Orosz hátterű, álhírekkel manipuláló afrikai oldalak tömkelegét lőtte le a Facebook

Publikálás dátuma
2019.10.30. 18:52

Fotó: Jaap Arriens / AFP
Nagyobb erőbedobással dolgoztak, mint Trump megválasztása előtt Amerikában. A háttérben egy a Kreml érdekei védő orosz zsoldos csoport is feltűnik.
Afrikai országokban tevékenykedő, orosz hátterű ál-profilokat, csoportokat és oldalakat függesztett fel szerdán a Facebook - jelentette be Nathaniel Gleicher, a közösségi portál kiberbiztonságért felelős vezetője. A cég szerint ezek az oldalak nyolc ország belpolitikájába kívántak beavatkozni:
Líbia, Szudán, Elefántcsontpart, Kamerun, a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mozambik és Madagaszkár népeit vették célba, több mint 200 hamis fiók létrehozásával csaknem kétmilliónyi követőre tettek szert.

Három nagy csoportot sikerült felszámolni, írja az eddigi eredményekről közleményében a Facebook. Líbiában 12 oldal, egy csoport, 14 Facebook-profil és egy Instagram-profil osztotta a többek közt az orosz állami média által előállított tartalmakat, vádaskodásokat és álhíreket. Együttesen több mint 240 ezer követőjük volt és 2014 óta 10 ezer dollárt költöttek hirdetésre. Szudánban 18 oldalból, 3 csoportból, 17 Facebook-profilból és 6 Instagram-profilból állt a leleplezett gépezet. Több mint 460 ezer embert értek el, tavaly április óta 160 ezer dollárnyi orosz rubelt költöttek hirdetésre. A harmadik csoport a fennmaradó országokban együttesen ténykedett, eszköze 53 oldal, 7 csoport, 35 Facebook-profil és 5 Instagram-profilvolt. Mintegy 475 ezer embert értek el, hirdetésre szintén tavaly április óta költöttek, összesen 77 ezer dollárt.
Az oldalak a hazájában a "Putyin szakácsa" gúnynévvel illetett orosz Jevgenyij Prigozsinhoz köthetők

- derült még ki a közösségi oldal közléséből. Prigozsin az az üzletember, akit az Egyesült Államokban vád alá helyeztek, mert szentpétervári székhelyű Internet Kutató Ügynökség (Internet Research Agency, IRA) nevű cégének úgynevezett "trollgyára" révén 2016-ban - szintén hamis profilok létrehozásával - megpróbált beavatkozni az amerikai választási folyamatba.
Néhány afrikai országban az orosz fiókok helyi emberekkel dolgoztak, éppen annak érdekében, hogy még jobban álcázhassák magukat. Ezek a helyi lakosok tisztában voltak a működtetők valódi kilétével. A helyi személyek és szervezetek azonosításától azonban a biztonsági vezető elzárkózott.
Az afrikai portálok működtetésben résztvevő egyik Prigozsin-vállalkozás a zsoldosairól ismert Wagner Csoport

- állapította meg a Reuters szerint a Facebookkal az oldalak hatástalanításában együttműködő Internet Observatory központ. A Wagner Csoport több katonai vállalkozásban is részt vett, több Putyin-barát afrikai rezsimnek is kölcsönzött orosz zsoldosokat, de fegyveresei a kelet-ukrajnai háborúban is feltűntek. A csoport akcióiról korábban az amerikai sajtó - nevezetesen a Daily Beast című portál - már beszámolt. Az orosz hatóságok mindig cáfolták, hogy a Kreml érdekeit érvényesítő Wagner Csoport Moszkva utasítására tevékenykedne. Prigozsin az oknyomozók által feltárt szálak ellenére szintén tagadja, hogy köze lenne a csoporthoz.
Az afrikai országokban létrehozott oldalak az orosz politikát népszerűsítették, és bírálták Párizs és Washington Afrika-politikáját

a New York Times elemzése szerint. Erőfeszítéseik sokkal erőteljesebbek voltak, mint 2016-ban az Egyesült Államokban. Míg például 2016-ban az IRA havonta átlagosan 2442 alkalommal helyezett el az amerikai belpolitikát befolyásolni szándékozó bejegyzéseket a Facebookon, Észak- és Közép-Afrikában egyedül októberben 8900 bejegyzést jelentetett meg. A Stanford kutatói szerint Oroszország változatlanul agresszív dezinformációs módszerekkel él az internetes térben. Afrikai tevékenységét azonban az amerikainál vagy európainál jóval kevesebb figyelem övezi, jóllehet, Moszkva folyamatosan próbálja kiterjeszteni befolyását a kontinensen, és már építi afrikai politikai struktúráit. Alex Stamos, a Stanford Internet Observatory igazgatója - aki egyébként korábban a Facebooknál dolgozott - a The New York Times munkatársának úgy vélekedett: érdemes figyelni az oroszok afrikai kampányát az interneten, mert várhatóan ugyanilyen, vagy nagyon hasonló módszerekkel élnek majd a jövő évi amerikai választások idején is. Vagyis helyi emberek segítségével létrehozott - és nem is hamis - profilok révén terjesztik majd politikai üzeneteiket.
Oroszország változatlanul agresszív dezinformációs módszerekkel él az internetes térben

- állapítja meg a Stanford Egyetemhez köthető Internet Observatory. Afrikai tevékenységét azonban az amerikainál vagy európainál jóval kevesebb figyelem övezi, jóllehet, Moszkva folyamatosan próbálja kiterjeszteni befolyását a kontinensen, és már építi afrikai politikai struktúráit. Alex Stamos, a Stanford Internet Observatory igazgatója - aki egyébként korábban a Facebooknál dolgozott - a New York Times munkatársának úgy vélekedett: érdemes figyelni az oroszok afrikai kampányát, mert várhatóan ugyanilyen, vagy nagyon hasonló módszerekkel élnek majd a jövő évi amerikai választások idején is. Vagyis helyi emberek segítségével létrehozott - és nem is hamis - profilok révén terjesztik majd politikai üzeneteiket.

Putyin szorosabbra fűzné az orosz-afrikai kapcsolatokat

Vlagyimir Putyin az az október 23-24-én tartott Oroszország-Afrika csúcson jelenlévő negyven afrikai államfő és több ezer résztvevő előtt megerősítette, hogy szeretnék szorosabbra vonni az orosz-afrikai kereskedelmi kapcsolatokat - írja az Euronews. "Az elmúlt öt évben Oroszország és az afrikai államok között 20 milliárd dollárra duplázódott a kereskedelem, és ez kevés. Ebből a 20 milliárd dollárból 7,7 milliárdnyi kereskedelmet Egyiptommal bonyolítunk, miközben Afrika tele van ígéretes partnerekkel és növekedési lehetőséggel" - fogalmazott az orosz elnök. Az orosz elnök szerint is szükség van mindenki számára előnyös partneri kapcsolatok kialakítására például az egészségügyben és a közlekedésben.

Frissítve: 2019.10.30. 21:38

Halloweeni kilépés helyett adventi választás

Publikálás dátuma
2019.10.30. 15:29

Fotó: TOLGA AKMEN / AFP
A Brexit árnyékában fog lezajlani a kampány, melyből a kisebb pártok kerülhetnek ki jobban.
Több hetes sorozatos parlamenti szavazatvesztés után Boris Johnson váratlan fölénnyel, 438 igen és 20 nem szavazattal földcsuszamlásszerű győzelmet aratott kedd este az alsóházban, megnyitva az utat a négy év alatt harmadik általános választás előtt a szigetországban. A királyi szentesítésig vezető, várhatóan akadálymentes folyamat után az országgyűlés jövő szerdán, éjfél után egy perccel oszlik fel. Ezt követően a kormány választás előtti “purdah”, csendes üzemmódba megy át, a köztisztviselőktől pedig szigorúan elvárják, hogy ne folytassanak olyan tevékenységet, mely megkérdőjelezi pártatlanságukat. Az új helyzetben minden bizonnyal nem kerül sor a világszerte nagy népszerűségnek örvendő házelnök, az október 31-én visszavonulni készült John Bercow utódjának megválasztására, így a világ még néhány extra napig élvezheti rendkívüli produkcióit. A Konzervatív Párt kétszámjegyű vezetéssel kezdi meg az egyelőre nem hivatalos kampányt. A Press Association legfrissebb poll-összesítése szerint a kormánypárt átlagosan 38 százalékon áll, alaposan lehagyva a 23 százalékos Munkáspártot. A feljövőben lévő Liberális Demokraták 18 százalékról, a Brexit Párt 11 százalékról indul. Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére azt a benyomást próbálta kelteni, amikor késznek mutatta magát a választás kiírásának támogatására, hogy soha ennyire nem várt egy erőpróbát és napi megemelt mennyiségű zabkásával igyekszik növelni energikusságát. A még soha semmilyen kormányzati tisztséget nem viselt veterán politikus abba kapaszkodhat, hogy a Theresa May által elfuserált 2017-es voksot megelőzően a Munkáspárt átlagosan 20 százalékkal kullogott a konzervatívok mögött, ám a választás napján mindössze 3 százalékkal teljesített rosszabbul. Az Egyesült Királyság közvélemény-kutatási orákuluma, Sir John Curtice friss előrejelzése szerint a választásból a kisebb pártok kerülnek ki jobban. Biztosra veszi, hogy az új parlamentben rekord mennyiségű nem-konzervatív és nem-munkáspárti képviselő harcol majd a zöld padsorokban rendelkezésre álló ülőhelyekért. Mint erről a londoni hírcsatornán, az LBC-n beszélt, százat is meghaladhatja a két nagy párton kívüli új honatyák száma. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy így akár a konzervatívoknak, akár a Munkáspártnak nehezen jönne össze a kormányzáshoz szükséges működőképes parlamenti többség. Kevesen vonják kétségbe, hogy Boris Johnson csak meggyőző győzelem esetén nem az egyik legrövidebb ideig hatalmon lévő kormányfőként vonul be a brit történelembe. Az elmúlt két év tapasztalata alapján a konzervatívok csak önmagukra támaszkodhatnak, az északír Demokratikus Unionista Párttal kötött együttműködési megállapodás az egyetlen igazán fontos kérdésben, a Brexitben fabatkát sem ért. A Munkáspárt legalábbi elméletileg a Liberális Demokratákkal, a Skót Nemzeti Párttal és az egyetlen mandátumát remélhetőleg megőrző Zöld Párttal is képes lenne koalíciót alkotni. Az 1923 óta első decemberi parlamenti választás meghatározó témája 2017-hez hasonlóan a Brexit lesz. Ha a győzelmet Boris Johnson szerzi meg, januárban tető alá kívánja hozni az Unióból való kilépést. Ha a Downing Street 10. új lakóját Jeremy Corbynnák hívnák, a Munkáspárt új megállapodást próbálna kicsikarni Brüsszelből és azt népszavazásra bocsátaná. Westminster legkövetkezetesebben eurofíl pártja, a Liberális Demokraták készek semmibe venni a 2016-os referendum eredményét és visszavonni az 50. cikkely aktiválását. A maradás vagy távozás kérdése olyan mértékben határozta meg a pártok politikáját és osztotta meg 2016 óta a közvéleményt, hogy a szavazópolgárok passzivitása nehezen képzelhető el. Akármilyen zord és ködös is lesz az időjárás, akármennyire is korán sötétedik majd, vagy lesznek csúszósak az utak, a fegyelmezett brit lakosság nem fog távolmaradni az urnáktól. Az a Munkáspárt által előterjesztett javaslat viszont, hogy a szigetországban élő európai állampolgárok is leadhassák voksukat december 12-én, nem is került napirendre. 

57 civilt ölt meg azzal, hogy rájuk gyújtotta a házat - újabb boszniai háborús bűnöst ítéltek el

Publikálás dátuma
2019.10.30. 14:47

Fotó: Tužilaštva BiH
A menekülőkre pedig társaival rálőtt Radomir Susnjar. 20 év börtönre ítélték.
Háborús bűnök miatt első fokon húszéves börtönbüntetésre ítélte a boszniai bíróság Radomir Susnjar egykori boszniai szerb katonát szerdán - közölte a szarajevói sajtó. A férfi az 1992-1995-ös boszniai háború idején
57 bosnyák civil, közöttük két gyerek halálát okozta azáltal, hogy a kelet-boszniai Visegrad közelében felgyújtotta a házat, ahol fogolyként tartották őket.

A bíróság bizonyítottnak látta a vádat, amely szerint a férfi és két társa egy félkatonai szervezet tagjaként 1992. június 14-én fegyverrel arra kényszerítette a fogva tartott civileket, hogy adják át vagyontárgyaikat, majd kézigránátokkal felgyújtották a házat, a menekülőkre pedig lőni kezdtek.
A boszniai háború idején mintegy százezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.