Kiszámolták, hogy Tarlós alatt mennyivel lett kevesebb a fővárosi vagyon

Publikálás dátuma
2019.10.30. 09:19

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
G7.hu: Nehéz feladat előtt áll Karácsony Gergely, Budapest egy csődtömeg.
A G7.hu megnézte, hogyan alakult Budapest vagyona Tarlós István 2010 óta tartó főpolgármestersége alatt. Eszerint a 2010-es évben a város eszközei a mérleg alapján 2227 milliárd forintot értek, ami 2018-ra 2280 milliárd forintra nőtt.
Ez a csupán 2,4 százalékos növekedés azt jelenti, hogy reálárfolyamon még csökkent is a főváros vagyona, méghozzá 13 százalékkal.

Budapest vagyonának a legnagyobb része ingatlanban van. Az utolsó elérhető adatok alapján ez adja a teljes vagyon 69 százalékát, 1,5 ezer milliárd forintnál is többet. A fővárosi cégek 300 milliárdot érnek, amik évről évre kevesebb nyereséget könyvelhettek el: a 2014-ben még 13 milliárd forintos üzemi eredmény azóta 4 milliárdra csökkent.
A legnagyobb fővárosi cégek adózott eredménye a 2014-es 10,5 milliárdról 2018-ra 8,5 milliárdos veszteséggé változott.

Az új városvezetésnek ezért nehéz feladata lesz, jegyzi meg a G7.hu, hiszen nem csak a szűkös önkormányzati költségvetéssel kell megküzdeni, hanem az egyre romló céges teljesítményekkel is. A főváros vagyona rendkívül érdekes tételeket tartalmaz egyébként:
  • legnagyobb részét, közel harmadát a közutak teszik ki,
  • közparkok értéke 262 milliárd forint, ez a vagyon 13 százaléka,
  • a közművek értéke 142 milliárd, a vízközműveké további 71 milliárd,
  • az aluljárók értéke (22 milliárd), magasabb, mint az erdőké (18 milliárd).
És még ezeken kívül is van egy csomó érdekesség. A portál konklúziója az, hogy Karácsony Gergely és a fővárosi közgyűlés nehéz feladat előtt áll, "Budapest egy csődtömeg" - írják.
Szerző

Az atom a legdrágább - interjú Mycle Schneiderrel

Publikálás dátuma
2019.10.30. 09:00

Fotó: NINA SCHNEIDER / AFP
Az Orbán-kormány nem gazdaságossági alapon döntött az atomerőmű mellett, ami versenyképtelen és eleve magas költsége az akár évtizedes csúszás során még tovább nőhet – véli lapunknak adott interjújában a néhány hete a CEU-n bemutatott The World Nuclear Status Report 2019 fő szerzője, Mycle Schneider.
- Annak tükrében, hogy tanulmányuk az atomerőművek egyre magasabb korára hívja fel a figyelmet, mi a véleménye arról, hogy a magyar kormány újat tervez?  - Meg vagyok lepve. Áram sok mindenből előállítható. Attól, aki több milliárd eurót szán erre, elvárható lenne, hogy a döntés előtt alaposan átnézze a lehetőségeket. Kutatásaink alapján bizton állíthatom, ezek közül most az atomerőmű a legdrágább és a leglassabban kivitelezhető megoldás. Az elmúlt évtized során a világ 63 új nukleáris reaktora az első kapavágástól az átadásig átlag 10 év alatt épült fel. A szórás 4-40 év, hisz sok a megszakítás. Atomerőművet építeni nem egy eleve elrendelt kötelesség. Ha kormányuk fő célja tényleg az olcsó áram lenne, nyilván más termelési formát választott volna. - Manapság tanulmányozzák atomerőművek akár 80 éves működtetését is. - Tanulmányozzák. Főleg Amerikában. Bár ott kiadtak már néhány 60 éves engedélyt, az 50 éves kort is alig néhány egység éri meg. A napokban állították le például a nukleáris balesetéről ismert Three Mile Island utolsó, 45 éves blokkját. - Miért? - Mert az atomerőművek versenyképtelenek. - Az Orbán-kabinet szerint az új atomerőmű az olcsó energia záloga. - Ez teljességgel lehetetlen. Ez nem vélemény, hanem tény. Ismerjük az eszközök árát. - Azért a hazai erőművek közül még mindig a paksi a legolcsóbb. - Minden piac más. A szabályok is különbözők. Nehéz az összehasonlítás. A megújulók terén a legfontosabb a mennyiség: minél többet telepítenek, annál olcsóbb. A különbségeket nem a világpiaci árú berendezések adják, hanem az olyan puha költségek, mint az eloszlás, a szabályok, az adók, a támogatások, a bírságok, a politika, a közeg, a haszonkulcsok vagy az időtáv. Bár a fejlődés rohamos: míg Németország 2012-ben 7,5 gigawatt (GW) napelem telepítésével vitte el a pálmát, most az India mögött kullogó Kína évi 50 GW-nál tart. Ez több az USA összes eddigi naperőművénél. A felfutással Magyarországon is csökkenhetnek a költségek. - A Paksi Atomerőmű kilowattóránként körülbelül 12 forintért termeli a villamos energiát. A kormány szerint az új nukleáris blokkok 17 forinton már megtérülnének. A napelemek áramáért viszont az állam mintegy 30 forintot ad. - Ez utóbbi biztos nem tőzsdei ár. Egy jól működő piacon a napelem már 6 forint körül megéri. Kíváncsi lennék, a magyar állam mire alapozza a 30 forintos támogatást. A különböző termelési módok átláthatóságát leginkább szabványos, uniós árverések biztosítják. Itt meg kéne méretni az energiahatékonysági megoldásokat is. A takarékosság, a fogyasztáscsökkentés ugyanis szerintem mindent megelőz. A világ hatalmas energiaigényeinek kielégítésére még nem született épkézláb ötlet. Visszatérve: ki készítette a tervezett atomblokkjaikra vonatkozó 17 forintos előrejelzést? - A Rothschild Bankház, a magyar kormány megbízásából. - Értem. Nos, tekintve, hogy a új nukleáris egységek a piacon ma legalább 33 forintot kérnek az áramukért, egy 17 forintos becslés felettébb meglepő. Ezt más ismert elemzők nem is igazolják vissza. Kíváncsivá tett az említett tanulmány forrásai, hivatkozásai iránt. Aki valamit állít, bizonyítsa. - A CEU-n a bemutató napján emlékezetes szócsatát vívott Aszódi Attila korábbi atombővítési államtitkárral, aki az ön állításait veszélyesnek és manipulatívnak ítélte. - Ezen igencsak megrökönyödtem. Jelentésünk több tucat szakértő és szervezet tudományos munkája. 1400 hivatkozást tartalmaz. Adataink egytől egyig olyan független, megbízható elemzőktől származnak, mint a Bloomberg vagy a Lazard's. Tényekkel dolgozunk. Persze mi is hibázhatunk. De attól, aki bírál, elvárom a pontosságot. Meg a forrásmegjelölést. Ezt megköszönjük és átgondoljuk. Általános megbélyegzéseket nem tudok kezelni. Forrásként termelő, nukleáris ipari szereplő számításait sem fogadjuk el. A saját portékáját nyilván nem fogja lehúzni, így viszont elemzését sem tekinthetjük elfogulatlannak. A francia EDF például egykor azt ígérte, hogy 2017 karácsonyán már az általa épített brit Hinkley Point C nevű atomerőmű áramával sül a csirke. Ehhez képest még csak most indult az építkezés. Ez az ő szemszögükből követhető, de nekik nem hiszek. Épp most jelentették be, hogy a beruházás újabb 15 százalékkal, mintegy hárommilliárd euróval drágul és még hol a vége. - A költségek kapcsán az Orbán-kormány arra hivatkozik, hogy az oroszokkal fix áras szerződést kötött, kulcsrakész átadással. - Az ilyen szerződések végül sosem bizonyulnak fix árasnak és kulcsrakésznek. Hogy alakulnak például a költségek, ha késik az átadás? Ilyenkor a köztes időszakra drága áthidaló megoldások szükségesek. A kiesést valószínűleg külföldi árammal kell pótolni. Nézze át az apró betűs részeket is. - Hajlandó tényekről egyeztetni atompártiakkal? - Elnézést, naponta egyeztetek tényekről atompártiakkal! Nélkülük a tanulmányunk nem is jöhetne létre! Kínai, dél-koreai szakértőkkel is folyamatos a kapcsolatom. Több alkalommal vettem részt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkájában. Fizettek érte! Nem csak a Greenpeace! Feszélyez az a beállítás, hogy én atomellenes lennék. Mi az ágazat tényeit gyűjtjük és mutatjuk be, ami szerintem megfelelő vitaalap atompártiaknak és -ellenzőknek egyaránt. De jöjjön bárki, számokkal, hivatkozásokkal és megvizsgálom a felvetését. - A tanulmányukban befektetésre ajánlott megújuló-alapú áramrendszer tényleg alkalmas lenne a nap 24 órájában, éjjel, szélcsendben, téli szürkületkor is kiszolgálni minden igényt? - Igen. Először is eloszlatnám az atomerőművek 0-24 órás termelésébe vetett hitet. Franciaország 58 reaktora tavaly átlag három hónapot állt. A belgáknál ugyanez fél év. Ráadásul a javítást mindig meghosszabbították. Az atomerőművek öregek. Ha belenéznek, több tízezer alkatrészük közül csak újabb és újabb hibákra bukkannak. A megújulók termelésének előrejelzése ellenben ma már a fogyasztási becsléseknél is pontosabb. Az egységek szaporodásával együtt nőnek az átfedések, a pótolhatóság és a rugalmasság. Az egyensúly fenntartásában az elektromos autók akkumulátora is komoly szerepet kaphat. A fogyasztási csúcsok levágása végett a háztartásokat szintén érdemes más időszakok felé terelni. A nap és a szél elsődlegessége mellett fontosak lehetnek a folyókba telepített – a vízlépcsővel nem összetévesztendő – turbinák, de a földhőt se felejtsük el. A biomasszának nevezett hulladék- és erdeinyesedék-égetés pedig fűtésre, hűtésre és áramtermelésre egyaránt alkalmas. Ám mindezt okosan kell csinálni. Politikai támogatás, jó szabályok és szabványok szükségesek. Nemcsak az áramtermelésre, de a teljes energiafogyasztásra, a közlekedésre, lakásokra és a többi érintett ágazatra is kiterjesztve. - Mi a véleménye arról, hogy az Orbán-kabinet blokkolja a szélerőmű-építéseket? - Meglep, hogy visszautasítják a fejlődést. A múltban kétségkívül kísérték hibák az létesítéseket. A szabályokat mindenkinek be kell tartania, legyen szó akár településhatárról, méretről, környezetről vagy esztétikáról. Németországban a közösségi tulajdonlás terjedése gyökeresen javítja a közvélekedést. Az energiaszövetkezetek már eurómilliárdokat fektetnek szélerőművekbe. A lényeg az illeszkedés, az alkalmazkodás a helyi viszonyokhoz. No meg a rugalmasság. Szóval jól kell csinálni ezt is.

Névjegy

Az immár tizedik alkalommal kiadott The World Nuclear Status Report fő szerzője, szervezője, Mycle Schneider 1959-ben született Kölnben. Jelenleg Párizsban vezet atomenergia-tanácsadó irodát. Több mint 20 éve működik együtt európai parlamenti képviselőkkel, de dolgozott a francia, a belga és a német kormánynak, egyetemeknek és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek is.

Szerző

329,82 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.10.30. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / ALL RIGHT RESERVED
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz, a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült, míg a dollárral szemben hajszálnyit erősödött.
Az euró 329,82 forinton forgott reggel hét órakor, 16 fillérrel emelkedett az árfolyama a kedd esti 329,66 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 296,86 forintról 296,83 forintra gyengült, míg a svájci franké 298,70 forintról 298,77 forintra erősödött.
A jent 2,7273 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,7255 forinttal.
Az euró 1,1111 dolláron forgott szerda reggel, 0,01 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,1038 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9935 frankot adtak, 0,02 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest 0,03 százalékkal gyengült a dollár, szerda reggel 108,83 jent ért.
Szerző