Gáziskésés

Már több mint egy évtizede nem értem ezt a gázmizériát. Akkor a Fidesz ellenzékből azzal ostorozta Gyurcsányékat, hogy az akkori miniszterelnök álomnak merészelte nevezni a Nabuccót. Sűrű médiasortüzük nyomán híveik – miután egyértelművé vált, hogy nem operáról, hanem csőről beszélünk – hamar átérezték a problémát. Hogy a Nabucco jó, az kell, ellenben Gyurcsányék gyanús orosz csövén csak büdös kommunista gáz jönne, ami rossz.

Miközben hálás kellett legyek a Fidesznek, hogy további írnivalót szolgáltatott, a véleményemen nem változtattak. Eszerint a saját szakállára felőlem bárki bármilyen csövet – és villanyvezetéket, üzletközpontot, irodaházat – építhet. Az átadásról majd adunk egy kis hírt, aztán töltse meg áruval, ha tudja. Ha nem, akkor tönkremegy. Politikusoknak semmi keresnivalójuk itt. Persze tévedtem: amikor az emberek családi beszélgetéseken, kocsmákban kezdtek érteni a Nabuccóhoz, számomra az egész ügy szürreálissá vált.

Az érzés azóta is tart. Igaz, ma már sem Nabucco, sem orosz, sem más cső sehol, bár Orbán Putyin helytartójává vált. Illetve a kormányfő állampénzen kihúzatott – és félkészen átadott – egy olyan magyar-szlovák összeköttetést, amire – a korábbi jóslatoknak megfelelően – évekig nem mutatkozott piaci igény. Ez úgy válik érthetővé, ha tudjuk: nálunk a gázberuházások zömét semmilyen üzleti kockázat nem terheli. Azokat ugyanis az apró betűs részben a közműhivatal rendre „beépíti” a gázárba, így a fogyasztók az értelmetlen fejlesztéseket is fizetik. Csöveink ma már a csúcsigények háromszorosára méretezettek. De az oroszok se restek dollártízmilliárdokat költeni a kekeckedő Ukrajna kikerülésére. A világtengereket pedig, az USA fejlesztéseinek hála, elözönlötte a cseppfolyósan szállított gáz.

A hazai fogyasztás viszont – a válság zuhanása után – tavaly ismét csökkent. Erre az iparág csak legyint: persze, melegebb volt. Mintha nem is hallottak volna az éghajlatváltozásról. Igen, melegebb volt és még melegebb lesz. Ráadásul 30 év múlva az EU már betiltja a légszennyező gázt, a helyét fokozatosan más eljárások vehetik át. A kormány energiaállamtitkára is erre készül.

Orbánt és Szijjártót ez a legkevésbé sem zavarja abban, hogy naponta újabb és újabb forradalmi gázsikerekről tegyenek ünnepélyes bejelentéseket. A Közel-Kelettől Washingtonon át Moszkváig, amerre csak megfordul a fideszes élcsapat, rendre új gázvásárlásokat ígérnek. Igaz, ezek 99,9 százaléka – szerencsére - sosem valósul meg.

Értem én, hogy több cső, több lehetőség, alacsonyabb ár. De a tarifa már ma tőzsdei. Az új, csilivili csövet pedig valakinek ki kell fizetnie - ahogy láttuk, akkor is, ha egyetlen gázmolekula nem ér hozzá.

A gázügy ilyetén felszínen tartásával Orbánék, a Nabucco óta egész mostanáig, a magyar helyett mindig is idegen érdekeket képviseltek. Valamikor szólhattak nekik, hogy ez fontos, ezt ütni kell, ebből lehet lecsípni ezt-azt. A világ felmelegedését, a társadalmak fejlődését így máig nem érzékelik.

Remélem, egyszer majd leszólnak nekik, hogy most már az a fontos.