Nyolc nap leforgása alatt két illiberális vezető is Budapestre látogat, de ezúttal feltehetően Orbán Viktor miniszterelnök öröme sem lesz felhőtlen. Minisztériumi forrásaink szerint például nehéz lesz olyan témát találni a magyar kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök október 30-i budapesti találkozója végén, amelyről a vezetők sikerként számolhatnak majd be.
A korábbi nyilatkozatok szerint a főbb napirendi pontok között szerepelhet a paksi bővítés, az orosz gázszerződés, valamint a keresztényüldözés, a két ország ugyanis összehangolja erőfeszítéseit a közel-keleti keresztények védelmének érdekében.
A Gazprommal ugyanakkor továbbra sincs szó hosszú távú gázszerződésről, pedig Oroszország régóta szeretne megállapodni Magyarországgal. A hazai vezetés viszont nem akarja sok évre előre elkötelezni magát, ezért 2015 óta csak egy-egy évvel hosszabbítja meg a szerződést, sőt, a kormány azért is küzd, hogy Horvátország vagy Románia felől új beszerzési útvonalakat építsen ki. (Romániában a Fekete-tenger alatt fedeztek fel ígéretes gázmezőket, de a kitermelést előkészítő amerikai-osztrák konzorcium vitába keveredett a román kormánnyal az illetékek miatt, ezért egyre valószínűbb, hogy az amerikaiak kilépnek a beruházásból. A helyükre egyes információk szerint a lengyel állami energetikai cég léphet, ehhez pedig lapunk információi szerint nagy reményeket fűznek a magyar kormányban is. A lengyelekkel ugyanis Budapest feltehetően könnyen meg tudna állapodni a gázvásárlásról.)
A paksi bővítés szintén nem konfliktusmentes: a beruházás engedélyeztetése továbbra is lassan – az oroszok szerint túl lassan – halad, ráadásul Emmanuel Macron francia elnök azért lobbizik, hogy az ottani cégek minél nagyobb szerepet kapjanak az építésben – akár az orosz részvétel kárára is.
A kurdok ellen megindított offenzíva és az ezt kísérő nemzetközi felháborodás miatt Recep Tayyip Erdogan török elnök hátát demokratikus vezető egy jó darabig biztosan nem veregeti meg – kivéve Orbán Viktort, aki november 7-én látja vendégül az illiberális rendszert kiépítő vezetőt. Információink szerint még nem dőlt el, hogy egy, vagy három naposra tervezik a látogatást – utóbbi szokatlanul hosszú lenne és a nemzetközi viszonyokat figyelembe véve igen szerencsétlen lépés lenne. Ronthatja az összhangot Erdogan és Orbán Viktor között, hogy csütörtöki ülésén – szembemenve a magyar kormány és Orbán Viktor álláspontjával – a fideszes képviselők is megszavazták az Európai Parlamentben azt a határozatot, amely kimondja, Törökország a nemzetközi jogot megsértve indított hadműveletet október 9-én Szíria északi részén. A dokumentum szerint az egyoldalú török katonai fellépés csupán tovább súlyosbítja a nyolc éve tartó szíriai konfliktust, ráadásul újjáéledhet az Iszlám Állam is. Az Európai Parlament éppen ezért felszólította Törökországot, hogy azonnal vessen véget a hadműveletnek.
A török-magyar kapcsolatokban egyébként szintén nincs túl sok olyan sikeres pont, amelyet fontos bejelentés kísérhetne. Arról a török információk alapján lapunk írt először, hogy Magyarország Ejder Yalcin típusú, török páncélozott harcijárműveket vásárol, de ez a mostani helyzetben, amikor több állam is fegyverembargót szorgalmaz Ankarával szemben, diplomáciai katasztrófa lenne. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Putyin is a török offenzíva legnagyobb ellenzői közé tartozik.
