Súlyos megállapításokra jutott a Vatikán költségvetéséről az olasz újságíró, Gianluigi Nuzzi legújabb könyvében. A büdzsé az elmúlt évben 44 millió euró veszteséget termelt. Első ízben került mínuszba az Apostoli Szék Vagyonkezelősége (Apsa).
A Szentszék költségvetése számára komoly nehézséget jelent, hogy drasztikusan csökkentek a bevételek a péterfillérekből. Tavaly ebből már csak 51 millió euró folyt be a Vatikán számlájára, miközben 2006-ban még 101 milliós adományból gazdálkodhattak. A visszaesés nyilvánvalóan a katolikus egyházat érintő botrányokra vezethető vissza. Jelentős mértékben ártott a Vatikán tekintélyének, hogy világszerte egy sor papról és szerzetesről derült ki: szexuális bűncselekményeket követtek el. A kártérítés miatt egyes amerikai egyházmegyéket meglegyintette a csőd szele.
Komoly gondot jelent továbbá az is, hogy a Vatikán rendkívül jelentős ingatlanvagyonát is rosszul aknázzák ki. A mintegy 4000 objektumból 800 üresen áll. A további mintegy 3200 ingatlant jóval a piaci ár alatt, nevetséges összegekért adják bérbe. Igen nagy hiány keletkezett a Vatikán nyugdíjalapjában is. A bérleti díjakból az Apsa 2,6 millió euró bevételre tesz szert.
Nuzzit 2016-ban a Vatikán megpróbálta beperelni, mivel az ő nevéhez fűződik a híres, még 2012-ben, XVI. Benedek pápasága idején napvilágra került Vatileaks-botrány kirobbantása. Óriási visszaélésekre derült fény a Szentszéknél, s feltételezések szerint ennek is komoly szerepe lehetett abban, hogy 2013 elején XVI. Benedek lemondott a trónról.
Nuzzi legújabb, Végítélet című, a La Repubblica olasz napilap által idézett munkájában azt is állította, hogy a Szentszék 2023-ban csődbe mehet, ha minden a jelenlegi kerékvágásban halad tovább. A szerző mintegy háromezer bizalmas dokumentum alapján jutott erre a következtetésre. Nuzzi a londoni The Timesnak elmondta, hogy komoly veszélyben vannak Ferenc pápa reformjai, mert továbbra is túl nagy a vatikáni ellenállás. Megállapította, hogy az egyházfő intézkedései ellenére 2015-2017 között 63 millió euróval emelkedtek a Vatikán kiadásai, ami 200 százalékos emelkedésnek felel meg.
Kérdéses, hogy a Nuzzi által említett számok mennyire tekinthetők hitelesnek. Az újságíró ugyanis azt állította, hogy több vatikáni hivatal tartott vissza fontos információkat, köztük a német Reinhard Marx által irányított gazdasági tanács is. Ezen adatok nélkül nem lehet pontosan meghatározni a deficit mértékét. A könyv szerint a vatikáni pénzügyek továbbra sem kellőképpen átláthatóak. Az utolsó pontos elszámolás még 2015-re vezethető vissza. Nunzio Galantino, az Apsa elnöke mindenesetre cáfolta, hogy nagy lenne a baj.
Ferenc pápa már 2013-as trónra lépése óta próbálja rendbe tenni a Vatikán pénzügyeit. Ám ahogy haladt előre, úgy robbantak újabb és újabb váratlan bombák. A vatikáni banknál, az IOR-nál történt visszaélések miatt mindössze két hónappal trónra lépése után bizottságot hozott létre. Csakhogy néhány hónap múltán az olasz rendőrség őrizetbe vette a vagyonkezelőség egyik tagját, Nunzio Scarano olasz püspököt, aki elképesztő mértékben hajtott végre pénzmosást. Svájcban az UBS bankjánál az Apsa nevére hozott létre pénzintézetet, s mint kiderült, ide mentette át a vagyonkezelőség, magyarán a Vatikán vagyonát.
A pápa azóta rendbe tette az IOR ügyeit, de újabb és újabb csontvázak kerülnek elő. Október elején a kúria öt pénzügyi munkatársát függesztették fel hivatalából a péterfillérek feltételezhető elsikkasztása, illetve pénzmosás miatt. Vélhetően ebből az összegből vásároltak drága ingatlant Londonban. Bár az ügyet nem akarták nagydobra verni, a felfüggesztettek neve kikerült a sajtóhoz, emiatt lemondott a Vatikán rendőrfőnöke, Domenico Giani, akinek egyébként semmi köze sem volt a botrányhoz. Ugyanakkor a vatikáni ügyészség eljárást indított a pénzügyi reform egyik legnagyobb szabotőrének tartott olasz érsek, Angelo Becciu ellen. Mindeközben a pénzügyi felügyelet, az AIF igazgatótanácsa cáfolja, hogy bármi köze lenne a visszaélésekhez. A grémium vezetése kiállt az igazgató, Tommaso Di Ruzza mellett, kiemelvén, sem ő, sem más munkatárs nem élt vissza pozíciójával, s nem tett olyan lépést, amellyel kárt okozott volna a Szentszéknek.
Emellett kitudódott az is, hogy a Szentszék költségvetéséből 200 millió dollárt akartak befektetni Becciu közbenjárására egy Angola partjainál található olajkitermelő központba. Ezt azonban elvetették, ehelyett választották a szintén kockázatos londoni befektetést. Ferenc pápa nem is tudott az akcióról, s annyira veszélyesnek ítélte meg a helyzetet, hogy a maffia elleni küzdelméről ismert Giuseppe Pignatorét nevezte ki a Szentszék bíróságának első emberévé.
