Előfizetés

Háttal az Uniónak, arccal Eurázsia felé a kormány

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2019.11.02. 08:00

Fotó: Shutterstock
A magyar kormány tisztában van azzal, hogy a következő uniós gazdasági ciklusban kevesebb pénz jut Magyarországnak, ezért egyre nagyobb mértékben Eurázsia felé kacsingat, pótlandó a kieső forrást.
Az atlanti korszak fél évezrede véget ért, s átléptünk Eurázsia, mint egységes kontinens új, ugyancsak több évszázadra taksált időszakába - ez a kijelentés Matolcsy Györgytől származik. Az MNB elnökének egy múlt heti fórumon elhangzott kijelentése számos kételyt felvet. Az eurázsiai gondolat érdekes, de a világ ennél bonyolultabb - érvelt a Népszavának erről nyilatkozva Inotai András. A közgazdászprofesszor, az MTA Világgazdasági Intézetének volt igazgatója emlékeztetett arra, hogy az ázsiai országok egy része néhány makrogazdasági mutatót tekintve folyamatosan felzárkózik a fejlettebb országokhoz, ám ez aligha mondható el mindegyikükről, nem beszélve a felzárkózás gazdasági-társadalmi fenntarthatóságáról. Gondoljunk csak a Közel-Kelet egyes államaira vagy Pakisztánra, és akkor még nem szóltunk arról, hogy Ázsiában legalább kétmilliárd muszlim él, akik ugyancsak tagjai az eurázsiai geopolitikai térségnek. Természetesen ez a térség kínál jelentős együttműködési és kölcsönös fejlődési lehetőségeket az infrastruktúra, a szolgáltatások, valamint az árucsere területén. Ezen belül alapvető érdek, hogy Kína és az Európai Unó, mint összességében a legnagyobb árucserét lebonyolító gazdasági tömörülés kihasználja a kínálkozó lehetőségeket. Azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy ma már nem csak árucsere zajlik le az egyes országok, térségek között, hanem egyre nagyobb teret nyer a szolgáltatások exportja is. Ehhez nem kellenek hatalmas beruházások a fizikai infrastruktúrába, annál inkább kell kölcsönös bizalom, tagállami és regionális stabilitás. Akárcsak Kína multipoláris világrenddel kapcsolatos stratégiának sikeréhez nélkülözhetetlen az Európai Unió egységes fellépése, továbbá az európai integráció lényegi mélyítése. Minden lépés, ami az EU gyengítésére vagy a közös fellépés kifejezett aláásására törekszik, sem az európai, sem a kínai érdekeket nem segíti. Alapvetően elhibázott az a gyakran hangoztatott érvelés, miszerint a V4-ek országai az európai közösség motorjának képzelik magukat, miközben összesített GDP-jük az EU társadalmi termékének még a hét százalékát sem éri el. A Benelux-államok 10 százalék körül járnak, de ezt az érvet sosem használták, helyette viszont pragmatikus megközelítéssel sok évtizedes gyümölcsöző együttműködést alakítottak ki az integrációt mozgató maggal. Inotai András nem ért egyet azzal, a Matolcsy György által propagált céllal, hogy egy közös eurázsiai deviza és fizetőeszköz létrehozása reális cél lehetne. Jelenleg ugyanis a világ valutatartalékának csaknem kétharmada van amerikai dollárban, és valamivel kevesebb mint 30 százaléka euróban. Gondjai ellenére az eurót számos ország használja külkereskedelmi elszámolásaiban. Az igaz, hogy a kőolaj-, illetve földgázárakat a világpiacon dollárban határozzák meg, de a kétoldalú kereskedelemben a kifizetés gyakran történik euróban. Meghatározó szempont, hogy a Kínai Népköztársaság valutatartalékaiban 70 százalékos az amerikai dollár részesedése, és a kínai külkereskedelem is alapvetően dollárban bonyolódik le. A professzor célszerűbbnek tartaná - és ez már a 2008-as pénzügyi válság során felmerült -, hogy a vezető gazdasági-pénzügyi hatalmak közmegegyezésen alapuló valutakosarat alakítsanak ki, amelyben az euró, az amerikai dollár, a kínai jüan (amennyiben teljesen konvertibilissé tehető), a japán jen, a svájci frank, és az angol font is szerepet kaphatna. Ha pedig az euró eurázsiai szerepének növelését tartja a pénzügy i kormányzat kívánatosnak, akkor nehezen érthető, miért nem tesz konkrét lépéseket Magyarország az euró mielőbbi bevezetése érdekében. Hiszen mint EU-tag alapvetően beágyazódtunk az uniós munkamegosztásba, a társadalmi termék 85 százalékát exportáljuk, belőle 80 százalékot az Európai Unióba, nem beszélve a külföldi tőke magyarországi vállalkozásairól vagy a kétirányú pénzügyi tranzakciókról - mondta Inotai András.

Mindenhol az egyterű irodákat erőltetik, pedig a dolgozók 90 százaléka utálja ezeket

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.02. 06:46

Fotó: Shutterstock
Otthon dolgozni mindenki szeret.
Az irodai dolgozók 90 százalékának nem jön be a nyitott terű iroda, csak 10 százalékuk gondolja úgy, hogy vannak előnyei - derült ki abból az októberi felmérésből, amelyet a november 20-i Big Office Day szervezői készítettek csaknem 1000 válaszadó megkérdezésével. A kérdéssort a legkülönbözőbb hátterű és méretű cégek hazai munkavállalói - köztük számos közép- és felsővezető - töltötték ki. A felmérés szerint elfogadhatóbbnak tartják azt, amikor a dolgozóknak nincs saját fix asztaluk, ez a válaszadók csaknem egyharmada szerint megszokható, 24 százalékuk pedig hatékony megoldásnak tartja abban az esetben, ha a munkavállalók az otthonról történő munkavégzés miatt nem járnak be minden nap. A megkérdezettek egyharmada heti plusz egy nap otthoni munkavégzésért 5 százalékot, míg 15 százalékuk akár 10 százalékot is engedne a fizetéséből. A válaszadók csaknem 20 százaléka nem is menne olyan céghez dolgozni, ahol nincs lehetőség otthoni munkavégzésre. A megkérdezettek több mint fele, 53 százaléka mondana le egy jobb főnökért keresetének egy részéről, 10 százalékuk fizetésének akár több mint 15 százalékát is feláldozná. A kisállatbarát irodák esetében az ellenzők vannak többségben, 57 százalék gondolja úgy, hogy a kedvenceknek nem az irodában van a helyük. Ma már a magyar piacon is több olyan szoftver érhető el, amely képes mérni a munkavállalók hatékonyságát. A többség tolakodónak érzi az ilyen fokú ellenőrzést, míg a válaszadók 30 százaléka úgy gondolja, hogy akár jó célra is használhatók ezek az eszközök. A válaszadók 90 százalékának fontos, hogy a cég, amelynél dolgozik, alkalmazzon környezetbarát megoldásokat.

Kap nyolcmilliárdot a MÁV-Start

M. I.
Publikálás dátuma
2019.10.31. 21:40

Fotó: Népszava
Nyolcmilliárdot kap a költségvetésből a MÁV-Start, amely a jegy nélkül utazókon 5,8 milliárdot kér számon.
Költségtérítési elszámolás jogcímén 8,105 milliárd forintot kap a költségvetésből a MÁV-Start – derül ki az október 31-én este megjelent kormányhatározatból. Az összegnek 15 napon belül az állami vasúti személyszállító rendelkezésére kell bocsátani, viszont elegendő 2020 végéig kifizetni. A döntés okát a rendelet nem részletezi. Néhány órával ezt megelőzően, vagyis ma délben a társaság ugyanakkor szükségesnek tartotta közzétenni, hogy szeptemberi összesítésük szerint a jegy nélkül utazók 300 ezer kiszabott bírság után 5,8 milliárd forinttal tartoznak nekik. A tartozásból mintegy 586 millió forint menetdíj. A pótdíj és egyéb költségek meghaladják az 5,2 milliárd forintot - írták. A MÁV-Start 2014 és 2018 között 288 ezer esetben lépett fel jegy nélküli utazás vagy más szabályszegés miatt mintegy 93 ezer utassal szemben. Közülük 18,5 ezren halmoztak föl négy vagy annál több bírságot. A büntetésekből négy év alatt a menetdíjak 540 millió forintot, a pótdíjak 2,3 milliárd forintot tettek ki. A majdnem 2,9 milliárd forintnyi bírságból 2018 végéig 331 millió forintot sikerült behajtani - áll a közleményben. A cég több több mint 19 ezer követelést adott át külső partnereknek jogi és személyes megkeresés útján történő behajtásra. Ezek közül csaknem 800 eset fizetési meghagyásos, 7300 pedig végrehajtási szakaszba jutott. A MÁV-Start saját erőforrással több mint ezer követelésre kezdeményezett jogi eljárást. A követelések érvényesítésére a közlemény szerint minden polgárjogi eszközt igénybe vesznek, ám az együttműködők egyedi fizetési megoldást, részletfizetési lehetőséget és fizetési halasztást is kaphatnak. Hozzátették: a tartozást egyre többen rendezik, hiszen tavalyelőtt 63 millió forintot, tavaly pedig már majdnem 100 millió forintot fizettek be.