Fejtörést okoz Putyin és Erdogan budapesti látogatása

Minisztériumi forrásaink szerint például nehéz lesz olyan témát találni a magyar kormányfő és az orosz elnök találkozója végén, amelyről a vezetők sikerként számolhatnak majd be.

Nyolc nap leforgása alatt két illiberális vezető is Budapestre látogat, de ezúttal feltehetően Orbán Viktor miniszterelnök öröme sem lesz felhőtlen. Minisztériumi forrásaink szerint például nehéz lesz olyan témát találni a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök október 30-i budapesti találkozója végén, amelyről a vezetők sikerként számolhatnak majd be.

A korábbi nyilatkozatok szerint a főbb napirendi pontok között szerepelhet a paksi bővítés, az orosz gázszerződés, valamint a keresztényüldözés, a két ország ugyanis összehangolja erőfeszítéseit a közel-keleti keresztények védelmének érdekében.

A Gazprommal ugyanakkor továbbra sincs szó hosszú távú gázszerződésről, pedig Oroszország régóta szeretne megállapodni Magyarországgal. A hazai vezetés viszont nem akarja sok évre előre elkötelezni magát, ezért 2015 óta csak egy-egy évvel hosszabbítja meg a szerződést, sőt, a kormány azért is küzd, hogy Horvátország vagy Románia felől új beszerzési útvonalakat építsen ki. (Romániában a Fekete-tenger alatt fedeztek fel ígéretes gázmezőket, de a kitermelést előkészítő amerikai-osztrák konzorcium vitába keveredett a román kormánnyal az illetékek miatt, ezért egyre valószínűbb, hogy az amerikaiak kilépnek a beruházásból. A helyükre egyes információk szerint a lengyel állami energetikai cég léphet, ehhez pedig lapunk információi szerint nagy reményeket fűznek a magyar kormányban is. A lengyelekkel ugyanis Budapest feltehetően könnyen meg tudna állapodni a gázvásárlásról.)

A paksi bővítés szintén nem konfliktusmentes: a beruházás engedélyeztetése továbbra is lassan – az oroszok szerint túl lassan – halad, ráadásul Emmanuel Macron francia elnök azért lobbizik, hogy az ottani cégek minél nagyobb szerepet kapjanak az építésben – akár az orosz részvétel kárára is.

A kurdok ellen megindított offenzíva és az ezt kísérő nemzetközi felháborodás miatt Recep Tayyip Erdogan török elnök hátát demokratikus vezető egy jó darabig biztosan nem veregeti meg – kivéve Orbán Viktort, aki november 7-én látja vendégül az illiberális rendszert kiépítő vezetőt. Információink szerint még nem dőlt el, hogy egy, vagy három naposra tervezik a látogatást – utóbbi szokatlanul hosszú lenne és a nemzetközi viszonyokat figyelembe véve igen szerencsétlen lépés lenne. Ronthatja az összhangot Erdogan és Orbán Viktor között, hogy csütörtöki ülésén – szembemenve a magyar kormány és Orbán Viktor álláspontjával – a fideszes képviselők is megszavazták az Európai Parlamentben azt a határozatot, amely kimondja, Törökország a nemzetközi jogot megsértve indított hadműveletet október 9-én Szíria északi részén. A dokumentum szerint az egyoldalú török katonai fellépés csupán tovább súlyosbítja a nyolc éve tartó szíriai konfliktust, ráadásul újjáéledhet az Iszlám Állam is. Az Európai Parlament éppen ezért felszólította Törökországot, hogy azonnal vessen véget a hadműveletnek.

A török-magyar kapcsolatokban egyébként szintén nincs túl sok olyan sikeres pont, amelyet fontos bejelentés kísérhetne. Arról a török információk alapján lapunk írt először, hogy Magyarország Ejder Yalcin típusú, török páncélozott harcijárműveket vásárol, de ez a mostani helyzetben, amikor több állam is fegyverembargót szorgalmaz Ankarával szemben, diplomáciai katasztrófa lenne. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Putyin is a török offenzíva legnagyobb ellenzői közé tartozik.