Az ENSZ menekültügyi szerve (UNHCR) havi bontásban kiadja, hogy az adataik alapján a magyarok milyen más országokban adtak be menekültkérelmet az elmúlt 20 évben. Ez alapján több hullámban több mint 26 ezer honfitársunk akarta menekültként elhagyni az országot az elmúlt 20 évben - írja az Index. A lap összeállításából kiderül, hogy
Fontos tudni azonban, hogy az adatok csak a beadott kérelmeket tükrözik, amiknek elég kis hányadát fogadják el tőlünk, hiszen itt például nem volt polgárháború az elmúlt 20 évben - jegyzi meg az Index. Olyasmit is nehéz bizonyítani, hogy Gyurcsány vagy Orbán alatt szisztematikusan üldözik őket, esetleg az állam nem védi meg a származásukból adódó hátrányos megkülönböztetéstől.
Kanada volt messze a legnépszerűbb célpont tehát, több mint 23 ezer honfitársunk próbálkozott az amerikai országban. A második Svédország szinte labdába se rúg mellette az alig több ötszáz próbálkozóval.
A lap több szempontból is végigveszi - idő és úticél, Amerika, Európa -, hogy a magyarok miként és hová menekültek volna, a legnépszerűbb Kanadával kapcsolatban például kiderül, hogy több nagy hullámban mentek oda az emberek. Egyrészt 1999 és 2002 közt, második körben szinte pont tíz évvel később, 2009 és 2012 közt. Ez nem véletlenül alakult így. Az első Kanadába irányuló menekülthullám igazából 1998-ban indult, többségében cigányok kértek menedékjogot Ottawától. Ez a vízumkényszer 2001 decemberi visszaállításáig tartott, de az addig eltelt közel négy év alatt majdnem 9 ezren jelentkeztek a repülőtereken, elsősorban a cigány népességen belül tanultabbnak és mobilisabbnak számító, magyarul beszélő romungrók.
A Kanadába irányuló menekülthullámoknak a lap szerint volt egy olyan ága, ami a nagyvonalú, és a kérelmeket rendkívül lassan elbíráló kanadai menekült-ellátórendszer által megszerezhető előnyökre ment rá. 2012 előtt átlagosan 20 hónap alatt bírálta el a kérelmeket Kanada, ami alatt elég bőkezű ellátást biztosított a kérelmezőknek és munkavállalási engedélyt is kaptak. Ráadásul
A kérelmekről döntő Immigration and Refuggee Board (IRB) a beérkező magyar kérelmeknek csak 1-2 százalékát találta megalapozottnak, azok több mint 90 százalékát visszavonták vagy nem vitték végig, illetve az is gyakran előfordult, hogy eltűnt a kérelmező. Ez egyrészt arra utal, hogy a kérelmezők döntő többsége maga se hitte, hogy valaha meggyőzheti kanadai államot arról, hogy otthon rendszerszerűen üldözik és az állam nem tudja megvédeni.
A visszaélésektől függetlenül az sem lebecsülendő, hogy Kanada évente akár több tucat magyar állampolgárnak ítélte meg úgy a helyzetét, hogy valóban olyan veszélyben van nálunk, hogy menekülnie kellett.
Még több érdekes adat itt.
