Előfizetés

Újabb bizonyítékot találtak: egészségesebbé tehet a kávézás

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.29. 14:54

Fotó: Pixabay
A rendszeresen kávézók bélflórája egészségesebb, mint azoké, akik alig vagy egyáltalán nem isznak kávét - állapította meg egy új amerikai tanulmány. Ennek okát azonban nem tudják pontosan a kutatók.
Az utóbbi években számos tanulmány demonstrálta a kávéfogyasztás és az egészségi kockázatok csökkenése közötti kapcsolatot. Bizonyították, hogy például a 2-es típusú cukorbetegség, bizonyos típusú rákok és a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát is csökkenti a kávéfogyasztás. A medicalxpress.com tudományos portálon ismertetett új kutatás kimutatta, hogy a kávézás a bél baktériumflórájára is kedvező hatással van.
"Még mindig nem tudunk eleget arról, hogy a baktériumok és a testünk milyen kölcsönhatásban vannak egymással, és ez milyen hatást gyakorol az egészségünkre" - fogalmazott a kutatást vezető Li Jiao, a houstoni Baylor Gyógyászati Kollégium gasztroenterológiai professzora. A professzor, aki a kutatás eredményeit hétfőn, az Amerikai Gasztroenterológiai Kollégium éves gyűlésén mutatta be San Antonióban, arra biztatta a kávézókat, hogy hódoljanak szenvedélyüknek.
A kutatásban a tudósok először vettek mintákat a vastagbél különböző részeiből kolonoszkópiával. A kutatásban részt vevő 34 páciens naponta két vagy több pohár kávét fogyasztott a mintavételt megelőző évben. A tanulmány szerint a csoport bél mikrobiomja egészségesebb volt, mint azoké, akik egy kávét ittak vagy egyáltalán nem kávéztak. A rendszeresen napi több alkalommal kávézók baktériumflórája gazdagabb volt, a baktériumok egyenletesebben oszlottak el a vastagbélben, továbbá gazdagabbak voltak a gyulladásgátló tulajdonságaikban is, és jóval kisebb valószínűséggel tartalmazták azt a baktériumtípust, amely az emésztési rendellenességekhez és az elhízáshoz köthető.
Jiao elmondta: nem tudják, hogy a kávé hogyan fejti ki pozitív hatását a bél mikrobiomjára. De szerinte a koffein és a kávé más tápanyagai befolyásolják a baktériumok anyagcseréjét, és ez hat a szervezet működésére. Noha a tudósok nem értik teljesen a kávé mikrobiomra gyakorolt hatásának mechanizmusát, arról meg vannak győződve, hogy a bél baktériumflórája nagyon fontos az általános egészség szempontjából.
"Úgy tűnik, hogy a bél mikrobiomja lehet a hiányzó láncszem az étrend és a krónikus betegségek előfordulása között" - mondta el Hana Kahleova, klinikai kutatási igazgató, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Hozzáfűzte, hogy természetesen nem csak a kávé segíthet az egészség megőrzésében. Ez egyúttal jó hír azoknak, akik valamilyen okból nem isznak vagy nem ihatnak kávét. 
"Minden növény, ami természetes állapotában gazdag rostokban, polifenolokban és antioxidánsokban, segít a rák, a cukorbetegség és a szív és érrendszeri betegségek elleni küzdelemben"

- hangsúlyozta.

Egy eddig ismeretlen faj lakik a hatalmas cápa szájában

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.29. 10:22

Fotó: : KO TOMIKAWA / AFP
Ezer kis rákot talált egy cetcápa szájában egy japán kutató . Véleménye szerint az eddig ismeretlen faj azért választhatja a szokatlan élőhelyet, mert egyetlen helyen megtalálja az életben maradásához szükséges feltételeket.
A szakemberek által podocerus jinbeként "becézett" apró teremtmények a felemáslábú rákok rendjébe tartozó gammaridea alrend képviselői. Ezek a 3-5 centiméteresre megnövő rákfélék arról ismertek, hogy a legkülönfélébb környezetekben képesek élni, a magashegységektől kezdve egészen a tengerek mélyéig. A Hirosimai Egyetemen dolgozó Tomikava Kót ettől függetlenül igencsak meglepte, hogy egy cetcápa szájában bukkant rá az alrend egy eddig ismeretlen fajára.
A kutatók szerint a podocerus jinbe teste barna színű és nagyjából 5 milliméter hosszú. Lábai szőrösek, ami segítségére van a táplálékául szolgáló szerves anyagok begyűjtésében. Tomikava szerint több oka is van annak, hogy a faj - amely nevét a cetcápa japán neve, a jinbe zame után kapta -, ilyen szokatlan élőhelyet választott magának.
"Egy cetcápa szája valószínűleg kedvező élőhely számukra a légzésükhöz szükséges friss tengervíz, valamint a táplálék rendszeres beáramlása miatt. Nem utolsósorban pedig védelmet jelent a ragadozókkal szemben"

- hangoztatta a kutató.

 Tomikava akkor fedezte fel az eddig ismeretlen rákfajt, amikor egy Okinava prefektúrabeli akvárium a segítségét kérte annak kiderítésére, hogy milyen teremtmény élhet a cetcápájukban. A kutató szerint nagyjából ezer apró rákocskát találtak az állat szájában.

Meghatározták, hol született a Homo sapiens

MTI
Publikálás dátuma
2019.10.29. 10:10

Fotó: AFP/Leemage
DNS-elemzés, nyelvészeti és földrajzi adatok, valamint klímamodellek segítségével sikerült azonosítani a modern ember születési helyét.
A Homo sapiens mintegy 200 ezer éve a mai Botswana területének északi részén élt, mielőtt más térségekbe vándorolt volna - olvasható a Nature című szaklapban hétfőn megjelent tanulmányban.
"Régóta tudjuk, hogy a modern ember mintegy 200 ezer éve Afrikában bukkant fel. De máig nem tudtunk, pontosan hol volt a hazája ekkor" - mondta el a tanulmány vezető szerzője, Vanessa Hayes, a Sydney-i Egyetem munkatársa.
Az általa vezetett nemzetközi kutatócsoportnak sikerült DNS-elemzés, nyelvészeti és földrajzi adatok, valamint klímamodellek segítségével azonosítani az ember születési helyszínét. A Zambézi folyótól délre lévő, Makgadikgadi-Okavango nevű területen korábban egy nagy kiterjedésű tó volt, amely mintegy kétszer akkora lehetett, mint a mai Viktória-tó. Ma a területen jórészt pusztaság terül el. A tanulmány szerint elődeink 70 ezer éven át éltek ebben a térségben, és a klíma változása kényszerítette őket arra, hogy új területek felé vándoroljanak.