A megállapodást Moszkvában írta pénteken Ana Brnabic szerb miniszterelnök és Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő. A balkáni bővítést épp megvétózó Európai Unió nem igazán tud mit tenni Oroszország újabb európai térnyerése ellen. Maja Kocijancic, az EU kül- és biztonságpolitikai szóvivője előzetesen csak annyit mondott , hogy „az Európai Bizottság szorosan nyomon követi a Szerbia és az Oroszország által vezetett Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat, és elvárja, hogy Belgrád igazodjon az EU külpolitikájához”.
Jelen körülmények között ugyanis jogi akadálya nincs ennek a megállapodásnak, hiszen, az EU-aspiráns Szerbia köthet ugyan megállapodásokat más országokkal vagy szervezetekkel uniós csatlakozása előtt, de az Unióval folytatott tárgyalásokban elkötelezte magát amellett, hogy amint az unió tagjává válik, felmond minden kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást, hiszen uniós tagként minden tagállam csak közös kereskedelempolitikát folytathat.
Csakhogy a belgrádi vezetés, az illiberális demokráciától nem idegenkedő, Orbán Viktor magyar kormányfővel is jó viszonyt ápoló Alekszandar Vucic államfő is tisztában van azzal, hogy Szerbia uniós csatlakozásának vége nagyon bizonytalan, az ország gazdasági helyzete viszont ingatag, fejlesztésekre van szüksége, amelyhez forrást elsősorban és jogállamisághoz kötött feltételek nélkül elsősorban Oroszországtól és Kínától remélhet. Szerbiának 2000 óta Oroszországgal, 2008 óta Belarusszal és 2009 óta Kazahsztánnal is van érvényes szabadkereskedelmi megállapodása, jelenleg mintegy 3 milliárd dollár értékű kereskedelmet folytat az Eurázsiai Unió tagországaival, ennek kilenctizedét Oroszországgal. Az EAEU-val most megkötött egyezmény azonban azt is jelenti, hogy Oroszország ezentúl a szerb infrastrukturális projektekben is megjelenik, ezáltal is erősítve jelenlétét a Balkánon.
Noha a szerb külkereskedelem 63 százaléka az EU tagállamaival zajlik, az EU országok a legnagyobb befektetők Szerbiában, az orosz és kínai gazdasági jelenlét az utóbbi időben látványosan erősödött. Augusztus közepén adták át Vucic elnök jelenlétében a Milos fejedelemről elnevezett Obrenovac - Ljig 62 km-es autópályaszakaszt, amelyet a kínai Shangdong Hi-Speed csoport épített. Október 24-én pedig, ugyancsak Vucic és Vang-Csö-ming kínai kereskedelmi miniszter jelenlétében futott be Belgrádba a China Railway Express tehervonata, amely több mint ötszáz tonna felszerelést hozott az országon átvezető gyorsvasúthoz, amelynek része lesz a kínai befektetéssel megvalósulni tervezett Belgrád–Budapest-vasútvonal is. Korábban már a smederevói vasművekbe és a bori rézbányába is beszállt a kínai tőke. Vucic mindezért köszönetet is mondott a jelen lévő pekingi miniszternek. „Ez segített a szerb gazdaság felépülésében, és abban, hogy mindenki Szerbiába akar jönni, miközben korábban egy olyan ország voltunk, ahonnan mindenki igyekezett elszökni”. Ez azonban politikai túlzás, Szerbia egyik legnagyobb gondja ugyanis változatlanul a kivándorlás.
