Hazugságokat emlegetve vonta vissza kritizált javaslatait Horváth Csaba

Publikálás dátuma
2019.10.28. 09:38

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A zuglói polgármester szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy kézi vezérlésre állítaná az önkormányzatot, de azért visszalép a módosításoktól.
Visszavonja a kerület gazdálkodását érintő javaslatait Horváth Csaba: a zuglói polgármester ezt Facebook-oldalán jelentette be, ahol egyúttal az Átlátszó „hazug, manipulatív és félrevezető cikkét is emlegette”. Mint arról lapunk is beszámolt, a tényfeltáró portál arról írt, hogy Horváth két lényegi ponton is változtatna az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatán (szmsz): egyrészt úgy módosítaná a képviselő-testület szabályzatát, hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.  
Másrészt, testület a hétfői alakuló ülésére benyújtott egy salátarendeletet is, amely az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselő-testület döntési jogkörét. Horváth ugyanis sokszorosára emelné azt az értékhatárt, ami felett a képviselő-testület hozzájárulása kell(ene): ingó vagyontárgyak esetében 100 millió forinttal, ingatlanok esetén pedig 200 millióval növelné ezt a limitet az új polgármester – írta a portál. 

Nem lehet minden üggyel bevárni a testületi üléseket

Horváth Csaba vasárnap a Népszavának azt mondta, azért van szükség az eddigi szabályzat átalakítására, mert az ötpárti összefogással elért siker után megváltozik a bizottságok összetétele és részben a szervezeti egységek feladata is. A felvetésre, hogy halaszthatatlan ügyekben a testülettől független döntési jogosítványt kap, ami a képviselők véleményével ellentétes határozatok megszületésére adhat esélyt, a polgármester azt felelte: a lehetőséget az önkormányzati törvény azért tartalmazza, mert nem lehet minden üggyel megvárni a havonta, kéthavonta tartott képviselő-testületi üléseket, és túlnyomórészt nem kötelezettségvállalással, vagyis a költségvetési tervektől eltérő pénzkiadással járó kérdésekben élhet ezzel a jogával. Azt is hazugságnak tartja Horváth Csaba, hogy csökkenteni akarja a képviselő-testület jogosítványait a kerület vagyonát érintő ügyekben azzal, hogy megemelnék azt az értékhatárt, ami alatt a vagyongazdálkodási bizottság hozhat döntéseket a kerület ingatlanvagyonát, vagy a tulajdonában lévő ingóságokat érintő ügyekben. Az új zuglói polgármester szerint az elmúlt évek drasztikus ingatlanár emelkedése miatt van szükség arra, hogy 50 millióról 250 millió forintra emelkedjen az a határ, ami alatt egy ingatlan eladási vagy bérbeadási terveiről, a pályázat kiírásáról és annak feltételeiről, illetve a pályázat nyerteséről bizottsági döntés születhet. 

A közbizalom az első

Horváth tehát teljesen félrevezetőnek tartotta az Átlátszó cikkét, hétfőn azonban mégis a módosítók visszavonásáról számolt be: mint írta, az SZMSZ-módosítás megfelelt a szakmai szempontoknak, 
de ő a közbizalom helyreállításának érdekében döntött így, hogy elejét vegye a további rosszindulatú politikai támadásoknak.

Szerző
Frissítve: 2019.10.28. 17:56

70 milliárdot kaszáltak Mészárosék a szabálytalannak ítélt víziközmű-fejlesztéseken

Publikálás dátuma
2019.10.28. 07:38
Mészáros Lőrincék családi vállalkozása jól járt a víziközmű-projekttel
Fotó: Népszava
Az uniós revizorok szerint a fejlesztési projekt 24 győztese közül csak 4 tett érvényes ajánlatot, mégis megkapták a jól fizető munkákat.
Mészáros Lőrincék mintegy 70 milliárd forint értékben vittek el építkezéseket a víziközműprojekt keretében már megítélt 240 milliárd forintból – tudta meg a 24.hu. Az összesen 420 milliárd keretösszegű programot Brüsszel súlyosan szabálytalannak ítélte, ezért az ország a már megítélt támogatás negyedét, 60 milliárd forintot is elveszítheti – a fejlesztések ettől függetlenül megtörténnek majd, de azokat a magyar adófizetőknek kell finanszírozniuk.
A lapegy közérdekű adatigénylés segítségével derítette ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NFP)  2016 végén mely vállalkozásokat választotta a keretközbeszerzésen, amely során az ország 6 régiójában, egyenként 70 milliárd forintos tömböket írtak ki, majd régiónként 4 győztest hirdettek.
Bár Mészáros Lőrinc érdekeltsége csak két régióban futott be, a legtöbb megrendelést mégis a Mészáros és Mészáros Kft. (az Euroaszfalttal közösen) nyerte el: 17 szerződést köthetett az NFP-vel összesen mintegy 70 milliárd forintra. Ez csaknem 30 százaléka az összes víziközműmunkáknak.

 A többieknek legfeljebb 10 százalék jutott minden idők legnagyobb, egy tömbben meghirdetett közbeszerzéséből, és csak négy formáció nyert 20 milliárdnál többet. A Magyar Vakond Kft. 24 milliárd, Dunai György cégei, az Euroaszfalt és a Betonútépítő 23 milliárd, a Szabadics Zrt. 22 milliárd, a Colas Alterra Zrt. pedig bő 20 milliárd forintra szerződhettek. A legkevesebbet, 13,6 milliárdot a Swietelsky vitte el, de a Strabag sem villantott nagyot az eddigi 17 milliárdjával - írja a lap.  Igaz, még valamelyest módosulhat a rangsor, hiszen az adatigénylés után is folytatódtak a szerződéskötések. Irányváltásnak azonban nincs nyoma: Mészárosék újabb, 5,8 milliárd forintos trófeát gyűjtöttek be Komáromban.
A legijesztőbb az ügyben talán nem is 60 milliárdos elvonás lehetősége, hanem az, amit az uniós revizorok találtak: mint kiderült, a súlyos milliárdokért felfogadott közbeszerzési tanácsadók valahogy nem szűrték ki, hogy olyan formációk is a győztesek közé kerültek, amelyeket ki kellett volna zárni. A revizorok megállapítása szerint
a 6 régióban kihirdetett 24 nyertes közül csak 4 olyan akadt, amelyik érvényes ajánlat alapján nyert, vagyis a keretmegállapodások döntő többségét érvénytelen ajánlatok alapján kötötték meg.

Az auditorok olyan súlyos közbeszerzési szabálytalanságokat találtak, hogy a jelentésben azt is megállapították, “lényegében nem működik” az érintett uniós források felhasználásának menedzselésére és ellenőrzésére létrehozott állami rendszer. 
A víziközmű-beruházások kapcsán kért pénzügyi korrekció  csak egy része a több éve lebegtetett büntetéscsomagnak,  a Magyarország ügyében vizsgált, közel ezermilliárdos minta alapján a revizorok ugyanis indokoltnak látták: Magyarország fizessen vissza minden tizedik eurót az uniós támogatásokból. A 24.hu informátora most összesen több mint 300 milliárd forint bukásról tud, hivatalos választ azonban nem kaptak a Miniszterelnökségnek küldött kérdéseikre. A kormány mindenesetre szép csendben elfogadta a fenti, 60 milliárdos elvonást, ez volt az ára ugyanis annak, hogy az Európai Bizottság augusztusban és szeptemberben egy jóval nagyobb, 500 milliárd forintos összegű támogatás átutalását engedélyezze.  
Szerző

Nem tisztul a kép a betegadatok ellopása körül

Publikálás dátuma
2019.10.28. 07:30

Fotó: Népszava
Az OGYÉI informatikai rendszerét ért támadás során azokat a betegeket érhette a legsúlyosabb sérelem, akiknek a mellékhatás-jelentő rendszer érintettségével kerülhettek ki adatai.
Az ellopott adatokkal a tolvaj(ok) mások nevében regisztrálhatnak különböző honlapokra, álprofilt hozhatnak létre, mások nevében posztolhatnak, de az áldozatok akár levélszemétküldő listákra is felkerülhetnek. Sőt, a betegadatok kikerülhetnek az internetre - ezek a leggyakoribb károk, amelyet akár az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) pénteken nyilvánosságra hozott adatlopása okozhat – tudta meg a Népszava egy etikus hackertől. Az ilyen szakember hivatásosan azzal foglalkozik, hogy honlapok sérülékenységét vizsgálja, amennyiben annak tulajdonosától megbízást kap.
Szombati lapszámunkban írtunk arról, hogy az OGYÉI honlapját adatvédelmi incidens érte. Erről maga a hivatal számolt be közleményében. Eszerint október elsején feltörték a szerverüket és arról személyes adatokat, jelszavakat, egészségügyi információkat tulajdoníthattak el. Közöltek egy listát is az érintett adatok fajtáiról, illetve mennyiségéről. Eszerint a támadásnak több ezer érintettje lehet a patika adatbázisban, ahonnan kikerülhetett gyógyszerészek neve, születési helye, ideje és a lakcíme. Kikerült a hírlevélre feliratkozók mintegy közel negyvenezernyi adata is (nevek, címek mobilszámok), továbbá szerepelnek a veszteséglistán a tisztifőgyógyszerészek email-jelszavai is. A hacker(ek) hozzáférhettek a mellékhatás-bejelentő rendszerhez is, ahol betegek kórtörténetei, kezelési adatai és közelebbről meg nem határozott „feltöltött dokumentumok” voltak elérhetők. Az érintettek azon kívül, hogy a hivatal a saját honlapján közzétette az incidensről szóló közleményét semmilyen értesítést nem kaptak a hacker támadás óta eltelt három és fél hétben az OGYÉI-től. A lapunknak nyilatkozó etikus hacker szerint pedig a gyors értesítéssel mérsékelhették volna az érintetteknek okozott károkat. Sokan több portálon is ugyanazt a jelszót használják, így a támadó azóta akár szabadon hozzáférhet az érintettek emailfiókjához, vagy más egyéb, jelszóval védett webhelyeire. Egy gyors jelszó-változtatással ez elkerülhető lehetett volna. - Az incidens miatt a legsúlyosabb sérelem a betegeket érhette, akiknek a mellékhatás-jelentő rendszer érintettségével kerülhettek ki az adatai az OGYÉI informatikai rendszeréből – mondta lapunknak Alexin Zoltán matematikus, adatvédelmi szakértő. Ha a világhálón megjelenik, hogy valaki milyen gyógyszereket szed, illetve milyen kezelést kapott, az őt nagyon kellemetlenül érintheti. Gyakran a beteg nem is tudja, hogy felkerült ebbe a rendszerbe, mert az orvos az ő beleegyezése, vagy tájékoztatása nélkül is továbbíthat ide adatot. Az OGYÉI honlapján lévő, a célra szolgáló adatlap a beteg nevének és egyéb személyes adatainak rögzítését kéri.
Alexin Zoltán szerint a szóban forgó betegek sérelem díjra is perelhetik a hivatalt. Ennek az a módja, hogy ügyvéddel fel kell szólíttatni az OGYÉI-t sérelmi díj megfizetésre, amennyiben bizonyítható, hogy az ő adatai is fenn voltak a hatóság honlapján. Amennyiben a hivatal nem fizet, úgy a Fővárosi Törvényszéken lehet perelni. Alexin Zoltán emlékeztettet arra, hogy nemrég már volt egy hasonló ügyben jogerős ítélet. Abban az esetben az elkövető a károsult tudta nélkül az ő nevében hozott létre egy hamis profilt, s azzal még egy pornóoldalon is regisztrált. A bíróság ezért egymillió forint sérelem díjat ítélt meg.
Szerző