Porhintés a Városligetben: „neves szakmai díjat” kapott a még félig sem kész Magyar Zene Háza

Szemfényvesztésnek minősítette a városvédő Garay Klára, hogy „rangos nemzetközi elismerést” kapott a Magyar Zene Háza. A díj leginkább pénzért nyújtott szolgáltatásra emlékeztet.

Süt a büszkeség a Városliget Zrt. közleményéből. A pénteken megjelent hír szerint „Európa legjobb középületének járó díját” nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza. A beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült.

Az elismerést – idézzük a közleményt – Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese vette át csütörtök este az International Property Awards-on, a „világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi verseny” londoni díjátadó gáláján.

A 26 éve útjára indított „neves szakmai díjat” nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület – olvasható a hírben – minden esetben vizsgálta a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget.

Garay Klára, a Podmaniczky-díjas városvédő aktivista jóval kevésbé lelkes. A díj komolyságát szerinte megkérdőjelezi, hogy egy olyan városligeti beruházás kapott elismerést, amely még félkész állapotban sincs, legfeljebb csak látványtervekben létezik, és Budapest legnépszerűbb közparkjának beépítése árán valósul meg.

Ha a zsűri tisztában lett volna azzal, hogy az építkezés világörökségi területen, hazai és nemzetközi jogszabályok megsértésével zajlik, akkor egész biztosan nem díjazta volna a Magyar Zene Házát – hangsúlyozta a városvédő.

Bár az épület pontos tervei a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők, Garay Klára úgy tudja, a tervek többször módosultak. Így viszont nemcsak az kérdés, hogy végül mi épül fel a Városligetben, hanem az is, hogy a Városliget Zrt. egyáltalán milyen terveket nyújtott be a versenyre.

„Porhintés, szemvényvesztés, átverés” – mondta Garay Klára a díjról. Felidézte, hogy tavaly ugyanezen a versenyen ugyanilyen elismerést kapott az új Néprajzi Múzeum is, amelynek helyén jelenleg egy hatalmas gödör tátong a Dózsa György útnál. Súlyos eljárási hibák miatt – jegyezte meg – peres eljárás van folyamatban az építési engedély ellen. A Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb építményét, az egyelőre még átadásra váró Pannon Park biodómját pedig Európa legjobb szabadidős épületének választották.

Az Átlátszó már tavaly felhívta a figyelmet a Ligetvédők Lapjának egyik cikkére. Gulyás András írásából kiderült ugyanis, hogy csak Európában 35 db legjobbnak járó díjat osztottak ki a International Property Awards pályázatára jelentkezők közt. Az Európa legjobb szabadidős épületének választott biodóm pedig valójában csak két másik törökországi épülettel „versenyzett” a címért. Mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki, a versenyre való nevezés ára nagyjából 4-500 ezer forint volt.

Azt már az Urbanista blog tette szóvá, hogy a díjazott Néprajzi Múzeum a hozzáértő zsűri méltatása szerint Bukarestben épül.

Összefoglalva: a díj sokkal inkább egy szolgáltatásnak tűnik, mint versenynek. Az International Property Awards (IPA) honlapja is hangsúlyozza, hogy a díjat később marketing célokra is remekül lehet használni. A díjra részint online is lehet nevezni, de a cégnek saját, telemarketinges kutatórészlege is van, amely telefonon veszi fel a kapcsolatot a helyi ingatlanfejlesztőkkel, és arról győzködi őket, hogy jelentkezzenek a nagy megmérettetésre. Ha az ingatlanfejlesztő úgy dönt, hogy belevág a kalandba, akkor rövidesen jelentkezési lapot kap az IPA-tól, amelyben előre kérik a nevezési díjat. Az összegről a cég honlapján nem találtunk információt.

A jelentkezők négy főkategóriában – fejlesztés, építészet, belső építészet, ingatlanfejlesztés – és egységenként 9-10 alkategóriában, országonként versenyezhetnek. Ezt követően az IPA szerint független szakmai bírálók régiónként és kategóriánként bírálják el a nevezéseket. Maga az elbírálás papírból, azaz a pályázók által benyújtott dokumentáció alapján történik. A bírálók a dokumentáció alapján 60 pontig értékelhetik az egyes beruházásokat. Azok, akik legalább 36 pontot kapnak, azok országos szinten, kategóriánként ötcsillagos értékelést kapnak – az IPA ismertetőjéből kiderül, hogy érdemes kockáztatni, mivel a pályázók 75 százaléka eléri ezt a szintet.

Az „Architecture” (építészet) kategórián belül az európai ingatlanok közül 30 másik beruházás – köztük egy budai luxusvilla is – megkapta ugyanezt az ötcsillagos minősítést, amit a Magyar Zene Háza. A Magyar Zene Háza ezen belül a „Best Public Service Architecture” alkategóriában indult, ahol négy másik európai beruházás is öt csillagot nyert. Ilyenkor a szervezők telefonon értesítik a beruházókat az örömhírről, illetve arról, hogy fizessenek be újabb – ismeretlen – összeget, hogy részt vehessenek a díjátadó gálán. Ravasz mód ilyenkor nem közlik a jelentkezőkkel, hogy pontosan milyen szintű díjat kapnak, az csak ott, a helyszínen derül ki.

A boldog nyertesek az így összetoborzott közönség előtt vehetik át a díjukat, illetve DVD-t kapnak a beruházásuk elbírálásának a folyamatáról, a felvételen a bírálók személyesen kommentálják a döntésüket. Ezek után újabb kör következik, ahol a regionális nyertesek közül választják ki a World Best Award nyertesét – a versenyzők pedig ismét mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, hogy jegyet vásároljanak a nemzetközi díjátadóra, ahol ismét a cég által szervezett csinnadratta között vehetik át a díjukat. Videóprezentáció készül a projekt elbírálásáról, az IPA interjút készít a győztesekkel, azok kapnak falra kiakasztható bekeretezett díjtáblákat, plaketteket, asztali díszeket.

Elküldtük kérdéseinket a Városliget Zrt.-nek, ha választ kapunk, közöljük.