Óvatos a NATO a törökökkel

Publikálás dátuma
2019.10.25. 20:01

Fotó: JOHN THYS / AFP
Nem ítélte el az Észak-atlanti Szövetség Ankara szíriai katonai kalandját, de örül annak, hogy alábbhagytak a harcok.
A NATO védelmi minisztereinek kétnapos brüsszeli ülésén vezető téma volt az északkelet-szíriai helyzet, de annak mélyreható megvitatása során eltérő álláspontok fogalmazódtak meg – ismerte el Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára a pénteki záró sajtótájékoztatón. Abban viszont egyetértés mutatkozott – tette hozzá, hogy valami pozitívumot is mondjon -, hogy a konfliktus rendezésére politikai jellegű - vagyis nem erőszakos – megoldást kell találni, és e megoldás keresése során „építeni lehet” az ellenségeskedés már most tapasztalható, jelentős mértékű csökkenésére.  Egyik korábbi, még csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján Stoltenberg olyan kijelentést is tett, hogy bár a tagállamok közt vannak eltérések a szíriai török katonai offenzíva megítélésében, az általános nézet az, hogy Törökországnak vannak legitim biztonsági igényei a térségben.  Ankara arra hivatkozva vonult be a déli határa mentén húzódó szíriai területsávba, hogy ott a törökországi kurd terroristákkal szövetséges szíriai kurd fegyveres erők fenyegetést jelentenek számára. A törökök arab etnikumú szíriai háborús menekülteket akarnak oda betelepíteni, hogy mintegy arab elválasztó zónát hozzanak létre a törökországi és a szíriai kurdok között. Recep Tayyip Erdogan török államfő a minap Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Oroszország – Irán mellett - Bassár el-Aszad szír elnök egyik fő katonai támogatójának bizonyult a szíriai polgárháborúban, és most Törökországgal is partnerségre lépett, abban az értelemben legalábbis, hogy a Szocsiban kötött megállapodás értelmében orosz és török katonák közösen fognak járőrözni a határvidéken.    Fenntartható megoldásra kell törekedni – hangsúlyozta a NATO főtitkár, és a maga részéről üdvözölte Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter javaslatát, aki szerint fokozott nemzetközi részvétel mellett biztonsági övezetet kell kialakítani Északkelet-Szíriában. Stoltenberg kiemelte: Szíriában fontos szem előtt tartani azt, hogy az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni küzdelemben elért eredmények ne menjenek veszendőbe a terrorellenes fellépés egyes szereplői közötti viszályok következtében.  Mark Esper, az amerikai védelmi tárca irányítója, aki a szokásokhoz híven a NATO-főtitkár mellett külön sajtótájékoztatót tartott a miniszteri eszmecsere végeztével, azt mondta: az Egyesült Államok fenntartja katonai jelenlétét Szíriában annak érdekében, hogy megakadályozza az  Iszlám Állam harcosainak a hozzáférését a területen található olajmezőkhöz és az abból származó bevételekhez. Ez rövid időn belül már a sokadik amerikai kiigazítás, pontosítás Washington hivatalos álláspontját illetően azóta, hogy Donald Trump elnök az amerikai katonák Szíriából történő kivonásáról tett bejelentést, általános megrökönyödést okozva mind az Egyesült Államok különböző pártokkal rokonszenvező stratégiai elemzőinek körében, mind az amerikai nemzetközi szerepvállalás fenntartását igénylő külföld részéről.  Az amerikai védelmi miniszter szerint Törökország szíriai hadművelete "indokolatlan" volt.  

A kurd vezér kiadatását sürgeti Erdogan

A hatályos amerikai-török kiadatási egyezményre hivatkozva kérte tegnap is Recep Tayyip Erdogan tötök elnök a Washingtonba menekült Mazloum Abdi szíriai kurd vezető kiadatását. Az Iszlám Állam elleni harcban oroszlánrészt vállaló Szíriai Demokratikus Erők kurd osztagainak vezetője tárgyalni szeretne Ankarával. Ezt a szándékát Donald Trump elnök közvetítette Erdogan felé egy október 9-i levelében, jelezve, hogy a kurd vezér kész kompromisszumra is. 

Oroszok és kínaiak a szerb spájzban

Publikálás dátuma
2019.10.25. 19:50

Fotó: Ekaterina Shtukina / AFP
Szabadkereskedelmi megállapodást kötött az uniós tagságra pályázó, a csatlakozási tárgyalásokat 2014-ben megkezdő Szerbia és az Oroszország által tető alá hozott Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU).
A megállapodást Moszkvában írta pénteken Ana Brnabic szerb miniszterelnök és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő. A balkáni bővítést épp megvétózó Európai Unió nem igazán tud mit tenni Oroszország újabb európai térnyerése ellen. Maja Kocijancic, az EU kül- és biztonságpolitikai szóvivője előzetesen csak annyit mondott , hogy „az Európai Bizottság szorosan nyomon követi a Szerbia és az Oroszország által vezetett Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat, és elvárja, hogy Belgrád igazodjon az EU külpolitikájához”. Jelen körülmények között ugyanis jogi akadálya nincs ennek a megállapodásnak, hiszen, az EU-aspiráns Szerbia köthet ugyan megállapodásokat más országokkal vagy szervezetekkel uniós csatlakozása előtt, de az Unióval folytatott tárgyalásokban elkötelezte magát amellett, hogy amint az unió tagjává válik, felmond minden kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást, hiszen uniós tagként minden tagállam csak közös kereskedelempolitikát folytathat. Csakhogy a belgrádi vezetés, az illiberális demokráciától nem idegenkedő, Orbán Viktor magyar kormányfővel is jó viszonyt ápoló Alekszandar Vucic államfő is tisztában van azzal, hogy Szerbia uniós csatlakozásának vége nagyon bizonytalan, az ország gazdasági helyzete viszont ingatag, fejlesztésekre van szüksége, amelyhez forrást elsősorban és jogállamisághoz kötött feltételek nélkül elsősorban Oroszországtól és Kínától remélhet. Szerbiának 2000 óta Oroszországgal, 2008 óta Belarusszal és 2009 óta Kazahsztánnal is van érvényes szabadkereskedelmi megállapodása, jelenleg mintegy 3 milliárd dollár értékű kereskedelmet folytat az Eurázsiai Unió tagországaival, ennek kilenctizedét Oroszországgal. Az EAEU-val most megkötött egyezmény azonban azt is jelenti, hogy Oroszország ezentúl a szerb infrastrukturális projektekben is megjelenik, ezáltal is erősítve jelenlétét a Balkánon. Noha a szerb külkereskedelem 63 százaléka az EU tagállamaival zajlik, az EU országok a legnagyobb befektetők Szerbiában, az orosz és kínai gazdasági jelenlét az utóbbi időben látványosan erősödött. Augusztus közepén adták át Vucic elnök jelenlétében a Milos fejedelemről elnevezett Obrenovac - Ljig 62 km-es autópályaszakaszt, amelyet a kínai Shangdong Hi-Speed csoport épített. Október 24-én pedig, ugyancsak Vucic és Vang-Csö-ming kínai kereskedelmi miniszter jelenlétében futott be Belgrádba a China Railway Express tehervonata, amely több mint ötszáz tonna felszerelést hozott az országon átvezető gyorsvasúthoz, amelynek része lesz a kínai befektetéssel megvalósulni tervezett Belgrád–Budapest-vasútvonal is. Korábban már a smederevói vasművekbe és a bori rézbányába is beszállt a kínai tőke. Vucic mindezért köszönetet is mondott a jelen lévő pekingi miniszternek. „Ez segített a szerb gazdaság felépülésében, és abban, hogy mindenki Szerbiába akar jönni, miközben korábban egy olyan ország voltunk, ahonnan mindenki igyekezett elszökni”.  Ez azonban politikai túlzás, Szerbia egyik legnagyobb gondja ugyanis változatlanul a kivándorlás. 
Szerző

Agyonlőtte nyolc bajtársát egy orosz sorkatona, miután idegösszeomlást kapott

Publikálás dátuma
2019.10.25. 16:00
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Szolgálati fegyveréből nyitott tüzet a vele együtt szolgálókra.
Az orosz védelmi minisztérium az MTI szerint arról számolt be pénteken, hogy egy sorkatona agyonlőtte nyolc társát egy sorkatona az orosz Távol-Keleten. A halálos áldozatok mellett két ember is megsebesült. Az incidens a Bajkálontúli terület egyik katonai karbantartó bázisán történt, a tettes szolgálati fegyveréből nyitott tüzet bajtársaira, és már őrizetbe vették. A tragédia helyszínére a minisztérium vizsgálóbizottságot küldött, élén Andrej Kartapolov vezérezredessel, a tárca helyettes vezetőjével. A hivatalos tájékoztatás szerint az ámokfutó katona idegösszeroppanást kapott, a szolgálattal nem összefüggő okok miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.10.25. 16:18