Nemhogy nem véd, még növelheti is a tüdőrák kockázatát a füstszűrő

Publikálás dátuma
2019.10.28. 14:02

Fotó: Maud Dupuy/Hans Lucas / AFP
Nemcsak megtévesztő marketingfogás, a szakemberek szerint kifejezetten árt is az egészségnek a füstszűrő, mert erőteljesebb szívásra készteti a dohányzót, így a cigarettafüstben lévő rákkeltő anyagok mélyebbre jutnak.
Nemhogy nem segít kiszűrni a kátrány egy részét, de kifejezetten növelheti a tüdőrák kockázatát a füstszűrő - figyelmeztetnek amerikai és brit kutatók, akik a British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban publikált tanulmányukban a cigarettacsikkek műanyagszennyezésben játszott szerepére is rámutatnak.
"A füstszűrő az 1950-es években jelent meg először, és a dohányipar úgy mutatta be, mint a cigaretta biztonságossá tételének egy formáját, azáltal, hogy elnyeli a tüdőrákért felelős kátrány egy részét" - mondta Thomas Novotny, a San Diegó-i Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette:
"ma már azonban tudjuk, hogy ez csupán egyike a dohányipar által kreált mítoszoknak, amelyek a jobb értékesítési mutatókat szolgálják".

 A füstszűrő sárgás elszíneződése is állítólag csupán egy fejlesztés, amely megerősíti a dohányosokat abban, hogy a szűrő működik, miközben nem a kátrány felhalmozódása, hanem a pH-változás okozza a jelenséget - írja a nypost.com.
"A füstszűrőt azért teszik a cigarettákra, hogy spóroljanak a dohányon és megtévesszék az embereket. Ezek semmit nem szűrnek"

- mondta Robert Proctor, a Stanford Egyetem munkatársa, aki a dohányipar történetét kutatja.

A szakemberek mostanra azt is megállapították, hogy a füstszűrő nem csupán egy marketingfogás, hanem kifejezetten ártalmas is az egészségre. Az amerikai tisztifőorvos honlapja szerint "bizonyítékok sugallják, hogy a füstszűrők a tüdőrák fokozottabb kockázatához járulhatnak hozzá azáltal, hogy erőteljesebb szívásra késztetik a dohányzókat, aminek nyomán a cigarettafüstben lévő rákkeltő anyagok mélyebbre bejutnak a tüdőszövetben".
A Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézete (LSTHM), valamint a San Diegó-i Állami Egyetem kutatói szerint továbbá a cigarettacsikkek jelentik a globális műanyagszennyezés egyik legfőbb forrását, és egyszersmind a legnagyobb darabszámban előforduló hulladékot világszerte.
A füstszűrők egy rendkívül lassan lebomló műanyagtípusból, cellulóz-acetátból készülnek. Évente 4,5 ezer milliárd cigarettacsikk termelődik világszerte, és tíz évbe telik a lebomlásuk. Környezetvédők szerint a csikkekre ugyanúgy kellene tekinteni, mint az olyan eldobható termékekre, mint a műanyag szívószálak. Mostani tanulmányukban a kutatók az ilyen termékekre vonatkozó európai uniós szabályozás kiterjesztését szorgalmazzák.
Szerző

Órát állítunk: többet alszunk, de már délután sötét lesz

Publikálás dátuma
2019.10.26. 14:14

Fotó: FrankHoermann/SVEN SIMON / AFP
Vasárnap téli időszámításra váltunk, hajnalban 3 órakor 2-re tekerjük vissza az órákat. Már nem sokáig, ugyanis az Európai Parlament támogatta az állítgatás eltörlését, ez azonban legkorábban 2021-ben történhet meg. A mostani átállítás duplán megterhelő lesz: erős lehűlés is súlyosbítja a hatásait.
Idén október 27-én, vasárnap kezdődik a téli időszámítás, azaz hajnali 3 órakor kell(ene) visszatekerni az órákat 2-re. A legtöbben ezt este vagy reggel oldják meg, de a számítógépek és az okoskészülékek maguktól átállnak. A téli időszámítás, amely március 29-ig tart, azzal jár, hogy bár egy órával többet alhatunk, délután hamarabb besötétedik.
A nyári időszámítás Európában létező rendszerét azért találtak ki, hogy az emberek szokásos ébrenléti ideje – reggel hét és este tíz óra között – minél inkább egybeessen a természetes világosság idejével, hogy kevesebb villamos energiára legyen szükség. Ehhez a helyi időhöz képest egy órával előre kell állítani az órákat. A téli időszámításkor pedig a „normálishoz” térünk vissza.
Egy, az Európai Bizottság megbízásából készült felmérés szerint az unió polgárainak nagyjából 80 százaléka eltörölné az óraállítgatást. Ennek is köszönhetően az Európai Parlament márciusban megszavazta az évente kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését, így azok az országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, márciusban, míg a téli időszámítást választók 2021 októberében állítanának utoljára órát.
A hivatalos eltörlést követően az országoknak el kell dönteniük, melyik időszámításra térnek át. „A nemzeti döntési hatáskörbe utalt kérdéseket illetően hamarosan megkezdődik az egyeztetés, amelynek a végén – várhatóan 2021-ben – lesz eredmény – közölte a Magyar Alvás Szövetség.
Az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló döntés alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadiánnak a mesterséges megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár. Az alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentrálóképesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel – írták. 
A nyári időszámítással decemberben az első iskolai tanórák vagy munkaórák elején még teljes sötétség uralkodna, ezért a szakértők szerint a téli időszámítást kellene választanunk.

A szervezet állásfoglalása szerint a nyári időszámítás alkalmas az emberi bioritmus megzavarására. Ez szabályozza azokat a napszakos változást mutató biológiai funkciókat. A tapasztalatok szerint a biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. Az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatása tudományosan nem bizonyított, rövidtávon azonban okozhat kellemetlenségeket. Bár, mint írták, egyre több bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a rendszeres túl korai ébredés vagy a késő esti napfény negatívan befolyásolja a közérzetet, a szellemi frissességet, az iskolai teljesítményeket, sőt esetenként a gazdasági teljesítményt is. Összegzésük szerint az időbeosztásunknak leginkább a téli időszámítás felel meg, mert a tevékeny órák nagy része akkor esik természetes fényre.
A vasárnapi óraátállás következtében a Nap 7:17 helyett 6:18-kor kel fel, de akkor a legtöbb ember még alszik, szombathoz képest egy órával többet, délután viszont 17:38 helyett már 16:36-kor sötét lesz. Mint megírtuk, az egyórás hirtelen ugrás, akár előre, akár hátra történik, mindent megzavar a hormonrendszertől a vérnyomáson, vércukorszinten át a lelkünkig. A nem rugalmas szervezettel rendelkezők akár egy hétig is szenvedhetnek az átállítás után. A mostani átállás pedig azért lesz különösen nehéz a legtöbb embernek, mert a három hete tartó meleg után hirtelen húszfokos lehűléssel késő őszbe is fordulunk.
Szerző
Frissítve: 2019.10.26. 18:31

Súlyos betegségeket is okozhat a penész

Publikálás dátuma
2019.10.25. 14:14

Fotó: ROBYN BECK / AFP
Nemcsak csúnya, allergiákra hajlamosít és súlyos légzőszervi betegségeket is okozhat a lakásban terjedő penész.
Ősszel, a hűvös, csapadékos időben, ahogy a fűtési szezon beindul, egyre nagyobbá válik a különbség a külső és belső hőmérséklet között. A falakon ennek következtében keletkező páralecsapódás kiváló táptalaja a penésznek, ami kellemetlen szagával és fekete-zöld foltokkal hívja fel magára a figyelmet. Elterjedését fokozza, ha sok vizet használunk, és csak esténként szellőztetünk egy keveset.

Mi a penész?

Kül- és beltéri, spórával terjedő, itthon nagyjából 10-15 fajta gomba, amely mostoha körülmények között is képes fennmaradni. 

A penész nemcsak esztétikai problémát jelent, de számos egészségügyi kockázattal is jár. Allergiákra hajlamosít, irritálja a nyálkahártyát, orrfolyást és tüsszögést okozhat. Legyengült immunrendszer esetén betegségeket is kiválthat, vagy rosszabbíthatja a meglévőket. Különösen a légzőszervi betegségekben, például asztmában szenvedőknek veszélyes a jelenléte, de súlyos tüdőbetegségeket is előidézhet. 
A legrosszindulatúbb élősködő, a feketepenész elsősorban olyan nyirkos helyeken tenyészik, mint a fürdő, a konyha, a szuterén vagy pince, és a padlás egyes részei. Ez az agresszív gombafaj mikrotoxinokat választ ki, amelyek légzőszervi panaszokat okozhatnak. Spóráinak tartós belégzése akár vérzéseket is okozhat a felső légutakban. A méreganyagokkal való hosszú távú érintkezés következtében koncentrációs zavar, fényérzékenység, szorongás, hirtelen testsúlygyarapodás, memóriazavarok, izomgörcsök vagy a végtagok zsibbadása is kialakulhat. Leginkább legyengült immunrendszerű emberekre veszélyes. Nem minden fekete színű penészgomba mérgező, a veszélyes fajtáról jellegzetes szaga is árulkodik – olvasható a HáziPatika egy korábbi cikkében.

Mit tehetünk?

A penészgomba spórái a levegőben terjednek. Elkerülésükhöz legfontosabb a pára csökkentése: ezt megfelelő szellőztetéssel érhetjük el, és azzal, ha a falakat nem takarjuk le vagy fedjük be. A fa nyílászárók általában megfelelő szellőzést, lélegzést nyújtanak a lakás belterének. A párátlanító, páramentesítő berendezések akár napi több liter vizet is ki tudnak vonni a légtér levegőjéből, csökkentve ezzel a penészedés esélyét. A folyamatos temperáló fűtés is sokat segíthet, csökkentheti a páralecsapódással járó hőingadozást. 
Ha a penész már megjelent a falakon, fontos a mielőbbi eltávolítása, hogy elkerüljük a megbetegítő hatását. Szakemberek szerint száraz dörzsöléssel elősegítjük a terjedését, ezért vizesen töröljük le. A második lépés a speciális szerrel történő fertőtlenítés, majd célszerű gombaölő és -gátló festékkel csírájában elfojtani a terjeszkedését. Kültérre is célszerű olyan vakolatot vagy falfestéket használni, amely véd a penészesedéstől és az algáktól is.
Szerző
Témák
penész