellett, de csak szavakkal

Komoly aggodalomra ad okot mindaz, ami Szíriában történik, így Törökország egyoldalú katonai fellépése is - nyilatkozta az MTI-nek Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselője. Szerinte ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy a régióban Ankara stabilitási tényező, és tragikus lehet Európa számára, ha felborul a térség egyensúlya. Deutsch lényegében elismételve Erdogan fenyegetését, arról beszélt, hogy a szankciók kivetésekor azt is szem előtt kell tartani, hogy ha Ankara nem tudja sürgősen szír menekültek millióit telepíteni a kurdoktól elfoglalt területre, akkor újabb jelentős migránshullám szabadulhat a Nyugat-Balkánon keresztül az Unióra. Ezt "a magyar nemzeti álláspontnak" nevezte. Mindazonáltal a magyar delegáció is megszavazta a szankciók javaslatát, mivel - mint Deutsch mondta - a kérdésben az Európai Néppárt frakciója egységes álláspontot kért.

"A Fidesz a mai napon megtagadta saját pártelnökét és megszavazta azt az állásfoglalást, amely elítéli Orbán üzleti- és elvbarátjának Erdogan török elnöknek szíriai agresszióját" - kommentálta a történteket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közösségi oldalán. Hozzátette, "hatott tehát Weber és a Néppárt fenyegetése", a kérdés csak az, hogy átmeneti "elhajlásról" van-e szó.

A Fideszt is soraiban tudó - bár a magyar kormánypárt tagságát márciusban felfüggesztő - Európai Néppárt a múlt héten már kiadott egy elítélő nyilatkozatot a török offenzíváról, emlékeztet az Euronews. Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője csütörtökön a szavazás előtt már arról beszélt: a Néppárt álláspontja egységes.