Előfizetés

Idén is száraz a november - Kibírják-e a diákok egy hónapig alkohol nélkül?

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.04. 15:37

Fotó: Pixabay
A középiskolai és egyetemi ivás problémája áll a november 1-én indult, harmincnapos önmegtartóztatási kampány középpontjában.
Negyedik alkalommal szervezi meg idén a Száraz November kampányt a Kék Pont Alapítvány. Az idei téma a kockázatos egyetemi ivás. Cél, hogy minél több fiatalt sikerüljön bevonni az egy hónapos önmegtartóztatási kihívásba.

Ital a padban

Magyarország 64 felsőoktatási intézményében 202 ezer hallgató tanul nappali képzésben. Tény, hogy az életnek ez az időszaka az ivás szempontjából az egyik legintenzívebb. Egy hazai felmérésben a megkérdezettek 3,9 százaléka válaszolta azt, hogy gyakran részeg. Magyarországon a felsőoktatásban tanulók között az alkoholt soha nem fogyasztók aránya 10 százalék, ami jóval kevesebb, mint a 15-29 éves korosztályt érintő, általános ifjúsági kutatásokban megjelenő 32 százalék. A magyar egyetemisták és főiskolások tehát többet isznak, mint a hasonló korú átlagnépesség. 
Magyarországon a fiatalok (15-29 évesek) alkoholfogyasztása 2000 és 2016 között kismértékben nőtt, az absztinensek aránya pedig nagyobb mértékben csökkent, amely ellentétes az USA-ban, vagy a Nyugat-Európában megfigyelt tendenciákkal. A fiatalkori kiugró alkoholfogyasztás az esetek nagyobb részében az életkor előrehaladtával csökken, viszont a "korai nagyivó", 9-10-11. évfolyamban, illetve az egyetemi és főiskolás tanulmányok első éveiben megfigyelt, nagyobb alkoholhasználattal jellemezhető csoportok problémaivása később is fennmarad. Ezért a fiatalkori alkoholprevenció szerepe kiemelt jelentőségű a későbbi mértéktelen ivás, illetve az alkoholhoz kapcsolható testi és mentális betegségek szempontjából.

Kontrollvesztés helyett mértékletesség

A kampány célja, hogy segítsen elkerülni a problémás, kontrollvesztett ivás kialakulását és a mértékletes alkoholfogyasztás szükségességét hangsúlyozza. A célcsoport a kockázati ivók, akik napi rendszerességgel vagy hetente többször isznak kisebb mennyiségű alkoholt, de a fogyasztásuk még nem kontrollvesztett. 
A harmincnapos kihívás során számtalan olyan helyzet jelenik meg, amelyben fokozottan jelentkezik az ivás iránti sóvárgás, és amelynek ismételt leküzdése fontos tapasztalatokkal gazdagítja az egyént és megerősíti az alkoholfogyasztása feletti kontrollt. A korábbi évek résztvevői körében általános tapasztalat a jobb alvás, a tisztább gondolkodás, a motiváltabb és vitálisabb hétköznapi működés, valamint a nemet mondás képességének felbukkanása olyan helyzetekben, ahol ezt megelőzően a rutinszerű ivás volt a meghatározó.
A harmincnapos józanság önkéntes vállalása a mértékletes, tudatos és tervezett alkoholfogyasztás fontosságára is felhívja figyelmet.

A négy évvel ezelőtt indított Száraz November kampányban résztvevők száma már eléri a tízezres nagyságrendet és évről évre nő a kihívásban résztvevők száma. A kampányban a Kék Pont Alapítvány szakmai partnere az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara.

Amnéziássá teszi az immunrendszert a kanyaró

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.04. 13:20

Fotó: Paul Hennessy/NurPhoto / AFP
A kisbabákéhoz hasonló, védtelen állapotba röpíti vissza a szervezetet az újra terjedő betegség vírusa.
A kanyaró vírusa kitörli az immunrendszer emlékezetének egy részét, a fertőzésen átesett személyek ezért válnak újra fogékonnyá olyan betegségekre, amelyekkel szemben pedig szervezetük már felvértezte magát – állapította meg két, egyidejűleg publikált kutatás.
Az egyik nemzetközi kutatás, amelyet a Science című tudományos folyóirat csütörtökön megjelent számában ismertettek, kimutatta, hogy a kanyaró a fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó antitestek 11-73 százalékát tünteti el. Ezt 77 beoltatlan hollandiai gyermek antitestjeinek elemzésével állapították meg egy, a közösségükön végigsöprő kanyarójárvány után. A védőoltáson átesett gyerekek antitestjei stabilak maradtak.
Az „immunológiai amnézia” azt jelenti, hogy a szervezet immunrendszere nem ismeri fel azokat a kórokozókat, amelyekkel korábban már találkozott, ezért nem tudja megakadályozni az újrafertőződést olyan vírusokkal és baktériumokkal, amelyek ellen pedig már védve volt. A törölt immunemlékezetű személyek védtelenné válhatnak olyan betegségekkel szemben, mint az influenza, a herpesz, a baktérium okozta tüdő- vagy bőrgyulladás.
Hasonló eredményre jutott egy másik, amerikai kutatás is, amely azt vizsgálta, milyen változás következik be az immunrendszerben fontos funkciót betöltő nyiroksejtek állapotában egy kanyarófertőzés után, és amelyet a Science Immunology című szaklapban publikáltak.
A kutatók első ízben fedezték fel, hogy a kanyaró visszaröpíti az ember immunrendszerét egy olyan éretlen állapotba, mint amilyen a kisbabáké, amelyben csak kevés antitest védi szervezetet a fertőzésektől.
Az új kutatások rávilágítanak arra, mennyire fontos a kanyaró elleni védőoltás. A kanyaró erősen fertőző, és bárki, aki nincs beoltva ellene, könnyen elkaphatja bármely életkorban.
A kanyaró már rég eltűnhetett volna a Föld színéről, ehelyett újra terjed, 2019 első hat hónapjában háromszor több esetet jelentettek a világon, mint a múlt év hasonló időszakában.

Anyatej termelésében segíthetnek a fogak őssejtjei

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.04. 11:45

Fotó: GUILLAUME / AFP/BSIP
A mellszövet regenerálásában nyithat új fejezetet a felfedezés. Nagy segítség lehet olyan mellrákos betegeknél, akiknek el kellett távolítani a mellszövetét.
Bámulatos módon változékonyak a fogszövet őssejtjei: segíthetnek a mellszövet és a tejmirigyek regenerálódásában. A folyamatot egereken tesztelték zürichi kutatók. Az új ismeretek segíthetnek olyan őssejtalapú terápiák kifejlesztésében, amelyek hozzájárulnak a mellszövetek regenerálódásához. Ez nagy segítség lehet olyan mellrákos pácienseknél, akiknél mellszövet eltávolítására volt szükség.
Thimios Mitsiadis, a Zürichi Egyetem kutatója és munkatársai egerekkel végzett munkájuk során azt vizsgálták, milyen lehetőséget kínálnak a fogak őssejtjei a tejmirigyek szöveteinek regenerálására. Eddig úgy vélték, hogy a fogőssejtekből elsősorban fogszövetek lehetnek.
A tudósok fiatal egerek folyamatosan növésben lévő metszőfogaiból különítettek el őssejteket. Ezeket az őssejteket az első vizsgálatok során epiteliális mellszövetsejtekkel együtt beültették olyan nőstény egerek mellébe, melyeknél korábban minden tejmirigyszövetsejtet eltávolítottak. Ezután különböző módszerekkel folyamatosan figyelték a tejmirigyek zsírpárnáiban a fogból származó őssejtek fejlődését.
„Az eredmények szerint a fogból származó őssejtek hozzájárulnak a tejmirigyek regenerálódásához, képesek arra, hogy a mellmirigy bármely sejttípusát és akár tejtermelő sejteket is létrehozzanak”

– mondta Mitsiadis.

Egy második vizsgálati sorozatban a fogból származó őssejteket epiteliális mellszövetsejtek nélkül ültették be. A sejtek akkor is képesek voltak kis, fejletlen tejcsatornákat képezni. Bizonyos esetekben ciszták is keletkeztek.
A Cells című szaklapban csütörtökön megjelent eredmények bizonyítják a fogak hámszövetőssejtjeinek rendkívüli képességeit. Ez a plaszticitás egyedülálló az úgynevezett felnőtt (multipotens) őssejtek körében - mondta Pierfrancesco Pagella, a tanulmány egyik szerzője.
A többi vizsgált, nem a tejmirigyből származó epiteliális sejt nem rendelkezett ilyen képességekkel.