Idén is száraz a november - Kibírják-e a diákok egy hónapig alkohol nélkül?

Publikálás dátuma
2019.11.04. 15:37

Fotó: Pixabay
A középiskolai és egyetemi ivás problémája áll a november 1-én indult, harmincnapos önmegtartóztatási kampány középpontjában.
Negyedik alkalommal szervezi meg idén a Száraz November kampányt a Kék Pont Alapítvány. Az idei téma a kockázatos egyetemi ivás. Cél, hogy minél több fiatalt sikerüljön bevonni az egy hónapos önmegtartóztatási kihívásba.

Ital a padban

Magyarország 64 felsőoktatási intézményében 202 ezer hallgató tanul nappali képzésben. Tény, hogy az életnek ez az időszaka az ivás szempontjából az egyik legintenzívebb. Egy hazai felmérésben a megkérdezettek 3,9 százaléka válaszolta azt, hogy gyakran részeg. Magyarországon a felsőoktatásban tanulók között az alkoholt soha nem fogyasztók aránya 10 százalék, ami jóval kevesebb, mint a 15-29 éves korosztályt érintő, általános ifjúsági kutatásokban megjelenő 32 százalék. A magyar egyetemisták és főiskolások tehát többet isznak, mint a hasonló korú átlagnépesség. 
Magyarországon a fiatalok (15-29 évesek) alkoholfogyasztása 2000 és 2016 között kismértékben nőtt, az absztinensek aránya pedig nagyobb mértékben csökkent, amely ellentétes az USA-ban, vagy a Nyugat-Európában megfigyelt tendenciákkal. A fiatalkori kiugró alkoholfogyasztás az esetek nagyobb részében az életkor előrehaladtával csökken, viszont a "korai nagyivó", 9-10-11. évfolyamban, illetve az egyetemi és főiskolás tanulmányok első éveiben megfigyelt, nagyobb alkoholhasználattal jellemezhető csoportok problémaivása később is fennmarad. Ezért a fiatalkori alkoholprevenció szerepe kiemelt jelentőségű a későbbi mértéktelen ivás, illetve az alkoholhoz kapcsolható testi és mentális betegségek szempontjából.

Kontrollvesztés helyett mértékletesség

A kampány célja, hogy segítsen elkerülni a problémás, kontrollvesztett ivás kialakulását és a mértékletes alkoholfogyasztás szükségességét hangsúlyozza. A célcsoport a kockázati ivók, akik napi rendszerességgel vagy hetente többször isznak kisebb mennyiségű alkoholt, de a fogyasztásuk még nem kontrollvesztett. 
A harmincnapos kihívás során számtalan olyan helyzet jelenik meg, amelyben fokozottan jelentkezik az ivás iránti sóvárgás, és amelynek ismételt leküzdése fontos tapasztalatokkal gazdagítja az egyént és megerősíti az alkoholfogyasztása feletti kontrollt. A korábbi évek résztvevői körében általános tapasztalat a jobb alvás, a tisztább gondolkodás, a motiváltabb és vitálisabb hétköznapi működés, valamint a nemet mondás képességének felbukkanása olyan helyzetekben, ahol ezt megelőzően a rutinszerű ivás volt a meghatározó.
A harmincnapos józanság önkéntes vállalása a mértékletes, tudatos és tervezett alkoholfogyasztás fontosságára is felhívja figyelmet.

A négy évvel ezelőtt indított Száraz November kampányban résztvevők száma már eléri a tízezres nagyságrendet és évről évre nő a kihívásban résztvevők száma. A kampányban a Kék Pont Alapítvány szakmai partnere az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara.
Szerző

Amnéziássá teszi az immunrendszert a kanyaró

Publikálás dátuma
2019.11.04. 13:20

Fotó: Paul Hennessy/NurPhoto / AFP
A kisbabákéhoz hasonló, védtelen állapotba röpíti vissza a szervezetet az újra terjedő betegség vírusa.
A kanyaró vírusa kitörli az immunrendszer emlékezetének egy részét, a fertőzésen átesett személyek ezért válnak újra fogékonnyá olyan betegségekre, amelyekkel szemben pedig szervezetük már felvértezte magát – állapította meg két, egyidejűleg publikált kutatás.
Az egyik nemzetközi kutatás, amelyet a Science című tudományos folyóirat csütörtökön megjelent számában ismertettek, kimutatta, hogy a kanyaró a fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó antitestek 11-73 százalékát tünteti el. Ezt 77 beoltatlan hollandiai gyermek antitestjeinek elemzésével állapították meg egy, a közösségükön végigsöprő kanyarójárvány után. A védőoltáson átesett gyerekek antitestjei stabilak maradtak.
Az „immunológiai amnézia” azt jelenti, hogy a szervezet immunrendszere nem ismeri fel azokat a kórokozókat, amelyekkel korábban már találkozott, ezért nem tudja megakadályozni az újrafertőződést olyan vírusokkal és baktériumokkal, amelyek ellen pedig már védve volt. A törölt immunemlékezetű személyek védtelenné válhatnak olyan betegségekkel szemben, mint az influenza, a herpesz, a baktérium okozta tüdő- vagy bőrgyulladás.
Hasonló eredményre jutott egy másik, amerikai kutatás is, amely azt vizsgálta, milyen változás következik be az immunrendszerben fontos funkciót betöltő nyiroksejtek állapotában egy kanyarófertőzés után, és amelyet a Science Immunology című szaklapban publikáltak.
A kutatók első ízben fedezték fel, hogy a kanyaró visszaröpíti az ember immunrendszerét egy olyan éretlen állapotba, mint amilyen a kisbabáké, amelyben csak kevés antitest védi szervezetet a fertőzésektől.
Az új kutatások rávilágítanak arra, mennyire fontos a kanyaró elleni védőoltás. A kanyaró erősen fertőző, és bárki, aki nincs beoltva ellene, könnyen elkaphatja bármely életkorban.
A kanyaró már rég eltűnhetett volna a Föld színéről, ehelyett újra terjed, 2019 első hat hónapjában háromszor több esetet jelentettek a világon, mint a múlt év hasonló időszakában.
Szerző

Már egy kevés mozgás is serkenti az agyműködést

Publikálás dátuma
2019.11.02. 14:14

Fotó: BURGER/Phanie / AFP
A rendszeres testmozgásnak általában csak a fizikai hatásairól esik szó, pedig egy kutatás igazolta, hogy az aktív életmód a szellemi frissességnek is használ.
Arról már lehetett hallani, hogy a nem túl megterhelő fizikai aktivitás, de akár a házimunka vagy a kertészkedés sokat segít az idősebbek szellemi frissességének megőrzésében. Ezt támasztják alá az Iowai Egyetem munkatársai által az Amerikai Kognitív Idegtudományi Társaság szimpóziumán bemutatott kutatási eredményei, amelyek szerint erős és közvetlen kapcsolat áll fenn a test egészsége és az agy megfelelő működése között – írta a Medical News Today alapján korábban a Dívány.
Ez az első olyan tanulmány, amely az aktív életmód szellemi egészségre gyakorolt, rövid és hosszú távú hatásait is vizsgálta – mondta Michelle Voss neuropszichológus, a kutatás vezetője. A résztvevőknek először egy gyengébb, majd egy közepes nehézségű gyakorlatokból álló edzésen kellett részt vennie, és egy tizenkét héten keresztül tartó fitneszprogramra is benevezték őket. Az edzéseket, majd a három hónapos tréninget követően MRI-vizsgálatokkal térképezték fel az alanyok agyműködését a kutatók, illetve különböző tesztfeladatok segítségével mérték fel rövid távú memóriájuk működését.
Az alanyoknak többek közt fekvőkerékpáron kellett biciklizniük, amelyek motorizált pedáljai abban az esetben is tartották az iramot, ha ők éppen nem hajtották magukat. Így a sebesség állandó maradt, de a résztvevők pulzusszáma és az általuk kifejtett mozgás intenzitása változott – a kutatók így felmérhették, milyen hatással van agyi folyamataikra a gyengébb, illetve az erősebb fizikai igénybevétel. Az eredmény minden esetben pozitív mintát mutatott: 
a mozgás intenzitásától függetlenül megszaporodott az agysejtek aktivitása.

 A szakemberek úgy találták, hogy a hosszútávú edzésprogram azoknál volt a legeredményesebb, akiknek elmeműködését az egyszeri edzések is a legjobban serkentették. Ez igazolja Voss és munkatársainak azon feltevését, miszerint nem kell maratoni futónak lennünk ahhoz, hogy karbantarthassuk agyunk egészségét – a kevésbé megerőltető, de rendszeres testmozgás ugyanúgy eredményre vezet.
Szerző