Előfizetés

Másképp "beszélnek" a selyemmajmok, ha új helyre költöznek

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.26. 12:12

Fotó: leemage / AFP
Hamar átveszik az új közösség dialektusát, hogy kinyilvánítsák az érdeklődésüket és érdekessé tegyék magukat.
Nemcsak az embereknél, hanem néhány állatfajnál is léteznek dialektusok: a közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) például régiónként kissé eltérő módon kommunikálnak egymással. Svájci kutatók megállapították, hogy a selyemmajmok képesek megváltoztatni a dialektusukat, ha új területre költöznek.
Judith Burkhart, a Zürichi Egyetem kutatója és munkatársai már egy korábbi kutatás során megállapították, hogy az állatok különböző dialektusokat használnak. Az azonban eddig nem volt ismert, hogy ezek a dialektusok örökletesek, vagy környezeti tényezőkre, esetleg a társas tanulásra vezethetők-e vissza. A kérdés megválaszolásához a szakértők megvizsgálták a majmok dialektusát egy új kolóniába való költözés előtt és után. Rövid idő elteltével az újonnan érkezett egyedek már az új dialektust használták - közölték a tudósok a Plos One című tudományos lapban.
"Tisztán kimutatható, hogy a selyemmajmok a dialektusokat szociális tanulás útján sajátítják el. Ha genetikailag meghatározott lenne, akkor a helyváltoztatással nem változnának meg a hangjaik. A környezetváltozás sem jelent magyarázatot a nyelvi alkalmazkodásra" - fejtette ki Yvonne Zürcher, a kutatás vezetője.
Az új dialektushoz való alkalmazkodás valószínűleg segíti az állatokat abban, hogy kinyilvánítsák az új csoport iránti érdeklődésüket és érdekessé tegyék magukat potenciális partnerként - vélik a tudósok.
A majmok kommunikációjának kutatása a nyelv eredetének ismeretéről is szól. A selyemmajmok különösen alkalmasak ilyen kutatásokra - emelte ki Burkhart. Bár nem állnak olyan közeli rokonságban az emberrel, mint az emberszabású majmok, bizonyos szempontból mégis hasonlóbbak az emberhez. Utódaikat például az egész csoport segítségével nevelik, ami összefüggésben lehet nyelvi készségeikkel - írják a Zürichi Egyetem munkatársai.

Meghalt Pál Lénárd, az egyetlen magyar kísérleti atomreaktor építője

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.25. 15:02
Pál Lénárd beszél egy moszkvai konferencián a nukleáris háború megelőzéséről 1983-ban
Fotó: Vladimir Vyatkin / AFP/Sputnik
A Kossuth-díjas fizikus 94 éves volt.
Pál Lénárd 1925-ben született Gyomán. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett diplomát 1949-ben, 1950-től 1953-ig a moszkvai Lomonoszov Egyetem aspiránsa volt, hazatérve a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) folytatta Moszkvában megkezdett ferromágneses kutatásait. A KFKI-ban 1953-tól osztályvezetőként, 1970-től igazgatóként, 1974-től 1978-ig pedig főigazgatóként dolgozott. Pál Lénárd kutatási területe a szilárdtest-fizika, a neutronfizika, valamint a valószínűségszámítás fizikai alkalmazásának lehetősége volt.
Az ő irányításával épült az első és egyetlen magyar kísérleti atomreaktor, amit idén éppen 60 éve, 1959-ben adtak át, és máig működik.

A fizikust 1961-ben választották az MTA levelező tagjává, majd 1973-ban rendes tagjává. Tudományszervezői és tudománypolitikai tevékenysége részeként 1980-tól 1984-ig az MTA főtitkára, 1978-tól 1980-ig és 1984-1985-ben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Országos Atomenergia Bizottság elnöke volt, 1978 és 1992 között a Magyar Fizikai Folyóirat főszerkesztői teendőit is ellátta. Munkásságát egyebek mellett Kossuth-díjjal és Akadémiai Aranyéremmel ismerték el. Haláláról az MTI számolt be.

Súlyos betegségeket is okozhat a penész

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.25. 14:14

Fotó: ROBYN BECK / AFP
Nemcsak csúnya, allergiákra hajlamosít és súlyos légzőszervi betegségeket is okozhat a lakásban terjedő penész.
Ősszel, a hűvös, csapadékos időben, ahogy a fűtési szezon beindul, egyre nagyobbá válik a különbség a külső és belső hőmérséklet között. A falakon ennek következtében keletkező páralecsapódás kiváló táptalaja a penésznek, ami kellemetlen szagával és fekete-zöld foltokkal hívja fel magára a figyelmet. Elterjedését fokozza, ha sok vizet használunk, és csak esténként szellőztetünk egy keveset.

Mi a penész?

Kül- és beltéri, spórával terjedő, itthon nagyjából 10-15 fajta gomba, amely mostoha körülmények között is képes fennmaradni. 

A penész nemcsak esztétikai problémát jelent, de számos egészségügyi kockázattal is jár. Allergiákra hajlamosít, irritálja a nyálkahártyát, orrfolyást és tüsszögést okozhat. Legyengült immunrendszer esetén betegségeket is kiválthat, vagy rosszabbíthatja a meglévőket. Különösen a légzőszervi betegségekben, például asztmában szenvedőknek veszélyes a jelenléte, de súlyos tüdőbetegségeket is előidézhet. 
A legrosszindulatúbb élősködő, a feketepenész elsősorban olyan nyirkos helyeken tenyészik, mint a fürdő, a konyha, a szuterén vagy pince, és a padlás egyes részei. Ez az agresszív gombafaj mikrotoxinokat választ ki, amelyek légzőszervi panaszokat okozhatnak. Spóráinak tartós belégzése akár vérzéseket is okozhat a felső légutakban. A méreganyagokkal való hosszú távú érintkezés következtében koncentrációs zavar, fényérzékenység, szorongás, hirtelen testsúlygyarapodás, memóriazavarok, izomgörcsök vagy a végtagok zsibbadása is kialakulhat. Leginkább legyengült immunrendszerű emberekre veszélyes. Nem minden fekete színű penészgomba mérgező, a veszélyes fajtáról jellegzetes szaga is árulkodik – olvasható a HáziPatika egy korábbi cikkében.

Mit tehetünk?

A penészgomba spórái a levegőben terjednek. Elkerülésükhöz legfontosabb a pára csökkentése: ezt megfelelő szellőztetéssel érhetjük el, és azzal, ha a falakat nem takarjuk le vagy fedjük be. A fa nyílászárók általában megfelelő szellőzést, lélegzést nyújtanak a lakás belterének. A párátlanító, páramentesítő berendezések akár napi több liter vizet is ki tudnak vonni a légtér levegőjéből, csökkentve ezzel a penészedés esélyét. A folyamatos temperáló fűtés is sokat segíthet, csökkentheti a páralecsapódással járó hőingadozást. 
Ha a penész már megjelent a falakon, fontos a mielőbbi eltávolítása, hogy elkerüljük a megbetegítő hatását. Szakemberek szerint száraz dörzsöléssel elősegítjük a terjedését, ezért vizesen töröljük le. A második lépés a speciális szerrel történő fertőtlenítés, majd célszerű gombaölő és -gátló festékkel csírájában elfojtani a terjeszkedését. Kültérre is célszerű olyan vakolatot vagy falfestéket használni, amely véd a penészesedéstől és az algáktól is.