Városliget Zrt;Magyar Zene Háza;

Porhintés a Városligetben: „neves szakmai díjat” kapott a még félig sem kész Magyar Zene Háza

Szemfényvesztésnek minősítette a városvédő Garay Klára, hogy „rangos nemzetközi elismerést” kapott a Magyar Zene Háza. A díj leginkább pénzért nyújtott szolgáltatásra emlékeztet.

Süt a büszkeség a Városliget Zrt. közleményéből. A pénteken megjelent hír szerint „Európa legjobb középületének járó díját” nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza. A beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült.

Az elismerést – idézzük a közleményt – Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese vette át csütörtök este az International Property Awards-on, a „világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi verseny” londoni díjátadó gáláján.

A 26 éve útjára indított „neves szakmai díjat” nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület – olvasható a hírben – minden esetben vizsgálta a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget.

Garay Klára, a Podmaniczky-díjas városvédő aktivista jóval kevésbé lelkes. A díj komolyságát szerinte megkérdőjelezi, hogy egy olyan városligeti beruházás kapott elismerést, amely még félkész állapotban sincs, legfeljebb csak látványtervekben létezik, és Budapest legnépszerűbb közparkjának beépítése árán valósul meg.

Ha a zsűri tisztában lett volna azzal, hogy az építkezés világörökségi területen, hazai és nemzetközi jogszabályok megsértésével zajlik, akkor egész biztosan nem díjazta volna a Magyar Zene Házát – hangsúlyozta a városvédő.

Bár az épület pontos tervei a nyilvánosság számára nem hozzáférhetők, Garay Klára úgy tudja, a tervek többször módosultak. Így viszont nemcsak az kérdés, hogy végül mi épül fel a Városligetben, hanem az is, hogy a Városliget Zrt. egyáltalán milyen terveket nyújtott be a versenyre.

„Porhintés, szemvényvesztés, átverés” – mondta Garay Klára a díjról. Felidézte, hogy tavaly ugyanezen a versenyen ugyanilyen elismerést kapott az új Néprajzi Múzeum is, amelynek helyén jelenleg egy hatalmas gödör tátong a Dózsa György útnál. Súlyos eljárási hibák miatt – jegyezte meg – peres eljárás van folyamatban az építési engedély ellen. A Fővárosi Állat- és Növénykert legújabb építményét, az egyelőre még átadásra váró Pannon Park biodómját pedig Európa legjobb szabadidős épületének választották.

Az Átlátszó már tavaly felhívta a figyelmet a Ligetvédők Lapjának egyik cikkére. Gulyás András írásából kiderült ugyanis, hogy csak Európában 35 db legjobbnak járó díjat osztottak ki a International Property Awards pályázatára jelentkezők közt. Az Európa legjobb szabadidős épületének választott biodóm pedig valójában csak két másik törökországi épülettel „versenyzett” a címért. Mintegy 40 kategóriában háromszáznál is több „legjobbnak” járó díjat osztottak ki, a versenyre való nevezés ára nagyjából 4-500 ezer forint volt.

Azt már az Urbanista blog tette szóvá, hogy a díjazott Néprajzi Múzeum a hozzáértő zsűri méltatása szerint Bukarestben épül.

Összefoglalva: a díj sokkal inkább egy szolgáltatásnak tűnik, mint versenynek. Az International Property Awards (IPA) honlapja is hangsúlyozza, hogy a díjat később marketing célokra is remekül lehet használni. A díjra részint online is lehet nevezni, de a cégnek saját, telemarketinges kutatórészlege is van, amely telefonon veszi fel a kapcsolatot a helyi ingatlanfejlesztőkkel, és arról győzködi őket, hogy jelentkezzenek a nagy megmérettetésre. Ha az ingatlanfejlesztő úgy dönt, hogy belevág a kalandba, akkor rövidesen jelentkezési lapot kap az IPA-tól, amelyben előre kérik a nevezési díjat. Az összegről a cég honlapján nem találtunk információt.

A jelentkezők négy főkategóriában – fejlesztés, építészet, belső építészet, ingatlanfejlesztés – és egységenként 9-10 alkategóriában, országonként versenyezhetnek. Ezt követően az IPA szerint független szakmai bírálók régiónként és kategóriánként bírálják el a nevezéseket. Maga az elbírálás papírból, azaz a pályázók által benyújtott dokumentáció alapján történik. A bírálók a dokumentáció alapján 60 pontig értékelhetik az egyes beruházásokat. Azok, akik legalább 36 pontot kapnak, azok országos szinten, kategóriánként ötcsillagos értékelést kapnak – az IPA ismertetőjéből kiderül, hogy érdemes kockáztatni, mivel a pályázók 75 százaléka eléri ezt a szintet.

Az „Architecture” (építészet) kategórián belül az európai ingatlanok közül 30 másik beruházás – köztük egy budai luxusvilla is – megkapta ugyanezt az ötcsillagos minősítést, amit a Magyar Zene Háza. A Magyar Zene Háza ezen belül a „Best Public Service Architecture” alkategóriában indult, ahol négy másik európai beruházás is öt csillagot nyert. Ilyenkor a szervezők telefonon értesítik a beruházókat az örömhírről, illetve arról, hogy fizessenek be újabb – ismeretlen – összeget, hogy részt vehessenek a díjátadó gálán. Ravasz mód ilyenkor nem közlik a jelentkezőkkel, hogy pontosan milyen szintű díjat kapnak, az csak ott, a helyszínen derül ki.

A boldog nyertesek az így összetoborzott közönség előtt vehetik át a díjukat, illetve DVD-t kapnak a beruházásuk elbírálásának a folyamatáról, a felvételen a bírálók személyesen kommentálják a döntésüket. Ezek után újabb kör következik, ahol a regionális nyertesek közül választják ki a World Best Award nyertesét – a versenyzők pedig ismét mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, hogy jegyet vásároljanak a nemzetközi díjátadóra, ahol ismét a cég által szervezett csinnadratta között vehetik át a díjukat. Videóprezentáció készül a projekt elbírálásáról, az IPA interjút készít a győztesekkel, azok kapnak falra kiakasztható bekeretezett díjtáblákat, plaketteket, asztali díszeket.

Elküldtük kérdéseinket a Városliget Zrt.-nek, ha választ kapunk, közöljük.

1,7 milliárddal drágultNagyon úgy tűnik, hogy sikerült rossz üveggel kalkulálni az alapvetően üvegből épülő Magyar Zene Háza költségeinél, ezért drágult egyik pillanatról a másikra közel tizedével a projekt – írta a G7 portál. A futurisztikus épület felhúzásáért az eredeti szerződés szerint 17,5 milliárd forintot kellett volna fizetni, augusztusban azonban kiderült, hogy ennél többe, közel 19,2 milliárdba kerül.  
„Fake news, hírlapi kacsa”Alapállásunk, hogy mindenre nyitottak vagyunk – mondta a városligeti beruházásokról Fürjes Balázs kormánybiztos, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Zrt. vezetője az Index.hu-nak adott interjújában. Hozzátette: ha a fővárosi közgyűlés úgy döntene, hogy folyamatban levő építkezések álljanak le, akkor leállítják. Ha azt mondják, hogy az elkezdett épületek fejeződjenek be, de új dolog ne épüljön, akkor nem fog új dolog épülni. A kérdésre, hogy lesz-e új Budapest-miniszter, Fürjes így reagált: „Fake news, szerkesztő úr, hírlapi kacsa... Gulyás Gergely a Budapest-miniszter – a kormány ügyrendje szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyben a Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter is. Nincs változás.”