Előfizetés

Szalmonellás mandulát hív vissza az Aldi

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.10.25. 16:36

Fotó: Shutterstock
Őrölt mandulát hív vissza az Aldi, mert a termékben szalmonellát mutattak ki - közölte az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a Happy Harvest Őrölt mandula 200 grammos kiszerelésű termékének azt a sorozatát hívták vissza, amelynek a minőségmegőrzési ideje 2020. április 13-án jár le. A terméket a vásárlók az Aldi bármely magyarországi üzletébe visszavihetik, az áruházlánc a vételárat a vásárlást igazoló blokk hiányában is visszatéríti. Kiemelték, hogy mivel a termékben szalmonellát mutattak ki, ezért azt a megfelelő hőkezelés nélkül nem szabad elfogyasztani, de a termék másféle felhasználása sem ajánlott. Ez a fajta őrölt mandula 2019. augusztus 13-a óta minden magyarországi Aldi üzletben elérhető volt, a visszahívást követően a termék értékesítését a vállalat azonnal felfüggesztette. 

Zöldebb és olcsóbb lesz a távhő

Népszava
Publikálás dátuma
2019.10.25. 10:35

Fotó: Balázs Attila / MTI
Ahogyan Európa nagy városaiban, úgy Budapesten is látványosan fejlődik a távfűtés. A térhódításnak főképp környezetvédelmi és kényelmi okai vannak.
Az energiaellátás zöldítéséről az első körben mindenkinek a tetőn lévő napelem, vagy esetleg a kerti kútba épített hőszivattyú jut az eszébe, pedig az egyedi megoldásoknál léteznek hatékonyabb – egyúttal tehát környezeti szempontból is optimálisabb – módszerek. Európában az energiaátmenet fő mozgatórugója az uniós szabályozás, amely prioritásként számol a távhőrendszerekkel. Az elsődleges jogi keret, vagyis az energiahatékonysági irányelv egyértelműen előírja, hogy ahol műszakilag megoldható, „a lakóövezeteket és a termelési folyamataik során hőt fogyasztó ipari üzemeket csatlakoztatni kell a helyi távfűtési/távhűtési hálózatra”. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv pedig úgy fogalmaz: „A tagállamok biztosítják, hogy a nagy hatékonyságú alternatív rendszereket (kapcsolt energiatermelés, táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, hőszivattyúk) megfontolják és figyelembe vegyék”. Az EU nem véletlenül, és nem is valamiféle félreértelmezett iparági lobbiérdekből teszi a tétjeit a távhőre. A csővezetékek szigetelésének megoldásával a távhőrendszerek kis hőveszteségű, alacsony kibocsátású és nagyon megbízható hőellátási megoldássá váltak, amelyeket ráadásul a lakosság is szeret. Ebből is adódik, hogy míg a korábbi évtizedekben kétségkívül mutatkozott némi eltolódás az egyedi fűtés felé, újabban egyértelműen a távfűtés reneszánsza tapasztalható. A hazai lakóépület-állomány 16 százaléka távfűtött, ami magasabb az EU-átlagnál, de alacsonyabb néhány baltikumi nagyváros vagy a szomszédos Bécs értékeinél, Skandináviában pedig az 50-60 százalékos arány sem ritka. Európa nyugati és északi részében a távfűtés olcsóbb a gáznál, ami növeli a népszerűségét. A távfűtő rendszerek hője jellemzően a kapcsolt hőerőművekből származik, azok hatékonyságát javítja (a kapcsoltan áramot és hőt is termelő erőművek hatékonysága akár a 90 százalékot is eléri, azaz akár másfélszer akkora is lehet, mint a legkorszerűbb, ám kizárólag áramot termelő gázerőműveké), de egyre gyakoribbak a geotermikus, hőszivattyús távfűtő művek is. A relatíve olcsó fűtőanyag révén a távfűtés ára nem fölfelé, hanem lefelé mozog. Szintén a távhő mellett szól, hogy a központi fűtőművekben viszonylag egyszerű átállni egyik fűtőanyagról a másikra, vagy éppen a különféle fűtési módok (nap, földhő, biomassza) kombinációjára. További előny, hogy aki távhővel fűt, annak nem kell számolnia a kémények kivitelezésével, karbantartásával, bélelésével kapcsolatos költségekkel, valamint a kazán-, a gázrobbanások, a szén-monoxid-mérgezések kockázataival. Ha van a közelben távhővezeték, és a csatlakozás megoldható, illetve ennek költségei is elfogadhatóak, a lakásban lévő cirkórendszert a csövek összekapcsolásával rá lehet kötni a távfűtésre. Az európai távhőreneszánsz számos meggyőző példát kínál. Az osztrák távhő-sztori valódi sikertörténet: a kapcsolt energiatermelés magas hatékonyságának és a távfűtés terjedésének köszönhetően Bécs levegőszennyezettsége 2003 óta megfeleződött, ami visszaköszön abban is, hogy az osztrák főváros az európai élhetőségi rangsor élére ugrott. Hollandiában igen alacsony szintről startolt a távhőellátás, de gyors az előrehaladás. Az állam 10 éves lakásépítési programjában az épülő lakások 60 százalékában távfűtést alkalmaznak. Dániában a 90-es évekre a távhőszolgáltatás részesedése 40 százalékkal nőtt, miközben a fűtési energiafelhasználás kimutathatóan csökkent. Az egész világon Dániában a legmagasabb a távhő aránya, és a távfűtési rendszereken belül a hőszivattyúk részesedése. Franciaországban, Párizsban működik a legkiterjedtebb európai távhőrendszer, immár 1927 óta, méghozzá kizárólag piaci alapon: támogatás nélkül is versenyképes az összes többi fűtési móddal. Ami a fejlesztési lehetőségeket illeti, az irány egyértelműen a kapcsolt energia- és hőtermelés további térfoglalása, illetve az alternatív (zöld) fűtőanyagok előtérbe kerülése a távfűtésben. Az indok – a gazdasági szempontokon túl – itt is a környezetvédelem: a FŐTÁV felmérései szerint Budapesten mintegy 45 ezer gáz-, illetve szilárd tüzelésű háztartás távhőre kapcsolása évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás-csökkenést eredményezne, és további 80 tonnával kevesebb egyéb káros anyag kerülne a légkörbe. A megújuló energiaforrások részarányának tervezett növelésével évente 150-170 kilotonna szén-dioxid-kibocsátás maradna el. Ezt a célt szolgálná az óbudai telephelyre felépíteni tervezett 20 megawattos (MW) biomassza fűtőmű is, amely szén-dioxid-semleges módon állítana elő hőenergiát távfűtési célokra. 

Budapesti távhőtörténet

1899-ben indult el a budapesti távhőellátás az Országház épületét a mai Balassi Bálint utcából fűtő rendszer üzembe helyezésével. 1918-ban hasonló megoldással oldották meg a Szent Gellért Gyógyszálló fűtését is. A XX. század 50-es éveiben sorban kötötték rá a fővárosi iparvállalatok és erőművek hulladékhőjét hasznosító fűtőkörökre a lakótömböket. A FŐTÁV honlapján közölt adatok szerint akkoriban a Csepeli Vasmű 210, a Kőbányai Sörgyár 354 lakás távfűtését biztosította. Más megoldást választottak az Újlipótvárosban, ahol a margitszigeti termálvíz-kutakból a hét néhány napján több száz lakás melegvízellátását biztosították (a hibrid rendszer egészen a Thermal Hotel Helia megépítéséig működött). A városligeti termálkútból a MÁV-Kórház és az Izraelita Kórház kapott hőellátást. A nagyüzeminek tekinthető távfűtés startja 1957-58-ra tehető, amikor a XIII. kerületben a Révész utcai Erőmű, a XI. kerületben a Kelenföldi Erőmű kezdte meg a szomszédos lakótelepek fűtését. A feladat ellátására 1960. július 1-én megalakult a FŐTÁM, a FŐTÁV elődje.1966-ban a FŐTÁV átvette az ipari fogyasztók ellátásának nagy részét.1971-ben Óbudán felépült a 886 lakásos „Faluház", amely azóta is az ország legnagyobb lakóépülete, és egyben a legnagyobb távfűtött lakóingatlan az országban.

Ismerkednek a cégek a távmunkával

V. A. D.
Publikálás dátuma
2019.10.25. 08:45
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vállalatvezetők szerint az otthoni munkavégzés elérhetővé tétele számos területen jótékony hatással van a cég működésére.
A munkavállalók 80 százaléka és a felsővezetők kétharmada is támogatja az otthoni munkavégzést – derül ki a Profession.hu kutatásából. Az eredmény komoly előrelépést jelent a távmunkában, hiszen öt évvel ezelőtt egy hasonló felmérés során még csak a cégvezetőknek alig több mint fele értett egyet azzal, hogy a munkatársak otthonról is elláthatják feladataikat. A dolgozók részéről ugyanakkor az igény állandó, hiszen már 2014-ben is 78 százalékuk örült volna egy ilyen lehetőségnek. A cégvezetők pozitívabb hozzáállásában szerepet játszhat, hogy öt év alatt jelentősen nőtt az ezzel kapcsolatban tapasztalatot szerzők aránya. A vezetők maguk is egyre nagyobb arányban élnek az otthoni munkavégzés lehetőségével: öt éve még csupán a felsővezetők 27, ma már a 61 százaléka próbálta ki a távmunkát. A középvezetők esetében a korábbi 23 százalékos mutató 65 százalékra ugrott. Márpedig a kutatás szerint nagyobb eséllyel támogatja a távmunkát az, aki már dolgozott ebben a formában. Ennek ismeretében ugyanakkor némiképp visszásan hat, hogy a teljes munkavállalói kör csupán 18 százalékának nyílt módja az otthoni munkavégzésre. Pedig a cégvezetők szerint a távmunka elérhetővé tétele számos területen jótékony hatással van egy vállalat működésére. Közel kétharmaduk úgy véli, ennek hatására el tudnak térni a szokásos munkaidőhöz kapcsolódó időbeosztástól, a munkavállalók körében csökken a közlekedéssel töltött idő, illetve annak költsége. A vezetők fele szerint alkalmazottaiknak így könnyebb a munka és a magánélet összehangolása is. Ahol pedig már be is vezették a távmunkát, ott javult a hatékonyság is. Tíz cégvezetőből hat úgy gondolja, az alkalmazottak motivációja és elkötelezettsége is fejlődött. Hogy mégsem engedélyezik továbbra sem jelentős számban a távmunkát, annak többek között az is az oka lehet, hogy a cégvezetők fele attól tart: amiatt csökkenne az alkalmazottak feletti kontroll, illetve könnyen összemosódna a munka és a magánélet határvonala. Amikor azonban a kutatók konkrétan arról kérdezték a dolgozókat és a vezetőket: az adott cégnél miért nincs lehetőség a távmunkára, mindkét fél elsősorban a cég tevékenységéből fakadó korlátokra hivatkozott. Érdekes módon azonban ezt a vezetők kisebb, mindössze egyharmad arányban említették, míg a beosztottak fele nyilatkozott így. A válaszok alapján egyébként leginkább az újságírás, az informatikai munkakörök, a marketing és PR feladatok, illetve az értékesítési munkák esetében vélik úgy, hogy azokat a céges irodától távol is el lehet végezni.