Lakhatási válság fenyeget Budapesten

Publikálás dátuma
2019.10.27. 10:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A megállíthatatlanul emelkedő lakásárak miatt már minden negyedik budapesti háztartásnak nehézséget okoz a lakhatási költségek kifizetése.
Már elérte a 925 ezer forintot a fővárosi újépítésű lakások átlagos négyzetméterára, a drágulás ugyanis továbbra sem állt meg. A pesti oldalon még 890 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagáron lehet elcsípni az újlakásokat, a budai oldalon viszont már 1 millió 25 ezer forintot kérnek el egy-egy négyzetméterért. A Cordia ingatlanfejlesztő piaci felmérése szerint ez azt jelenti, hogy év eleje óta 11 százalékkal drágultak az újlakások, ha viszont a tavalyi harmadik negyedévhez képest vizsgáljuk az árakat, akkor 16 százalékos az emelkedés. Két évvel ezelőtthöz képest pedig több mint 34 százalékkal kerülnek most többe az újépítésű budapesti lakások.  Az áremelkedés üteme láthatólag lassult, ám ez nem jelent trendfordulót a budapesti újlakáspiacon – fogalmazott Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója. A kedvezményes áfakulcs kifutása, az induló projektek számának csökkenése, illetve a szigorúbb energetikai előírások ugyanis szerinte mind a további drágulás irányába hatnak. Az ingatlanfejlesztők szeptember végén mintegy 7000 lakást hirdettek eladásra, de ezek közül kevesebb mint 1500 került ki az induló projektek közül, ami 20 százalékos csökkenést jelent tavaly óta. Ezt mindössze az ellensúlyozza, hogy a fejlesztők jelentős számban kezdtek el olyan projekteket értékesíteni, amelyeket korábban a kedvezményes áfakulcs kifutása okozta bizonytalanságok miatt átmenetileg felfüggesztettek. A jelenleg még 5 százalékos, kedvezményes újlakás-áfa ugyanis januártól ismét 27 százalékra emelkedik. Mivel azonban rengeteg projekt átadása csúszik hónapokat a szakember és az építőanyag-hiány miatt, komoly bizonytalanságot okozott a piacon, hogy  milyen mértékű áfát kell majd alkalmazni, ha csak 2020-ban készülnek el ezek a lakások. Ezt orvosolta az a szabályozás, amely szerint 2023 végéig alkalmazható a kedvezményes áfa azon újépítésű ingatlanoknál, amelyek 2018. november 1-én végleges építési engedéllyel rendelkeztek. A jelenleg eladásra kínált újépítésű lakások között ezzel együtt is egyre kevesebb, jelenleg mindössze 4700 érhető el még 5 százalékos áfával. Számos fejlesztő kínál ugyanakkor „last minute” lehetőséget: az alapesetben már 27 százalékkal terhelendő projektek felében átlagosan 15 százalék kedvezményt adnak azoknak, akik a még 5 százalékos áfa kihasználása érdekében hajlandóak - a normál fizetési ütemezéstől eltérően - még az idén kifizetni a leendő lakás vételárának legnagyobb részét. (Az újépítésű lakások jelentős részét - egy folyamatos, a készültségnek megfelelő fizetési ütemezéssel - még a tervező asztalról megveszik, a vételár jelentős részét előre kifizetni azonban a hosszas csúszások miatt ingoványos talaj lehet a vásárlók számára.) A kevesebb induló projekt ellenére az újépítésű lakások iránti kereslet töretlen. A meghirdetett lakások kétharmadát már eladták, 2018. második fele óta minden negyedévben mintegy 1750 új otthon talál gazdára. Az erős kereslet és a csökkenő kínálat miatt ugyanakkor a következő években jelentősen szűkülhet az elérhető új otthonok száma Budapesten. Pedig eddig is meglehetősen kevés lakás épült az elmúlt évtizedben Budapesten. Míg a 2008-ban kirobbant válság előtt évente még tízezres nagyságrendben húztak fel új lakásokat (2000 és 2010 között 86 700-at), addig 2010 után már kevesebb mint évi 3 ezret (2011 és 2017 között 16 ezret) adtak át. Ha pedig ez így folytatódik, nem kerülhető el a lakhatási válság a fővárosban – figyelmeztet a GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest lakáspiaci helyzetét vizsgáló tanulmánya. A Visegrádi országok fővárosai közül - Prága után - már így is Budapesten a legnagyobb a lakhatási probléma. A Numbeo indexe a medián lakásárak és a medián jövedelmek arányát mutatja városonként: ez minél kisebb, annál jobb. A mutató értéke most Budapest esetében 14,9, ennél csak Prága ért el magasabbat (17,3) a régiós fővárosok közül, Varsó 13, Pozsony 12,5 értékkel szerepel a listán. A nemzetközi listáknál is beszédesebb azonban, hogy Budapesten már minden negyedik háztartásnak problémát okoz a lakhatás költségeinek (lakbér, hiteltörlesztés, rezsi) megfizetése. A háztartások azonban nem feltétlenül úgy reagálnak a lakhatási költségek emelkedésére, hogy csökkentik egyéb kiadásaikat – mutat rá a GKI tanulmánya. A kutatók három csoportba osztják a megfizethetőségi problémákkal küzdőket. Egyik csoport esetében a lakhatási kiadások nem haladják meg jövedelem kritikusnak ítélt 40 százalékát, de más fogyasztási cikkekre nagyon kevés pénz marad. A fővárosi háztartások 5 százaléka tartozik ide. A második csoportnál a lakhatási kiadások a jövedelem több mint 40 százalékát viszik el. A fővárosi háztartások 16 százaléka tartozik ide, vagyis majdnem minden hatodik budapesti háztartás. A harmadik csoport - a háztartások 12 százaléka - viszont úgy próbálja „megoldani” ezt a helyzetet, hogy rosszabb lakásba költözik: ők esetenként penészes, dohos, kicsi lakásokba kényszerülnek. 

Olcsóbb kerületekbe költöznek

A fővároson belül tavaly több mint 39 ezren váltottak állandó lakhelyet: a XI. kerületbe érkeztek a legtöbben: Újbuda 900 fős többlettel zárta az évet. Utána a XVIII. és a XVII. kerület következik 723, illetve 678 fős plusszal. A legtöbben a belső kerületekből költöztek el: a VII. kerület lakosságszáma több mint 1000 fővel, a VIII. kerületé több mint 800, a VI. kerületé pedig több mint 600 fővel csökkent. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az elköltözések egyik oka a magas ingatlanárakban keresendő: a VI. kerületben jelenleg 947 ezer forint az átlagos négyzetméterár, a VII. kerületben 808 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. A XVIII. és a XVII. kerület viszont - 532 ezer és 581 ezer forintos négyzetméter-árakkal – a két legolcsóbb budapesti kerületnek számít. 

Szerző

A Bajor-villa titkai

Publikálás dátuma
2019.10.26. 17:30

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Bajor Gizit rengeteg legenda, titok övezi. Ennek a mítosznak a vonzásába kerülhetünk, ha végigsétálunk az egykori villában.
Bajor Gizi (egykori) budai neobarokk villája a színésznő halála után egy évvel, 1952-ben lett múzeum. Az érdem Gobbi Hildáé, akinek volt elég szakmai és politikai befolyása ahhoz, hogy ezt az akkori döntéshozóknál képes legyen elérni. Azt mondják, hogy a színészet egy múlékony műfaj, csak aznap este létezik. Gobbi, aki valódi megszállottja lett ennek az ügynek, ez ellen akart tenni. Emléket szeretett volna hagyni a pályatársaknak. Óriási tett a részéről, hogy évtizedeken át sikerült gyarapítani a gyűjteményt, újabb és újabb színésztárgyak kerültek be a múzeumba. Mindenkinek megvan a kedvence. A névadó külön emlékszobát kapott. Személyes tárgyak, rajzok, festmények idézik fel az ünnepelt színésznő alakját. Bajor Gizit rengeteg legenda, titok övezi. Ennek a mítosznak a vonzásába kerülhetünk, ha végigsétálunk az egykori villában. A folyosón és több helyen is megjelennek a vele kapcsolatos emlékek. A magánéletére is találunk utalásokat. Férje Germán Tibor fül-orr gégész imádta feleségét, a tenyerén hordozta. Ezért is okozott óriási megdöbbenést a házaspár máig érthetetlen tragédiája. Germán ugyanis 1951. február 12-én megzavarodott elmével halálos adag morfiumot adott Bajornak, majd magával is végzett. A falba süllyesztett vitrinben kapott helyet Lady Milford jelmeze. Ezt viselte Bajor Gizi utolsó szerepében, Schiller Ármány és szerelem című művében. Gobbi Hilda nem csak létrehozta a múzeumot, hanem nagyon sokáig maga is figyelt arra, sőt személyes javaslatokat is tett, hogy kinek a tárgyai, emlékei kerüljenek be a villába. Íme Gobbi által összeállított névsor, a hetvenes évekből: Somlay Artúr, Tímár József, Uray Tivadar, Tőkés Anna, Gombaszögi Frida, Rátkai Márton, Törzs Jenő, Beregi Oszkár, Gózon Gyula, Berky Lili, Rajnai Gábor, Jávor Pál, Abonyi Géza, Rózsahegyi Kálmán, Kabos Gyula, Gombaszögi Ella, Hegedűs Gyula, Ódry Árpád, Sugár Károly, Pethes Imre, Tanay Frigyes, Halmi Margit és Kiss Irén. Érdemes próbát tenni, kiről mi jut eszünkbe. Néhányuknak persze például Gózonnak, Jávornak, vagy Kabos Gyulának ma is játsszák a filmjeit, de a többiek emléke ebben a múzeumban kelhet újra életre. A színésznő 1985-ben és 1987-ben újabb tereket rendezett be. A kortársak közül többek között Mezey Mária, Balázs Samu, Pécsi Sándor, Olty Magda, Bilicsi Tivadar, Ráday Imre, Őze Lajos, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva emlékeivel tette teljesebbé a tárlatot. Gobbi Hilda 1988-ban halt meg, ezt követően ő is külön emlékszobát kapott. A megnyitón Törőcsik Mari így fogalmazott: „Emlékszobájának megnyitása alkalmából: még egyszer Gobbi Hilda! Hogy milyen színészt vesztettünk benne, azt tudjuk; most egy pillanatra emlékezzünk arra, hogy milyen szervezőt. Mai szóhasználattal élve: vállalkozó volt. Nonprofit vállalkozó. Igaz, ő maga ezt a tevékenységet inkább partizánakciónak nevezte. Partizánként vagy vállalkozóként, olyan mindegy, létrehozta a művet: a múzeumot.” Az intézményben időszaki kiállítások is helyet kapnak. Különösen izgalmas és januárig látogatható a 100 éve született Bessenyei Ferencre és Gábor Miklósra emlékező kiállítás. Az egykori villa parkjában négy évvel ezelőtt Koltai Tamás kritikus búcsúztatásán egy fát ültettek el, ma már mellé lehet ülni, olvasgatni, felidézni kedvenc színészeink jellegzetes gesztusait, a múló színházi esték lelkünkben kitörölhetetlen nyomait.
Szerző
Témák
Bajor Gizi

Így vezetik Budapestet

Publikálás dátuma
2019.10.26. 14:35

Fotó: Népszava
A fogyatkozó hatáskörök és a kormányzati pénzelvonások miatt gúzsba kötve táncoláshoz hasonlít a Fővárosi Közgyűlés munkája. Sok múlik ugyanakkor azon is, hogy milyen mértékben játssza be az új testület a megmaradt mozgásterét.
Bár a 2011-es önkormányzati törvény még igen szélesre szabta a kifejezetten fővárosi jog- és feladatköröket – ide sorolt úgyszólván minden, Budapest egészét érintő településfejlesztési és rendezési kérdést –, azonban az Orbán-kormányzat az elmúlt években következetesen visszagyűjtögette a fővárostól a különböző területeket. Így sorra kormányzati hatáskörbe kerültek az elővárosi vasutak, az iskolák, a kórházak, a szemétszállítási díjbeszedési feladatok; nem csoda, hogy (a G7 összesítése szerint) a város költségvetése 2010-hez képest a felére esett vissza – elsősorban a kórházak és a oktatási intézmények elrekvirálása miatt –, ami az egyik legkisebb büdzsé Európa fővárosai között. Budapest lényegében kiszolgáltatott helyzetbe került a kormánytól, így jellemző módon még az EU által finanszírozott beruházásokhoz szükséges önrészt se tudja kitermelni az önkormányzat, ahogy kölcsönt is csak a kormány jóváhagyásával lehet felvenni. A kormány-főváros reláció valódi természetét látványos megmutatta, amikor a metrófelújításnál azért nem tudott Budapest az eredeti elképzelésnek megfelelően új kocsikat venni, mert a kormány csak használt orosz kocsikra adott lehetőséget. A kormány emellett a parlamenti törvénygyárra és a közgyűlés volt fideszes többségére támaszkodva sorra vette el a kiemelt projekteket a fővárostól, így a Liget projektbe, a Kossuth tér átépítésébe, a budai vár rekonstrukciójába, a Dagály úszópalota megépítésébe vajmi kevés beleszólása maradt a közgyűlésnek, amely a Kopaszi gáti MOL-torony vagy éppen a CEU kiszorításába sem tudott – nem is akart – beleszólni. A főváros és a kormány közötti egyenlőtlen viszony jegyében jött létre a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) is, amelyben elvileg a főváros vezetése és az orbáni kormányzat együttesen dönt a fővárosi nagyberuházásokról, a valóságban erős kormányoldali túlerővel. Bár a kormányzat kifejezetten Tarlós Istvánnak adta, de a legutóbbi ígéretek szerint Karácsony Gergelynek is meghagyná a fővárost érintő nagyberuházásokról döntő FKT-ban a főpolgármesteri vétójogot, ahogy egyelőre az az ígéretek szintjén – a választási kampányban eleresztett rémisztgetésekkel szemben – továbbra is érvényes a Tarlóssal kötött 15 pontos választási megállapodás is. A szóban forgó 15 pontban Orbán amúgy javarészt arra tesz ígéretet, ami normális esetben magától értetődő kellene hogy legyen: például nagylelkűen megígéri, hogy biztosítja a a naponta félmillió ember által használt hármas metró felújításához szükséges állami forrást. Jelenleg a fővárosban a kétszintes rendszernek megfelelően a kerületek, és a kerületi polgármesterek plusz a kompenzációs listáról bekerült képviselők által alkotott közgyűlés között oszlanak meg a döntési kompetenciák, inkább, az utóbbi javára (minősített közgyűlési szavazattöbbség kell többek között az egész fővárost érintő hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz, az önkormányzati tulajdonba kerülő vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné tételéhez, az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átadásához). Maga a főpolgármesteri pozíció inkább ceremoniális, mint valós hatalmi tényező, a legtöbb döntéséhez közgyűlési jóváhagyás kell. A főpolgármester önálló döntési jogköre viszonylag szűk, inkább szimbolikus kérdésekben dönthet a közgyűlési többség nélkül - mint a közterület elnevezése, városi díszpolgári cím adományozása. Vis major helyzetben két közgyűlés között fejlesztési-pénzügyi kérdésben dönthet, ám erről később számot kell adnia a közgyűlésnek. A főpolgármester egyetlen igazi eszköze a 2014 óta korlátlan vétójog, így elvileg akárhányszor visszadobhatja a neki nem tetsző közgyűlési döntést, ugyanakkor a közgyűlést sem tartja vissza semmi attól, hogy minden alkalommal újra megszavazza azt. A közgyűlés és a kerületek viszonya rendkívül bonyolult. A közgyűlés egy sor olyan ügyben önállóságot élvez, ami elvileg kerületi hatáskör lenne, ám a fővárosi önkormányzati SZMSZ alapján mégis a közgyűlés dönthet róla. Többek között ilyenek a szociális kérdések, így a nappali melegedők fenntartása a szociálisan rászorultak számára, utcai szociális munkavégzés a hajléktalanok ellátása keretében, időskorúak gondozóházának fenntartása, családok átmeneti otthonának fenntartása, óvodai feladatellátás, a fővárosi romák esélyegyenlőségének, felzárkóztatásának segítése. De közgyűlési jogkör a társasházas és szövetkezeti lakóépületek felújításának támogatása, az ifjúsági feladatok ellátása is. Sajátos mód ide tartozik még a fővárosi kerékpáros közösségi közlekedés feltételrendszerének fejlesztése és működtetése, a fővárosi díszkivilágítási berendezések üzemeltetése, a lakosság folyamatos tájékoztatása a helyi közügyekkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy a városarculati feladatok ellátása. A közgyűlésre átruházott jogokat részint maga a plénum gyakorolja, de számos döntési feladatot a főváros hét szakosított bizottságában látnak el (más esetekben csak javasolnak és véleményezhetnek a közgyűlés számára.) A főváros adókivetési joga szintén megoszlik az önkormányzat és a kerületek között. Így 2011 után a parlament – Tarlós István kifejezett kérésére – megszavazta a főváros részleges adókivetési jogát, ám úgy, hogy építmény- és telekadót, kommunális adót és idegenforgalmi adót továbbra is a kerületek vethetnek ki. Egyedül a helyi iparűzési adót (hipa) állapíthatja meg a fővárosi önkormányzat, de azt is csak akkor, ha előzetesen rábólintottak az érintett kerületek önkormányzatai.

Fővárosi kisparlament/kiskormány

A Fővárosi Közgyűlés elnöke a mindenkori főpolgármester – belőle, és a választott önkormányzati képviselőkből áll a közgyűlés. A képviselők száma 1990–94 között még 88, 1994–2010 között 66 volt, 2010-től viszont a kormánytöbbség a felére, 33-ra csökkentette. A jelenlegi felállásban minden 50 ezer lakosra számítva egy képviselőt választanak. A Fővárosi Közgyűlés gyakorolja az önkormányzati jogköröket. Hatáskört a testülettől elvonni csak törvénnyel lehet (illetve maga a közgyűlés bizonyos hatásköreit átruházhatja a főpolgármesterre). A közgyűlés fogadja el az önkormányzat éves költségvetését, illetve alkotja meg a rendeleti szintű jogszabályait. Ez a jogalkotó szerep az országos politika analógiáját használva a parlamentének felel meg, ugyanakkor a főpolgármesteri hivatalnak illetve a titkos többségi szavazással megválasztott, nem feltétlenül közgyűlési tag alpolgármestereknek bizonyos végrehajtó hatáskörük is van, így Budapest „kormányaként” tevékenykednek. (H. M.)