"Az elnyomó rendszer odacsap, ha megijed" - interjú Fekete-Győr Andrással

Publikálás dátuma
2019.11.02. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Remélem, 2022-től már egy politikai közösségben folytathatjuk - mondta Botka Lászlóról, Hadházy Ákosról és Szél Bernadettről Fekete-Győr András, a Momentum elnöke.
Megmotozták szerdán a NAV nyomozói? Nem, semmi ilyen nem történt, bár volt rá felhatalmazásuk. Az irodánkban keresgéltek, majd átmentek a könyvelőinkhez, ahol lefoglaltak ezer oldalnyi dokumentumot. Még februárban eljuttattuk az összes számlát az Állami Számvevőszéknek, elszámoltunk minden egyes forinttal, amit a Momentum a 2018-as parlamenti választási kampányban felhasznált, az utolsó számlát is kitettük a honlapunkra, ennek ellenére az ÁSZ költségvetési csalás gyanújával feljelentett minket. Akkor csak az időpont volt meglepetés? A sors fintora, hogy pont Vlagyimir Putyin látogatásának napján szállta meg a székhelyünket a NAV. A civilek, ellenzéki pártok, más véleményen lévők vegzálása a putyini Oroszországban megszokott, Orbán pedig hithű tanítványa a diktátornak. Október 13-án a Fidesz történelmi vereséget szenvedett, márpedig, ha egy elnyomó rendszert megsuhint a változás szele, megijed, és odacsap. Szóval a vád célja szimplán a Momentum lejáratása? Besározás, nyomasztás, tesztelés. Nekünk tiszta a lelkiismeretünk, nincs félnivalónk, nincs takargatnivalónk, és nincs veszítenivalónk. Összezárunk és dolgozunk tovább minden erőnkkel annak biztos tudatában, hogy jó úton járunk. Jöjjenek csak, de 2022-ben jönni fogunk mi is. Mit gondol, végigviszik ítéletig ezt az ügyet? Vigyék! Veszíteni fognak. Hogy jutott odáig a párt, hogy ennyire fontos ellenfele a hatalomnak? Tavaly nem került be a parlamentbe, most pedig 133 helyen képviselőjük, hat helyen polgármesterük van, és Pest megyében a listás helyek több mint 20 százalékát vitték. Milyen belső mozgások történtek a Momentumban és a társadalomban ez alatt a bő másfél év alatt? Mostanra nemcsak felnőtt a ‘89 körül született első szabad magyar generáció, hanem több éves politikai tapasztalatot is szereztünk. Végig dolgoztuk az elmúlt két és fél évet, bejártuk az országot Nyírségtől Zaláig, és nemcsak azt hiszik el egyre többen, hogy mi tisztán és tisztességesen fogunk kormányozni, hanem azt is, hogy az egészségügyet, az oktatást, és a környezetvédelmet részesítjük előnyben. A májusi EP választás tétje számunkra a túlélés volt, de sikerült megelőznünk az MSZP-t, a Jobbikot, az LMP-t, és a harmadik legerősebb párt lettünk. Most pedig behoztuk a DK-t is, de a Fidesz - bár egyre közelebb, de - még mindig nagyon sok munkára van tőlünk. Ez nem magyarázat a vidéki erősödésre. Módszert váltottak? Egy éve még mindenki azt mondta, a Momentum belvárosi értelmiségi fiúk, lányok gyülekezete, azt sem tudják, merre van a Hortobágy. A Nolimpia után az új tagságunk nagy része már Budapesten kívüli. A legtöbben Fekete-Győr Andrást vagy Donáth Annát látják a tv-ben, egy pesti srácot és egy pesti csajt, de közben Dencsházán Nemeskéri Katalin, vagy Vámospércsen Kosztin Mihály jelenti a helyieknek a Momentumot. Ahol kistelepülésen elindultunk, ott a megyei listára mindenhol kimagasló eredményt kaptunk.  Hogy jutnak el ezekre a településekre? Főszabály szerint a megyeszékhelyeken kezdtünk közösséget szervezni, de jelentkeztek hozzánk rengetegen kisebb településekről is, ahol a helyi hőseink beindították a gépezetet. A következő lépés, hogy a városi és megyei képviselőink szisztematikusan elmennek a környező településekre, és megtalálják a helyi Kosztin Mihályokat, akik aztán majd közösségbe szervezik az aktív lakosságot. Ez lehet a siker kulcsa a 2022-es parlamenti-, és a 2024-es önkormányzati választáson is.  Mire lesz elég a 133 képviselő és 6 polgármester?
Óriási lehetőség ez számunkra! Ezzel együtt azt gondolom, alulreprezentáltak vagyunk a képviselő-testületekben a valós támogatottságunkhoz képest. Rosszul alkudoztak előzetesen? Inkább mértéktartók voltunk. Azt mondtuk, ne legyünk most nagyravágyók, szerezzünk tapasztalatot, majd 5 év múlva nagyságrendekkel több szerepet is vállalhatunk. Máris vannak konfliktusok az összefogás képviselői között, Pesterzsébeten a Momentum nem kért a tiszteletdíjak 20 százalékos emeléséből, Zuglóban az új működési szabályzatból. A viták felőrölhetik az összefogást, de lehet, hogy növelik a párt népszerűségét. Mi a fontosabb? Mi nem vagyunk hajlandók feladni az elveinket, éppen ezért konstruktív ellenzékiségbe vonultunk Pesterzsébeten, de ami az erzsébetiek érdeke, abban természetesen együttműködünk. Zuglóban azt mondtuk, elfogadhatatlan az átláthatatlanságot szülő SZMSZ módosítás, nem támogatjuk és végül nem is terjesztette be Horváth Csaba. Ilyen hozzáállást várok minden momentumostól, mert elvek nélkül győzni, az nem siker! Ha ez a hozzáállás szétfeszíti az összefogást, az az egész ellenzéket gyengíti. Ezzel számolnak? Másik oldalról közelítem meg: megjelentünk a magyar politikában, két év alatt az egyik legmeghatározóbb politikai erő lettünk, és azt követeljük az emberek nevében, hogy senki se lopjon közpénzt, működjön átláthatóan, fordítsa az erejét az egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre, és legyen korrekt a másikkal. Ha alapvető dolgokat nem akarnak betartani más ellenzéki pártok, akkor ne beszéljünk rendszerváltásról! Változzanak velünk! Vagy változnak, vagy viszontlátásra! Mekkora esély van erre a változásra? Az, hogy a velejéig korrupt Lackner Csabát az MSZP egészen gyorsan kizárta, jó jel. Az LMP ugyanilyen elvekkel indult, látjuk hová jutottak. Mit tanultak a sorsukból? Mi egy év alatt beláttuk, hogy a választói akarat helyesen az együttműködést preferálja az Orbán-rendszer pusztításával szemben. Az LMP erre 7-8 évig képtelennek bizonyult. Hiszek benne, hogy az együttműködésbe az LMP, a Jobbik, az MSZP és a DK is tud valamit beleadni, de azt is látom, hogy túl sokan vagyunk, tisztázásra van szükség. A legtöbb kérdésről ugyanazt gondoljuk a párbeszédesekkel vagy az LMP-sekkel, akkor miért vagyunk különböző pártokban? Remélem, hamarosan eljön a közös munka ideje. Mindenkinek feltűnt, mennyire jól megértik egymást Botka Lászlóval. Egy potenciális együttműködés kezdete, hogy kilépett az MSZP-ből? Akár az is lehet. Belép a Momentumba? Nagyon korai lenne erről beszélni, de szoros az együttműködésünk. Szegeden a városfejlesztési alpolgármester momentumos, valamint a zöld programot is momentumosok viszik végig Magyarország harmadik legnagyobb városában. Hasonló a helyzet Szél Bernadettel és Hadházy Ákossal is, akik talán a legközelebb állnak hozzánk. Szerintem nagyon jól politizálnak függetlenként, ki tudnak teljesedni, de 7 évig voltak egy másik pártnak a meghatározó politikusai. Nem szabad semmit sem siettetni, időt kell hagyni nekik. Remélem, 2022-től már egy politikai közösségben folytathatjuk. Elemzők szerint az egyforma támogatottság azt vetíti előre, hogy DK-Momentum párbaj kezdődik az ellenzék vezetőjének helyéért. Nem szeretnék párbajozni a DK-val. Persze a helyzet pikáns, hiszen fiatalként Gyurcsány Ferenc felelőtlen és káoszba hulló kormánya ellen tüntettem, most pedig együttműködünk egy közös ellenféllel, a Félelem Rendszerével szemben. Min múlik majd az elsőbbség? A Fideszből előbb-utóbb kiábránduló embereket vélhetően nem Gyurcsány Ferencék, hanem a Momentum fogja tudni meggyőzni arról, hogy van nyugati alternatívája ennek a rendszernek. Másrészt az évente nagykorúvá váló 120-130 ezer fiatal jelentős része is jó eséllyel momentumos lehet, mert mi értjük a világukat. Ők már nem ígéreteket várnak, hanem azt, hogy a dolgok működjenek. Ők már az adatok és a tények generációja, és borzasztóan aggódnak a jövőjükért. Ha egy momentumosról derül ki, hogy korrupt lett, disznóságot csinál, elküldik? Ha valaki korrupt lesz, és ez bebizonyosodik róla, akkor azonnal mennie kell. Először a pártból, majd bíróság elé, végül pedig börtönbe. A kormánysajtó azt sulykolta, majd megint jön egy koalíció, amiben a DK felel meg a régi MSZP-nek, a Momentum pedig olyan, mint az egykori SZDSZ. Mit gondol erről? Azt, hogy ez a gondolatkísérlet mindenféle fantáziát nélkülöz, tehát unalmas és bárgyú. A mi generációnk jó része már nem is tudja, mi volt az SZDSZ. Azt sem tudják, mi a progresszív pártcsalád, ahová a Momentum tartozik. Vannak a populisták, akik igyekeznek megbénítani Európát, destruktívak, meggátolják például a gyors reagálást a török-kurd konfliktusra, megvétózzák, hogy 2050-re az unió karbon-semleges legyen. Ilyen az Orbán-kormány. Aztán vannak, akik erős, gyors, hatékony Európát szeretnének, ezek a progresszívek. Mi azt mondjuk, legyen tagállami hatáskörben az oktatás vagy a tudománypolitika, de nem kérdés, hogy közös hadsereg, közös fizetőeszköz, és közös energiapolitika kell, mert hatékonyabb. Ez a jövő. Orbán most barátságosabb arcot vág. Hisz neki? Teljesen hiteltelen kilenc év vicsorgás után. Azt hiszem, Krekó Péter mondta jól: az asztal fölött mosolyog, alatta pedig rúg majd. Azzal számolok, hogy nem adnak több pénzt az önkormányzatoknak, kivéreztetik az ellenzéki kézbe került városokat, főleg a fővárost. Tudatosítanunk kell a budapestiekben, hogy ha nem valósulnak meg a terveink, az nem a mi hibánk lesz, hanem Orbánéké. Eggyel nem számolnak: egy új, európai mentalitás meghonosításához nem kell pénz.

Névjegy

Három éve a Momentum Mozgalom elnöke. Egy évvel korábban jogi diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.  2015-ben Budapesten négy hónapig a General Electricnél dolgozott követelésrendezőként. 2016-ban a berlini Humboldt Egyetemen politikatudományt hallgatott egy német nemzetközi parlamenti ösztöndíj keretében. 2018-ban szerepelt az amerikai Forbes magazin 30-as listáján azok között a 30 év alatti politikusok között, akik a legnagyobb hatással vannak Európa politikájára és közéletére.

Elszörnyedtek, amikor meglátták, mi került Nagy Imre helyére

Publikálás dátuma
2019.11.02. 07:00

Fotó: Barbara Gabriella / Népszava
A Vértanúk terén felavatták a „vörösterror áldozataira” emlékező szobrot. A nézelődök körében nem aratott osztatlan tetszést a látvány.
Október 31-én, a reformáció napján, az 1918-ban meggyilkolt Tisza István miniszterelnök halálának évfordulóján, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatásának másnapján leplezte le Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök a „vörösterror áldozatainak” újraállított emlékművét a Parlament szomszédságában, a Vértanúk terén. A kompozíció hátoldalán ez olvasható: „A szovjet fegyverek árnyékában hatalomra került kommunisták által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, elüldözött áldozatokra is emlékezve újraállította az Országgyűlés 2019-ben”. Az 1945-ben lerombolt emlékművön más szöveg szerepelt: „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet”. Az áldozatok nevei most hiányoznak. Elek Imre szobrászművész ugyanakkor meghagyta a korabeli írásmódot: „A nemzeti vértanuinak 1918-1919” felirat rövid „u”-val került a főalak alá. A Vértanúk terén korábban Nagy Imre mártír miniszterelnök szobra állt, amelyet a kormány – a tiltakozások ellenére – átvitetett a a Jászai Mari térre. „Nekem Nagy Imre is tetszett, de ez is szép” – közölte lapunkkal egy nagymama, aki éppen az unokáját fényképezte péntek délután a vörösterroros emlékműnél. Fia helyeslően bólogatott. Mások lényegesen kevésbé mutatkoztak lelkesnek. „Elvitték innen a közelmúltat, és visszahozták a régmúltat” – állapította meg egy anya. Lányával egyetértésben arra panaszkodott, hogy korábban ez egy hangulatos, barátságos tér volt, ahova szívesen jártak az emberek. Nagy Imre szobrát mindenki szerette. Most pedig itt áll egy szürke térkővel körbevett monstrum. „Politikától függetlenül, esztétikai szempontból: szörnyű!” – mondták. „Kommunisták által meggyilkolt… Na, hagyjuk már ezt!” – rángatta el párját egy fiatal lány, miután beleolvasott a szövegbe. Egy édesapa, akinek láthatóan nehézséget okozott megfejteni az alkotás szimbólumrendszerét, családja segítségét kérte: „Azt nézem, hogy ez egy nő lenne?!”. A válasz: igen. A szobrász Hungária női alakját ábrázolta, míg a hátsó oldalon egy sárkánnyal küzdő férfi (a bolsevizmus és a magyarság harcának jelképe) látható. Csunderlik Péter történész a hvg360 oldalon megjelent írásában a „történelemhamisítás emlékművének” nevezte a szobrot. A nemzeti vértanúk emlékműve szerinte visszamenőleg kiterjesztette a vörösterror időszakát a Károlyi-rendszerre is, nem téve különbséget a Népköztársaság és a Tanácsköztársaság között. Az 1945-ben lebontott szobor a forradalmak sokszínű, a munkásságnak politikai, kulturális és szociális emancipációt hozó időszakából egyetlen aspektusként a politikai erőszakot emelte ki – helyreállítása teljesen illeszkedik a NER emlékezetpolitikájába Az avatási rendezvényen katolikus, református, evangélikus, unitárius és zsidó felekezeti vezetők is imát mondtak. (A zsidóságot Köves Slomó, az EMIH rabbija képviselte, Heisler András, a Mazsihisz elnöke nem kapott felkérést.) A ceremónia azonban főleg Kövér László miatt marad emlékezetes: a házelnök önmagához képest is erős beszéddel jelentkezett. Kövér azt mondta, hogy annak idején mintegy ezer ember túszul ejtette Magyarországot. Keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tudatos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása: szerinte ez volt 1919-ben a „Tanácsköztársaságnak nevezett terrorképződmény”. Az istentelenséget vallók, akik csak önmagukban hisznek, kezet emeltek azokra, akik abban hittek, hogy saját emberi létük felett van egy teremtő erő. „A Lenin-fiúk ma is itt állnak velünk szemben” – állította Kövér László. Úgy vélte, Magyarország csak akkor nyerheti meg véglegesen a küzdelmeket, „ha a velünk szemben állók megtapasztalják, hogy a külföldről pénzelt istentelenséggel, hazaárulással és nemzettagadással Magyarországon soha többé nem lehet többséget szerezni”. Vásárhelyi Mária szociológus a házelnök kijelentéseire a közösségi oldalán reflektált: „Téved Kövér László! Nem velük szemben, hanem mögöttük állnak a Lenin-fiúk.”
Szerző
Frissítve: 2019.11.02. 12:14

Kapcsolódó

Vértanúk

Lehetőséget kap a vidéki sajtó

Publikálás dátuma
2019.11.02. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Lehet-e a valóságot tükröző helyi médiát építeni az ellenzéki városokban? Mi lesz azokkal, akik eddig hazugságokkal tömték a publikumot? Polyák Gábor, médiajogászt kérdeztük minderről.
Alapvetően megváltozik az önkormányzati írott és elektronikus sajtó közléspolitikája azokban a városokban és budapesti kerületekben, ahol az ellenzék 5-14 évnyi Fidesz-KDNP uralom után nyert a helyhatósági választáson. A kormánypárti média – legyen bár országos, régiós vagy települési – sehol se engedi szóhoz jutni az ellenzéket, és csakis a két pártot és politikusait kiszolgáló hírek, riportok, interjúk jelennek meg ezekben a médiumokban. Nagy kérdés, hogy mostantól az ellenzéki irányítású önkormányzatok mit várnak a saját médiájuktól? Ők is kisajátítják a város újságját, rádióját, tévéjét, honlapját, vagy az a céljuk, hogy a médiájuk valós információkat megosztva, sokszínűen foglalkozzon a település életével. Polyák Gábor, jogász, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője úgy látja: van esély rá, hogy az utóbbi változat terjed el. Polyák hangsúlyozza, hogy korábban a városok többségét a baloldal irányította, és a helyi sajtó akkor se volt épp pártatlan, ám az egyoldalúság, a gátlástalan hazudozás és az ellenzék teljes kiszorítása a Fidesz hatalomra jutása után vált rekordméretűvé. Polyák elmondta, hogy információi szerint novemberben több ellenzéki város találkozót rendez az önkormányzati média megújításáról. Az eszmecserén szerkesztőségvezetők és újságírók vesznek részt, s arra keresik a választ, mitől lesz a település médiája valósághű, aktuális, a közügyekről szóló, szórakoztató és etikus. Az ellenzékivé vált városokban az új vezetés várhatóan igyekszik megszabadulni a kormánypárti politikusokat elvtelenül kiszolgáló szerkesztőségi alkalmazottaktól. Ez a végkielégítések miatt tetemes kiadással járhat. Polyák Gábor szerint azonban ez nem feltétlenül lesz így:  - Egy önkormányzati lap vagy tévé tulajdonképpen közpénzből működik és közfeladatot lát el, ezért a szerkesztőség nem folytathat pártpropagandát. Ha mégis ezt tette, akkor az elkövetett jogsértés felelősei akár rendkívüli felmondással, végkielégítés nélkül elbocsáthatók. Több, a kormánypártokat kiszolgáló helyi lapot az elmúlt években az ellenzék beperelt az abban megjelenő hazugságok miatt, illetve azért, mert az önkormányzati újság nem adott teret a választási kampány során az ellenzéknek. A bíróság gyakran pénzbüntetést rótt ki a beperelt lapokra, ám ezt a fizetési kötelezettséget a fenntartó önkormányzatok átvállalták. Polyák Gábort arról kérdeztük, hogy vajon utólag lehet-e ezt a pénzt visszakövetelni attól, aki a bírságra okot adó sajtószabálytalanság felelőse, illetve attól, aki arról rendelkezett, hogy fizessék ki helyette a bíróság által megítélt bírságot. A médiaszakértő szerint a munkajogi szabályok alapján legalább részben erre is van lehetőség, ám minden esetben gondosan meg kell alapozni egy ilyen követelést. Egyébként a szerkesztőségi státuszban lévő alkalmazottak nem védekezhetnek azzal, tette hozzá Polyák Gábor, hogy parancsra cselekedtek, mert egy újságnál nem lehet parancsuralom. Polyák Gábor a jövőt illetően megjegyezte:  - Nem szabad azt elvárni, hogy az ellenzéki városok sajtója ne politizáljon. A politika a közélet fontos része, a politikai vitáknak helye van az önkormányzati médiában, de oly módon, hogy valamennyi oldal szabadon fejthesse ki véleményét. Súlyos hiba lenne, ha az ellenzéki városok vezetése a hatalma védelmében vagy bosszúból a korábbi megaláztatásai miatt a település fontos ügyeiben nem engedné szóhoz jutni a kormánypárti városatyákat és táborukat a helyi sajtóban. A demokratikus véleménynyilvánítás garanciáit az ellenzéki városvezetés és a kisebbségbe került kormánypárti képviselők közösen kell, hogy megteremtsék. Annak Polyák Gábor nem látja értelmét, hogy a még szervezés alatt álló helyisajtó-workshopra meghívják a kormánypárti irányítású városok médiavezetőit. A kormánypárti sajtó továbbra is ragaszkodik az egyoldalú tájékoztatáshoz, a hazugságokra épülő pártpropagandához, mondta a médiajogász, s az önkormányzati választáson elszenvedett vereségek sem változtattak ezen, amiképp az sem, hogy a kormánypárti sajtó többszáz helyesbítésre kényszerült az elmúlt másfél évben. A helyesbítéseket a kormánypárti újságok, tévék és rádiók rendszeresen nem hozzák le, hiába kötelezi őket jogerős bírósági ítélet. Gyakran még végrehajtással sem lehet elérni, hogy a helyreigazítások megtörténjenek. Arra a kérdésre, hogy a kormánypárti sajtót visszatartaná-e a hazudozástól az, ha helyreigazítást kérők nagyobb bírságokat harcolnának ki a bíróságon, Polyák határozott nemmel felelt:  - Jelenleg a bíróságok nem sújtják 2-3 milliónál nagyobb összegű büntetéssel a sajtórágalmazókat, bár a makacs visszaesőkre kiszabhatnának akár több tízmilliós bírságot (hisz nincs felső limitje a büntetésnek). A közszolgálati média mögött álló támogatási rendszer azonban egy feneketlen kút, s abból a bírságok könnyedén kifizethetők. Így a növekvő bírságoknak nem volna visszatartó ereje. Azzal, hogy az ellenzék több városban győzött, az ellenzéki média erősödik valamelyest, Polyák Gábor azonban figyelmeztetett rá, hogy a kormánypártokat kiszolgáló média túlsúlya továbbra hatalmas marad:   - Erőforrások tekintetében a kormány és a hozzá kötődő gazdasági érdekszféra kezében van az országos sajtó háromnegyede. Ezen belül a rádiók tekintetében még ennél is durvább az arány. Igaz, ezek a rádiók főképp zenét játszanak, ám az óránként beolvasott hírek csakis a kormány álláspontját közlik a hallgatókkal. Mindezek ellenére Polyák Gábor azt gondolja, hogy az ellenzéki városok médiája nagy lehetőséget kapott arra, hogy bizonyítsa, van értelme a tisztességes tájékoztatásnak, és bebizonyíthatja, hogy van közönsége az ilyen sajtónak. Mert attól még, hogy a hírmédia rendelkezésére álló finanszírozási források 80 százalékát a Fidesz-média nyeli el, a független és ellenzéki sajtó publikuma hasonló méretű, mint a kormány véleményét szajkózó sajtóé.