Putyin látogatása napján rúgta ki dolgozói tizedét az orosz hátterű Dunaferr

Szerdán 350 munkavállalót érintő létszámcsökkentést jelentett be az acélfeldolgozó társaság.

Szerdán 350 munkavállalót érintő létszámcsökkentést jelentett be az ISD Dunaferr a Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatala felé – közölte ma, Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatása napján az orosz hátterűnek tartott acélfeldolgozó társaság.

A vállalat az iparág rendkívül nehéz európai helyzetére, a világgazdaság lassulására, a csökkenő keresletre és késztermékárakra, az autó- és építőipar lanyhulására, valamint a hatóságok és az uniós szabályozók által előírt kötelező környezetvédelmi beruházások terheire hivatkozik. A helyzet kezelésére tett intézkedések ellenére az „elhúzódó iparági válság” miatt a létszámleépítés elkerülhetetlenné vált – írják.

A cég tájékoztatta a Központi Üzemi Tanácsot és a szakszervezeteket a munkáltató szándékáról és a hatósági bejelentésről. Az elbocsátottaknak más munkakört ajánlanak fel. Aki ezt nem fogadja el, végkielégítést, illetve további egy évig a Dunaferr Foglalkoztatásáért Acélalapítványtól majdnem a teljes bérére rúgó összeget kap. A létszámcsökkentés 2020. december 31-ig zárul le. Szakértők legalábbis furcsállják a magyar gazdaságban uralkodó viszonylagos konjunktúra közepette az igen drasztikusnak számító lépést.

A ceginformacio.hu adatai szerint a Dunaferr-munkavállalók utolsó nyilvántartott száma közel 3500 fő. Vagyis most dolgozóik tizedét kirúgják. Beszámolójuk szerint ugyanakkor a Dunai Vasmű közvetve 12 ezer ember megélhetését biztosítja.

Jevgenyij Tankilevics cégvezető a dolgozóknak írt, a közleményhez mellékelt levele szerint az elbocsátások további halogatásával a Dunaferr jövőjét tették volna kockára. A gazdasági helyzet kialakulásáért a fizetések emelését is okolta. Emlékeztetett: májusban arra kérte a dolgozókat, ajánlják fel szabadságos bérüket az előírt beruházásokra. „Sajnos” az érdekképviseleti szervezetek erre közömbösen reagáltak – panaszolja. De szerinte az ügyet „a hivatali idejük végén járó helyi hatóságok” is „politikai eszközként használták fel a választási kampányban”. A kormánytól szintén érdemi segítséget kér. A cél továbbra sem kevesebb, mint a Dunaferr "működőképességének fenntartása”.

Az 1954-ben alapított Dunaferr 2004-ben került az államtól áttételesen az ukrán Szergej Taruta és Oleg Mkrtcsan jegyezte Donbass Ipari Szövetség tulajdonába. A céget ugyanakkor már azóta egész máig lekövethetetlen hátterű, offshore-jellegű társaságok jegyzik. Így érdemi tulajdonosa nem ismert. Közvetlen részvényese 2007 óta a ciprusi Steelhold Ltd. Ezt a céget – vagyis végül is a Dunaferrt – hírek szerint az elmúlt évtized során mozgalmas, végtére is áttekinthetetlenül kusza tulajdonosi átrendeződések jellemezték. 2010-ben így a Dunaferr offshore-szerű tulajdonosának többsége átkerülhetett a Donbasst addig hitelező orosz állami Vnyesekonombankhoz. (Igaz, e szerepben Alekszandr Katunyin orosz nagyvállalkozó neve is felmerült.) 2014-ben Varga Mihály pénzügyminiszter is a Vnyesekonombankkal osztotta meg a Dunaferr visszavásárlási szándékát, de kosarat kapott.

Az orosz állami banktól aztán két éve a Kreml bizalmát élvező Szulejman Kerimov vehette át a társaságot. Elmondható tehát, hogy a Dunaferr mint egyik utolsó megmaradt nagy magyar ipari központ a magánosítás óta eltelt 15 év során a különböző ukrán és orosz oligarchák kulisszák mögötti ködös ügyleteinek tárgya.

A helyzetre jellemző, hogy az elbocsátásról szóló bejelentésükben egyetlen szó sem esik a Dunaferr (érdemi) tulajdonosairól, esetleges véleményükről vagy segítő szándékukról.