Előfizetés

Amnéziássá teszi az immunrendszert a kanyaró

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.04. 13:20

Fotó: Paul Hennessy/NurPhoto / AFP
A kisbabákéhoz hasonló, védtelen állapotba röpíti vissza a szervezetet az újra terjedő betegség vírusa.
A kanyaró vírusa kitörli az immunrendszer emlékezetének egy részét, a fertőzésen átesett személyek ezért válnak újra fogékonnyá olyan betegségekre, amelyekkel szemben pedig szervezetük már felvértezte magát – állapította meg két, egyidejűleg publikált kutatás.
Az egyik nemzetközi kutatás, amelyet a Science című tudományos folyóirat csütörtökön megjelent számában ismertettek, kimutatta, hogy a kanyaró a fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó antitestek 11-73 százalékát tünteti el. Ezt 77 beoltatlan hollandiai gyermek antitestjeinek elemzésével állapították meg egy, a közösségükön végigsöprő kanyarójárvány után. A védőoltáson átesett gyerekek antitestjei stabilak maradtak.
Az „immunológiai amnézia” azt jelenti, hogy a szervezet immunrendszere nem ismeri fel azokat a kórokozókat, amelyekkel korábban már találkozott, ezért nem tudja megakadályozni az újrafertőződést olyan vírusokkal és baktériumokkal, amelyek ellen pedig már védve volt. A törölt immunemlékezetű személyek védtelenné válhatnak olyan betegségekkel szemben, mint az influenza, a herpesz, a baktérium okozta tüdő- vagy bőrgyulladás.
Hasonló eredményre jutott egy másik, amerikai kutatás is, amely azt vizsgálta, milyen változás következik be az immunrendszerben fontos funkciót betöltő nyiroksejtek állapotában egy kanyarófertőzés után, és amelyet a Science Immunology című szaklapban publikáltak.
A kutatók első ízben fedezték fel, hogy a kanyaró visszaröpíti az ember immunrendszerét egy olyan éretlen állapotba, mint amilyen a kisbabáké, amelyben csak kevés antitest védi szervezetet a fertőzésektől.
Az új kutatások rávilágítanak arra, mennyire fontos a kanyaró elleni védőoltás. A kanyaró erősen fertőző, és bárki, aki nincs beoltva ellene, könnyen elkaphatja bármely életkorban.
A kanyaró már rég eltűnhetett volna a Föld színéről, ehelyett újra terjed, 2019 első hat hónapjában háromszor több esetet jelentettek a világon, mint a múlt év hasonló időszakában.

Anyatej termelésében segíthetnek a fogak őssejtjei

MTI
Publikálás dátuma
2019.11.04. 11:45

Fotó: GUILLAUME / AFP/BSIP
A mellszövet regenerálásában nyithat új fejezetet a felfedezés. Nagy segítség lehet olyan mellrákos betegeknél, akiknek el kellett távolítani a mellszövetét.
Bámulatos módon változékonyak a fogszövet őssejtjei: segíthetnek a mellszövet és a tejmirigyek regenerálódásában. A folyamatot egereken tesztelték zürichi kutatók. Az új ismeretek segíthetnek olyan őssejtalapú terápiák kifejlesztésében, amelyek hozzájárulnak a mellszövetek regenerálódásához. Ez nagy segítség lehet olyan mellrákos pácienseknél, akiknél mellszövet eltávolítására volt szükség.
Thimios Mitsiadis, a Zürichi Egyetem kutatója és munkatársai egerekkel végzett munkájuk során azt vizsgálták, milyen lehetőséget kínálnak a fogak őssejtjei a tejmirigyek szöveteinek regenerálására. Eddig úgy vélték, hogy a fogőssejtekből elsősorban fogszövetek lehetnek.
A tudósok fiatal egerek folyamatosan növésben lévő metszőfogaiból különítettek el őssejteket. Ezeket az őssejteket az első vizsgálatok során epiteliális mellszövetsejtekkel együtt beültették olyan nőstény egerek mellébe, melyeknél korábban minden tejmirigyszövetsejtet eltávolítottak. Ezután különböző módszerekkel folyamatosan figyelték a tejmirigyek zsírpárnáiban a fogból származó őssejtek fejlődését.
„Az eredmények szerint a fogból származó őssejtek hozzájárulnak a tejmirigyek regenerálódásához, képesek arra, hogy a mellmirigy bármely sejttípusát és akár tejtermelő sejteket is létrehozzanak”

– mondta Mitsiadis.

Egy második vizsgálati sorozatban a fogból származó őssejteket epiteliális mellszövetsejtek nélkül ültették be. A sejtek akkor is képesek voltak kis, fejletlen tejcsatornákat képezni. Bizonyos esetekben ciszták is keletkeztek.
A Cells című szaklapban csütörtökön megjelent eredmények bizonyítják a fogak hámszövetőssejtjeinek rendkívüli képességeit. Ez a plaszticitás egyedülálló az úgynevezett felnőtt (multipotens) őssejtek körében - mondta Pierfrancesco Pagella, a tanulmány egyik szerzője.
A többi vizsgált, nem a tejmirigyből származó epiteliális sejt nem rendelkezett ilyen képességekkel.

Már egy kevés mozgás is serkenti az agyműködést

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.11.02. 14:14

Fotó: BURGER/Phanie / AFP
A rendszeres testmozgásnak általában csak a fizikai hatásairól esik szó, pedig egy kutatás igazolta, hogy az aktív életmód a szellemi frissességnek is használ.
Arról már lehetett hallani, hogy a nem túl megterhelő fizikai aktivitás, de akár a házimunka vagy a kertészkedés sokat segít az idősebbek szellemi frissességének megőrzésében. Ezt támasztják alá az Iowai Egyetem munkatársai által az Amerikai Kognitív Idegtudományi Társaság szimpóziumán bemutatott kutatási eredményei, amelyek szerint erős és közvetlen kapcsolat áll fenn a test egészsége és az agy megfelelő működése között – írta a Medical News Today alapján korábban a Dívány.
Ez az első olyan tanulmány, amely az aktív életmód szellemi egészségre gyakorolt, rövid és hosszú távú hatásait is vizsgálta – mondta Michelle Voss neuropszichológus, a kutatás vezetője. A résztvevőknek először egy gyengébb, majd egy közepes nehézségű gyakorlatokból álló edzésen kellett részt vennie, és egy tizenkét héten keresztül tartó fitneszprogramra is benevezték őket. Az edzéseket, majd a három hónapos tréninget követően MRI-vizsgálatokkal térképezték fel az alanyok agyműködését a kutatók, illetve különböző tesztfeladatok segítségével mérték fel rövid távú memóriájuk működését.
Az alanyoknak többek közt fekvőkerékpáron kellett biciklizniük, amelyek motorizált pedáljai abban az esetben is tartották az iramot, ha ők éppen nem hajtották magukat. Így a sebesség állandó maradt, de a résztvevők pulzusszáma és az általuk kifejtett mozgás intenzitása változott – a kutatók így felmérhették, milyen hatással van agyi folyamataikra a gyengébb, illetve az erősebb fizikai igénybevétel. Az eredmény minden esetben pozitív mintát mutatott: 
a mozgás intenzitásától függetlenül megszaporodott az agysejtek aktivitása.

 A szakemberek úgy találták, hogy a hosszútávú edzésprogram azoknál volt a legeredményesebb, akiknek elmeműködését az egyszeri edzések is a legjobban serkentették. Ez igazolja Voss és munkatársainak azon feltevését, miszerint nem kell maratoni futónak lennünk ahhoz, hogy karbantarthassuk agyunk egészségét – a kevésbé megerőltető, de rendszeres testmozgás ugyanúgy eredményre vezet.