Leonardo da Vinci elfeledett Machiavelli-portréját találhatták meg egy francia kastélyban

Publikálás dátuma
2019.10.30. 13:16

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP
Ha a feltételezést a szakértői vizsgálatok megerősítik, az intéző 1874-es feljegyzése lehet az első bizonyíték a festő és a gondolkodó találkozására.
Niccolo Machiavelli itáliai reneszánsz gondolkodó Leonardo da Vinci által festett, elfeledett portréját találhatták meg egy közép-franciaországi kastélyban. A valencay-i kastély raktárában felfedezett titokzatos portrét a Cahiers de Valencay májusi számában "azonosította" Leonardo által festett Machiavelli-portréként Anne Gérardot, Indre megye főlevéltárosa, aki több mint egy éve folytat mélyreható kutatásokat a rejtélyes festmény ügyében.
A fára festett, 55-ször 42 centiméteres, szignálatlan kép egy Machiavellire hasonlító, titokzatos tekintetű, ismeretlen életkorú, erősen kopaszodó, feketébe öltözött szakállas férfit ábrázol. A kastély intézőjének egy 1874-es feljegyzése szerint a festmény Niccolo Machiavelli (1469-1527) portréja, amelyet kortársa, Leonardo da Vinci festett. Anne Gérardot szerint ha igaz a jószágigazgató feljegyzése, ez az első bizonyíték a festő és a nagy gondolkodó találkozására.
A kutató is hangsúlyozza azonban, lehetséges, hogy "a da Vincinek tulajdonítás talán csak egy feltételezés fokozatos állítássá alakulása". Úgy tűnik számára, hogy a portré jobban hasonlít Michel de Montaigne francia filozófus más ábrázolásaira, emellett a fatábla, amelyre festették, túlságosan jó állapotban lévőnek látszik ahhoz, hogy a 15. századra vagy a 16. század elejére nyúljon vissza. Lehetséges ugyanakkor - tette hozzá -, hogy az 1890-es években Berlinben elvégzett restaurálás változtatott a festmény által keltett hatáson.
A kastély igazgatója, Sylvie Giroux sem tartja kizártnak, hogy a festmény valóban Leonardo da Vinci műve. A kastély Talleyrand hercegé volt, aki nagyon vagyonos műgyűjtő volt és pompás kollekciókkal rendelkezett - emlékeztetett. Az igazgató közölte, hogy a táblaképet rövidesen tüzetes szakértői vizsgálatnak vetik alá a rejtély tisztázása céljából.
Szerző

Nobel-díjas fizikus tart előadást Szegeden a klímaváltozásról

Publikálás dátuma
2019.10.30. 07:54

Fotó: JONATHAN NACKSTRAND / AFP or licensors
A francia Gérard Mourou november 5-én érkezik az egyetemre.
Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna Stricklanddel közösen a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáról írt forradalmi jelentőségű tanulmányát, amelyért a Nobel-díjat kapták. Munkájuk nem csak a fizikában volt kiemelkedő jelentőségű, eredményeik nélkül körülményesebb lenne a szemműtétek elvégzése: fájdalommentesebbek lettek a beavatkozások, gyorsabban gyógyulnak a betegek. Ugyanis ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát egy biológiai szövetbe, akkor jóval kevésbé melegszik fel, és jelentősen kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket. Ezek a lézerek nagy segítséget nyújtanak az ultragyors időskálán lezajló biológiai folyamatok vizsgálatában is, mert egy pillanatképet tudnak adni a folyamatról. Minél rövidebb impulzusú egy lézer, annál pontosabban meg lehet megmondani, hogy egy kémiai folyamat vagy egy biológiai reakció során mi történik az adott rendszerrel. Gérard Mourou nevéhez fűződik, az Európai Unió egyik tudományos nagyberuházása, az ELI-projekt elindítása is, amelynek részeként épült meg Szegeden az ELI-ALPS kutatóközpont. A párizsi Ecole Politechnique professzora részt vesz a nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló lézeres gyorsításon alapuló neutron forrással végzett transzmutációs eljárás kidolgozásában is. A kutatásba bekapcsolódnak az ELI-ALPS kutatóközpont és az SZTE szakemberei is. November 5-én, a Szegedi Tudományegyetemen Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyének megnyitóján előadásában Mourou arról beszél majd az MTI szerint, hogy mit tehet egy Nobel-díjas a klímaváltozás ügyében. 
Szerző

Galaktikus arcot fényképezett a Hubble

Publikálás dátuma
2019.10.29. 15:12

Fotó: Space Telescope Science Institut / hubblesite.org
Kozmikus arcra emlékeztet az az űrteleszkóp által rögzített kép, ami egy szokatlan galaxisütközés örökít meg.
Frontálisan összeütközött két galaxis a Tejútrendszertől 704 millió fényévnyi távolságban. A két galaxis központi régiói alkotják a formáció "szemeit" - közölte a München közelében lévő garchingi Hubble információs központ.
Az AM 2026-424 katalógusszámú konstelláció két galaxisa láthatóan megközelítőleg azonos méretű. Ez szokatlan jelenség, többnyire egy nagyobb galaxis nyel el egy kisebbet - emelték ki a kutatók.
Az összeütközés hatására a galaxisok korongjai kifelé húzódtak. A turbulencia pedig a csillagkeletkezés heves hullámait váltotta ki. A fiatal csillagok egy gyűrűje kékesen fénylik, ebből lett a galaktikus arc orra, szája és körvonalai.
A különleges formáció csillagászati mértékkel nézve rövid életű, mivel csupán mintegy 100 millió éven át látható. Egy-két milliárd éven belül a két galaxis olyan mértékben olvad egybe, hogy múltjukra már nem lehet következtetni - hangsúlyozta a központ.
A felvétel a Hubble átfogó vizsgálatai közben készült, az űrteleszkóp elsődleges kutatási célpontokat keres utódja, a James Webb űrteleszkóp számára, amelyet 2021-ben állítanak pályára.
Szerző