Veszélyes és káros, de még nincs ellenszere a drónozásnak

Publikálás dátuma
2019.11.01. 17:52

Fotó: Illusztráció / Shutterstock
Októberben kétszer is teljes repülőtérzárat kellett elrendelni Ferihegyen
A légi forgalom megzavarásának veszélyes játéka világszerte kihívást jelent a repülésirányítás és a rendvédelem számára. A Ferihegyi repülőtér környékén is megszaporodtak a drónészlelések: amíg három éve még egy eset sem történt, addig tavaly előtt három, a múlt évben pedig tizenhárom jelentés érkezett a pilótáktól. Idén csak októberben kétszer kerültek távolról vezérelhető repülőeszközök a reptér területére, és emiatt 21 járat nem tudott le- vagy felszállni időben. A fölöslegesen elégetett kerozin sem utolsó kártétel, de még nagyobb bosszúságot jelent a repülés felfüggesztése, amely több ezer utas életét keseríti meg. A repülőteret ért veszteségről a Budapest Airport ugyan – a sok összetevő miatt – nem tudott konkrét számot mondani, de az bizonyos, hogy a légitársaságokat és az utasokat is komoly kár éri a menetrend felborulása, illetve a plusz üzemanyaghasználat miatt. Mindeközben a veszélyhelyzet valós, a drónok berepülése nagyobb bajt is okozhatna. Nem véletlenül kezeli a jog szigorral, 3-15 évig terjedő szabadságvesztéssel a repülés veszélyeztetését. – Az októberi drónos esetek ügyében a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata. A nyomozás érdekei miatt bővebb tájékoztatást nem adtak. A megelőzés szinte lehetetlen, de egyebek között a légi irányítással, a polgárőr szervezetekkel és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal is együttműködnek, hogy minél eredményesebben hívják fel a lakosság figyelmét a drónhasználat veszélyeire. Budapest légterében gyakoriak a lézeres zavarások is, idén több mint ötvenszer jeleztek ilyen esetet a pilóták. A repülésbiztonság drónos, illetve lézeres veszélyeztetése miatt korábban már indultak olyan eljárások, amelyekben a nyomozás eredményre vezetett – tudatta kérdésünkre az ORFK, de arról, hogy mikor és milyen büntetési tétellel, nem közöltek részleteket. Teljes repülőtérzárat októberben 14-én és 15-én rendeltek el, miután drónok repültek be a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területére. Először 23 percre kellett felfüggeszteni a forgalmat, másnap több mint egy órán át tartózkodott a tilosban két légi jármű. A magyar légtér és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér léginavigációs szolgáltatását biztosító HungaroControl a Népszavával azt közölte: a drónos incidensek miatt a légiforgalmi toronyirányítás a le- és felszálló repülőgépeket szigorú szabályok szerint mind a levegőben, mind a földön várakoztatta. Két hete hétfőn három, kedden öt gépnek kellett megszakítania a repülőtér megközelítését, ezeket a járatokat várakozó légtérbe irányították, és csak jóval később tudták biztonságosan le- és felszállítani őket. A súlyos incidensek mindkét napon induló járatokat is érintettek. A repülőtér üzemeltetője csak azután nyitotta meg az utat a forgalom előtt, miután mind a toronyirányítás, mind pedig a hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy megszűnt a repülésbiztonsági kockázat. A HungaroControl egyébként már az év elején megkezdte egy olyan felderítőrendszer beszerzését, amely képes a drónokat a repülőtér környezetében érzékelni és azok adatait a légiirányítók számára megjeleníteni.
– Világszerte egyre gyakrabban észlelnek drónokat a légiközlekedésben és a repülőterek környezetében, amelyek elhárítása – a még fejlődő technológia miatt – nemzetközi szinten is óriási kihívást jelent – tájékoztatott a Budapest Airport. Nehezen birkóztak meg a feladattal múlt év decemberében a világ egyik legnagyobb forgalmú egypályás repülőterén, a londoni Gatwicken. A valós terrort is megélt város repterén egy teljes napig káosz uralkodott, több tízezer utas, közte számos magyar járatát törölték. Márciusban Frankfurtban landolt váratlan rotoros a reptéren, fél óráig állt a forgalom emiatt. A Fapadosinfo szerint sok kísérletet végeztek már annak modellezésére, hogy egy repülőgép és egy drón ütközésekor mi történne. Egyelőre csak annyit tudni (ami egyébként sejthető volt), hogy a drón veszélyesebb a madárnál. Egy argentin Boeing már igazolta ezt Buenos Airesben: leszálláskor csapódott az orrának egy távvezérlésű szerkezet. „Ha ez a hajtóművel történik, akkor azt tönkretette volna”, idézte a pilótát az Aviation Herald.

Virtuális védőfal és a téglák

Előrejelzések szerint a drónok 2050-re hétszer több időt fognak áruszállítással, ellenőrzéssel, vagy akár rövidtávú közlekedési eszközként a levegőben tölteni, mint a hagyományos légijárművek. Ezért egy mobiltelefoncég mérnökei kifejlesztették, miként lehet megakadályozni a drónok berepülését különféle őrzött területekre. A cég rádiós helymeghatározási rendszere képes a láthatáron kívüli pozíció követésére, emellett nehezebben zavarható vagy feltörhető, mint a GPS. Az engedély nélküli berepülések ellen részben a virtuális repülési védőfal kínál megoldást, amely lekeríthetővé teszi a repülőtereket is. Ez azonban nem oldja meg a rosszhiszemű drónozás problémáját, amikor valaki szándékosan zavarja a légiforgalmat – jobb esetben – egy jó fotó kedvéért. A drónok védelmi rendszere általában olyan protokollal rendelkezik, hogy akkumerülés vagy a kapcsolat elvesztése esetén hazataláljanak vagy leszálljanak, de ettől függetlenül a szakmai portálok szerint szoftverhiba miatt is „elszabadulhatnak” és lepotyoghatnak. Ezeket a drónokat a zsargon találóan téglának nevezi.

Szerző

Bajban a peremkerületek bölcsődéi

Publikálás dátuma
2019.11.01. 10:37

Fotó: Shutterstock
Az országos átlagnál jobb a 3 év alatti gyermekek intézményi ellátása Budapesten, de itt is egyre kevesebb a szakember az alacsony bérek miatt.
Gratulálok az új bölcsődéhez, de meg vagyok rémülve – sóhajtott egy nagyot az Újpesti Önkormányzati Bölcsődék Intézményének vezetője, amikor a fővárosi helyzetről beszélgetve megemlítettem neki, hogy a héten adják át a szomszédos XIII. kerületben a másfél milliárd forintból teljesen felújított Igazgyöngy Bölcsődét. Kocsis Ildikó attól tart, csábítóbb lehetőséget kínálnak a kisgyermek-nevelőknek, és emiatt az eddiginél is több szakember hagyja ott a IV. kerületi intézményeket. – Folyamatosan növekszik a szakemberhiány, így szabályos verseny van a kerületek között – tette hozzá. Náluk van elég férőhely, második éve nem kellett egyetlen jelentkezőt sem elutasítaniuk, igaz, egyre kevesebb a gyerek is. A bölcsődéik is jó állapotban vannak, sőt, legnagyobb intézményük, a 170 gyermeket ellátó Homoktövis Bölcsőde felújítása után a 12-14 fős országos csoportlétszámnál ott már kisebb, tíz fős csoportokkal működnek. Ugyanakkor mind a 9 újpesti önkormányzati bölcsődéből hiányzik legalább egy, de van, ahol három nevelő is. Nem vigasz – tette hozzá –, hogy most éppen minden dajka álláshelyet be tudtak tölteni, és végre kertészt is találtak, ahogy az sem, hogy több fővárosi kerületben is hasonló a helyzet. Az Európa Tanács 2002-ben elfogadott úgynevezett barcelonai célkitűzései a nők munkaerőpiaci helyzetét erősítve azt tartalmazzák, hogy az uniós országokban 2010-re el kellene érni a 3 évnél idősebb, de még nem iskolás gyerekek 90 százalékának, illetve a 3 év alattiak 33 százalékának a gyermekgondozási ellátását. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) vezetője az utóbbi hónapokban azonban többször is elmondta, hogy ettől még messze vagyunk, a 2010-es csoportlétszám-emeléssel és a családi napközik 2017-es családi bölcsődévé való átnevezésével, valamint az újonnan létesült férőhelyekkel együtt jelenleg a korosztály 17 százaléka éri el a szolgáltatást. Szűcs Viktória lapunknak hozzátette, hogy Budapesten jobb a helyzet, mint vidéken, több kerület eléri a 33 százalékos uniós célt, ugyanakkor például Soroksáron mindössze 10 százaléknak jut férőhely egyetlen intézményben. A legkönnyebb a gyereket bölcsődébe íratni a XIX. kerületben, ahol majdnem 37 százalék az intézményekbe felvehető gyerekek aránya, de a Várban, Újpesten, a XIII. és a XV. kerületben is eléri az arány az EU elvárásait. Rosszabbul áll a VI. és a IX. kerület, ahol még 21 százalékig sem sikerült eljutni, de nem dicsekedhet a XVI.,a XII. és XVII. kerület sem a maga 21-22 százalékos eredményével, vagyis hatalmas eltérések vannak a kerületek között. Kásler Miklós erőforrás miniszter a nyáron kijelentette, hogy a kormány megemeli az új bölcsődei férőhelyek létrehozására szánt keretösszeget, így 95 milliárd forintból 7700 férőhely jöhet létre országszerte. A szakma szakszervezetének elnöke azonban azt tapasztalja, hogy eddig rendre nem fogytak el a bölcsődefejlesztésekre szánt pénzek, mert a települések óvatosak és kiszámolják, hogy nem tudják hosszú távon fedezni az intézmények fenntartási költségeit. Ez főleg az új vidéki bölcsődék létrehozását akadályozza, de az elhibázott finanszírozás minden fenntartót érzékenyen érint. Ha egy kisgyerek 10 napot hiányzik, abban a hónapban nem jár utána a központi támogatás, pedig a dolgozók bérköltsége ugyanakkora, az épület rezsiköltsége sem lesz kisebb attól, hogy a beteg gyerekek otthon maradnak. Szűcs Viktória elmondta, hogy információik szerint Budapesten főleg a peremkerületek küzdenek munkaerőhiánnyal, mert a bérek általában nagyon alacsonyak, még akkor is, ha egy-két önkormányzat speciális pótlékrendszerrel tudja megtartani dolgozóit. Az érdekvédők azt látják, nagy az elvándorlás a bölcsődei területről, a kisgyermeknevelők inkább elmennek árufeltöltőnek egy bevásárlóközpontba, ahol a jó esetben 150 ezer forintos nettó bérük már az első naptól 50 ezerrel több lesz. A kormány a nyár elején egy módosító csomagot rakott össze a felsorolt gondok orvoslására, ám azt nem tudják az ágazatban dolgozók, mikor lesz a tervekből valóság. A mostani 50 ezer férőhelyet 2022 júniusára 70 ezerre akarják emelni, az intézmények működési támogatását és a dolgozók „anyagi elismerését” is növelni akarják, de nem az alapbér megemelésével, hanem most is csak a pótlékrendszeren keresztül. A javaslat két év alatt átlagosan 60 ezer forintos emeléssel számolt. Első lépésben jövő januártól átlagosan bruttó 21 ezer forintot kapnának a nevelők, 2021-től pedig 38 ezret. A dolgozók az ígéret beváltását várják, bár mind az intézményvezető, mind a BDDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy ez kevés lenne az elvándorlás megállítására. Szűcs Viktória azt tapasztalja, az alacsony bérek miatt már a diploma megszerzése előtt hátat fordít a szakmának a fiatalok nagy része. Kocsis Ildikó szerint az agglomerációs fejlesztések nehezítik a fővárosi peremkerületek helyzetét, mert a korábban vidékről, például Újpest esetében sokszor Dunakesziről, Fótról ingázó kisgyermeknevelők előbb-utóbb elhagyják budapesti munkahelyüket, ha a lakóhelyükön új intézmény kezd működni. Tehát egyre bővül a verseny: a kerületeknek az agglomerációs települések munkaerő elszívó hatásával is meg kell küzdeniük. Van olyan kerület, ahol a helyi vezetés kész mélyen belenyúlni a kasszába, hogy megtartsa a bölcsődei szakembereket. A bevezetőben említett XIII. kerületben mind a 208 bölcsődei dolgozó számíthat évi 130 ezer forint ruhapénzre, nettó 148 ezer forint cafetériára, karácsonykor és iskolakezdéskor 100-100 ezer forint külön juttatásra, évente két alkalommal egyenként egyhavi bérnek megfelelő jutalomra, a banki költségek átvállalására és van egy több mint 15 milliós keret, amiből a munkavégzés minősége alapján a bölcsődevezetők további keresetkiegészítésről dönthetnek, ami egy dolgozóra lebontva havi 75 ezer forintnak felel meg. A most hivatalba lépő önkormányzati testületek és polgármesterek tehát van példa, persze ezt bevételeik függvényében kell saját képükre formálniuk.

A férőhelyeket nem lehet tologatni

A KSH „A gyermekek napközbeni ellátása 2018” című kiadványának adatai szerint a fővárosban tavaly májusban összesen 165 önkormányzat, civil szervezet vagy egyház által fenntartott bölcsőde működött, ezekbe az intézményekbe 11 157 gyerek járt. A férőhelyek rossz területi eloszlása magyarázza, hogy több mint ezer férőhely üresen maradt, miközben majdnem 800 kicsit férőhelyhiány miatt elutasítottak az intézmények. A budapesti bölcsődékben több mint 2200 kisgyermeknevelő gondoskodott a gyerekekről 520 dajka segítségével. A statisztika arra a meglepő helyzetre is rávilágít, hogy mind országosan, mind Budapesten több családi bölcsőde működik, mint „sima”. A fővárosban 220 ilyen kis intézmény van, ahol 1413 helyen 1340 gyerekkel foglalkoznak, de ebben a formában is nagyok a területi eltérések. A családi bölcsődékben 385-en dolgoznak, köztük 222 szakképzett kisgyermeknevelő.

Témák
bölcsőde
Frissítve: 2019.11.08. 13:34

Kő kövön maradt

Publikálás dátuma
2019.10.27. 17:15

Fotó: Népszava
Felújították, lerácsozták, emléktáblát kapott az útjelző.
Valószínűleg nem sok olyan Fő utca van Budapesten, ami lényegében sehonnan nem vezet sehová, illetve ha vannak is ilyen utcák, nyilvánvalóan nem a tekintélyes Fő út nevet viselik. A XV. kerület, azon belül is Rákospalota történelmi főutcája több szempontból is különös képződmény: egykor itt haladt a Palotát Újpesttel és Fóttal összekötő, 201-es számot viselő országút, a környék legrégebbi, jelenleg is védett házai között kanyarogva, ma viszont már a Kossuth utca egyik T alakú kereszteződésből indul mintegy mellékutcaként, majd a Sződliget utcát követően zsákutca lesz belőle, legalábbis az autók számára. Nem találkozik a Fő térrel, sőt mostanra lekerült az országos (tehát nem helyi) közúthálózat térképéről is. Egyfelől egyike Rákospalota három legrégebbi, a városrész nagyjából 800 éves történelmét szó szerint végigkísérő közterületeinek; másfelől az utóbbi 100 évben, két „előlépetésnek” is felfogható, tiszavirág életű átnevezést – egyszer Horthy Miklós, egyszer pedig Dózsa György útra keresztelték – leszámítva folyamatosan csak lefokozták. Országúti jelzése valamikor az ötvenes években 2102-esre változott, majd később, ahogy a Hubay Jenő téri felüljáró átadásával lekerült róla a forgalom, megszűnt számozott út lenni, 1974-től pedig egyenesen (kis kanyarokkal) zsákutcává silányult. Újpest felé ma már csak egy a gyalogos- és a kerékpáros forgalom számára meghagyott vasúti átjáró jelenti az összeköttetést, igaz, nem akármi, hanem egy a fővárosban már igazi unikumnak számító szakállas sorompó állja útját. „Nekünk mindig is ez marad a Fő utcánk – meséli Tibor, akinek már az ükszülei is itt éltek. Az elsők között voltak akik Palota-faluból kisvárost varázsoltak” – meséli büszkén. Ugyanabban a házban laktak, az utca első bérházában, szecessziós ablakokkal, ahová 1911-ben, egyetlen évre Babits Mihály is beköltözött. A nagyapja Rákospalota legrégebbi, szintén az utcában lévő, 1891-ben épült és a sokat ígérő „Megváltóhoz” elnevezésű patikájában volt gyógyszerészsegéd. S hogy mindez miért érdekes? Mert enélkül a szenvedélyes lokálpatriotizmus nélkül nehéz volna megérteni, miért jelent annyira sokat a régóta itt élőknek egy út menti, 3-as számot viselő kilométerkő, hogy rácsot hegesztessenek köré és a mellette lévő elektromos vezetékeket tartó oszlopra, kevéssé ízlésesen, ám annál látványosabban, a félreértések elkerülése végett több irányból is fölfessék: műemlék. A 201-es út egykor volt (ország)útjelzőinek zömét réges-rég eltávolították, de valószínűleg kifelejthették a 3-as é 4-es számú köveket, melyek a mai napig ott feszítenek a Váci út és az Árpád út ipszilonjától 3, illetve 4 kilométerre. Egyikük, a ketrecbe zárt, a Fő út 76-os számú háza előtt, másikuk, a 4-es, pedig a Kossuth utca 10-zel szemben, a lakótelep járdája melletti füves területen. A két megmaradt kilométerkő afféle közlekedéstörténeti emlék, ám csak az egyiket helyezte biztonságba a Budapesti Városvédő Egyesület – miután felújították és lerácsozták emléktáblát is kapott, amit viszonylag hamar meglovasított egy feltehetőleg a helytörténeti relikviákért rajongó gyűjtő. Ezért a sajátos „képcédula” a villanyoszlopon...
Szerző
Témák
útjelzés