Erdogan megint menekültáradattal fenyegeti az EU-t

Publikálás dátuma
2019.10.24. 18:15

Fotó: Mustafa Kamaci / AFP / Anadolu Agency
„Gyerünk, nézzük meg, tartsatok el ti is százezreket” – fogalmazott a török elnök.
Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. Erdogan az ankarai államfői palotában járási elöljárók előtt felszólalva úgy fogalmazott:
„amikor azt mondom, hogy megnyitjuk a kapukat, bepánikolnak. Ne pánikoljatok, amikor eljön az ideje, megnyílnak a kapuk. Gyerünk, nézzük meg, tartsatok el ti is százezreket. Pénzetek van, erősek vagytok, amikor száz ember érkezik Görögországba, telefonon kerestek minket. Itt 4 millió (menekült) van. Eltökéltek vagyunk.”

Törökország a közelmúltban hadműveletet indított Északkelet-Szíriában az általa terrorszervezetként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen, amivel a későbbi célja az, hogy biztonsági övezetet alakítson ki a szíriai menekültek hazatelepítéséhez a „terroristáktól megtisztított” területre. A napokban Ankara először Washingtonnal, majd Moszkvával is megállapodott arról, hogy az YPG egy tűzszüneti időszak keretében 30 kilométeres mélységbe visszavonul a török-szíriai határtól, valamint elhagyja Tell-Rifát és Manbídzs térségét. A török államfő emlékeztetett, hogy már Barack Obama korábbi amerikai elnök idején felvetette egy biztonsági övezet lehetőségét, miután emberek milliói nyújtottak be országában menedékkérelmet. Amikor arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy vállaljon felelősséget, „pusztába kiáltott szó” lett belőle – mutatott rá Erdogan, hozzátéve, hogy csak „azt mondták, a világ egyetlen országa sem tett olyat, amit” Törökország. „A mézesmadzaggal azonban nem lakik jól az ember” – hangoztatta a török elnök. Erdogan október 15-én a The Wall Street Journalban megjelent véleménycikkében leszögezte, hogy Törökország elérte a teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában. Ankara az általa tervezett északkelet-szíriai biztonsági övezet létrehozásával legalább egymillió szíriai menekült hazatérését célozza, de ehhez nemzetközi segítséggel is számol. Mindeközben az érvényben lévő tűzszünet ellenére a török védelmi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy az YPG „terroristái” drónnal, aknagránáttal és könnyűfegyverrel támadtak török felderítő és megfigyelő egységekre a szíriai Rász el-Ain térségében. A beszámoló szerint az incidensben öt katona megsebesült. A török hadsereg a jogos önvédelem keretében válaszolt a támadásra - tették hozzá.

Trump már Zelenszkij beiktatása előtt nyomást gyakorolhatott az ukrán elnökre

Publikálás dátuma
2019.10.24. 17:12
Zelenszkij és Trump New Yorkban
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az AP hírügynökség forrásai szerint Zelenszkij összehívott egy tanácsadói értekezletet, melyen arról is beszéltek, miként maradjanak ki az amerikai választásokból.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő már beiktatása előtt érezte Donald Trump amerikai elnök és személyes ügyvédje, Rudy Giuliani részéről a nyomást, amelyet azért gyakoroltak rá, hogy indíttasson vizsgálatot fő elnökválasztási riválisa, Joe Biden volt alelnök és fia jövedelmező ukrajnai ügyleteiről – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál csütörtökön az AP amerikai hírügynökség értesülésére hivatkozva. Zelenszkij május 7-én összehívott egy kisebb tanácsadói értekezletet Kijevben, hogy Ukrajna energiaszükségleteinek kérdéseit megvitassák – mondta el az AP három, név nélkül nyilatkozó, a találkozó körülményeit jól ismerő forrása. A háromórás tanácskozás nagy részében azonban arról beszéltek, hogyan birkózzanak meg Trumpnak és Giulianinak a Bidenék elleni vizsgálatra vonatkozó követelésével, és miként maradjanak ki az amerikai választásokból. A május 7-i találkozón jelen volt az ukrán elnök két tanácsadója, Andrij Jermak és Andrij Bohdan – utóbbi azóta már az elnöki hivatal vezetője –, Andrij Koboljev a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezetője, és a gázcég felügyelőtanácsának egy amerikai tagja, Amos Hochstein. Utóbbi volt diplomata, aki Joe Biden tanácsadója volt Barack Obama elnöksége idején. Zelenszkij beiktatása május 20-án volt. Ezt megelőzően viszont már beszélt az amerikai elnökkel. Trump április 21-én, az elnökválasztás éjjelén ugyanis felhívta Zelenszkijt, hogy gratuláljon neki győzelméhez. Majd később, július 25-én volt az az ominózus telefonbeszélgetésük, amelynek leirata nyilvánosságra került, és amely amerikai demokrata párti képviselők szerint igazolta az alkotmányos felelősségrevonási eljáráshoz (impeachment) szükséges vizsgálat megindítását Trump ellen. Ekkor az amerikai elnök Zelenszkijt pártjának választási győzelme alkalmából hívta fel. Az AP-nek nyilatkozó három forrás nem egyformán emlékezett arra, hogy az ukrán elnök a májusi találkozón utalt-e konkrétan az első, azaz az április 21-i, Trumppal folytatott telefonbeszélgetésére. Abban viszont mindannyian bizonyosak voltak, hogy Ukrajna megválasztott elnöke akkor már „óvatossággal viszonyult” ahhoz, hogy Trump ragaszkodik a volt amerikai alelnök és fia, Hunter üzleti kapcsolatainak kivizsgálásához. Mindenesetre – idézte az AP-t az ukrán honlap – Zelenszkij rögtön tudta, hogy az Ukrajna számára létfontosságú amerikai katonai segély függhet attól, melyik oldalt választja az egyesült államokbeli belpolitikai harcban. Trumpot ellenfelei azzal gyanúsítják, hogy a Bidenék elleni vizsgálat megindítása fejében zsarolásként fagyasztotta be az Ukrajnának már a kongresszus és a szenátus által is jóváhagyott 400 millió dollár katonai segélyt, amelyet végül Kijev szeptemberben kapott meg. Az ukrán elnöki hivatal egyelőre nem volt hajlandó kommentárt fűzni a hírügynökség értesüléseihez, és az amerikai Fehér Ház sem válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump követelt-e vizsgálatot április 21-i telefonbeszélgetésükkor Zelenszkijtől. 
Szerző

82 milliárd forintnyi eurót költöttek brüsszeli lobbizásra 2010 óta a legnagyobb olajcégek

Publikálás dátuma
2019.10.24. 16:50

Fotó: Alexander Pohl / AFP
A British Petrol, a Chevron, az ExxonMobil, a Shell és a Total nagyvállalatoknak mintegy 200 embere dolgozik a brüsszeli döntéshozatal befolyásolásán.
Az öt legnagyobb olaj- és gázipari vállalat, illetve az őket képviselő szervezetek több mint 250 millió eurót (azaz, mai árfolyamon váltva nagyjából 82,3 milliárd forintot) költöttek az európai uniós döntéshozatal befolyásolására 2010 óta - ismertetett egy friss jelentést csütörtökön az EUObserver brüsszeli hírportál. A civil szervezetek által összeállított dokumentumban arról számoltak be, hogy
a British Petrol, a Chevron, az ExxonMobil, a Shell és a Total képviselői legalább 327 magas szintű találkozón vettek részt az Európai Bizottság munkatársaival, csak a Jean-Claude Juncker elnök vezette testület mandátumának 2014-es kezdete óta.

Mint írták, a tavaly összesen 74 milliárd euró nyereséget elkönyvelő öt vállalatnak és az őket képviselő cégeknek mintegy kétszáz embere dolgozik a brüsszeli döntéshozatal befolyásolásán. A lobbitevékenységre fordított összegek tetőpontja 2014-ban volt, amikor az EU megállapodott a 2030-as éghajlatvédelmi célkitűzéseiről - mutattak rá.
Az érintett cégek aláhúzták: nem történt törvénytelenség, nincs szó összeférhetetlenségről. A Shell például határozottan elutasította a jelentés állításait, állítva, hogy teljes mértékben támogatják a párizsi klímaegyezményt. Az Európai Bizottság egyik szóvivője "hasznosnak" nevezte, ha politikusok és különböző tisztségviselők időnként külső szereplőkkel is találkoznak, és kiemelte, hogy számos egyeztetésnek a megújuló energiaforrások és a gazdaság szén-dioxid-semlegessé tétele volt a fő témája.
"Ez része a fosszilistüzelőanyag-ipar azon tevékenységének, amely az elengedhetetlen klímavédelmi fellépés halasztását, gyengítését és megtorpedózását célozza" - közölte ellenben Pascoe Sabido, a Corporate Europe Observatory nevű NGO kutatója.