Amnéziássá teszi az immunrendszert a kanyaró

Publikálás dátuma
2019.11.04. 13:20

Fotó: Paul Hennessy/NurPhoto / AFP
A kisbabákéhoz hasonló, védtelen állapotba röpíti vissza a szervezetet az újra terjedő betegség vírusa.
A kanyaró vírusa kitörli az immunrendszer emlékezetének egy részét, a fertőzésen átesett személyek ezért válnak újra fogékonnyá olyan betegségekre, amelyekkel szemben pedig szervezetük már felvértezte magát – állapította meg két, egyidejűleg publikált kutatás.
Az egyik nemzetközi kutatás, amelyet a Science című tudományos folyóirat csütörtökön megjelent számában ismertettek, kimutatta, hogy a kanyaró a fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó antitestek 11-73 százalékát tünteti el. Ezt 77 beoltatlan hollandiai gyermek antitestjeinek elemzésével állapították meg egy, a közösségükön végigsöprő kanyarójárvány után. A védőoltáson átesett gyerekek antitestjei stabilak maradtak.
Az „immunológiai amnézia” azt jelenti, hogy a szervezet immunrendszere nem ismeri fel azokat a kórokozókat, amelyekkel korábban már találkozott, ezért nem tudja megakadályozni az újrafertőződést olyan vírusokkal és baktériumokkal, amelyek ellen pedig már védve volt. A törölt immunemlékezetű személyek védtelenné válhatnak olyan betegségekkel szemben, mint az influenza, a herpesz, a baktérium okozta tüdő- vagy bőrgyulladás.
Hasonló eredményre jutott egy másik, amerikai kutatás is, amely azt vizsgálta, milyen változás következik be az immunrendszerben fontos funkciót betöltő nyiroksejtek állapotában egy kanyarófertőzés után, és amelyet a Science Immunology című szaklapban publikáltak.
A kutatók első ízben fedezték fel, hogy a kanyaró visszaröpíti az ember immunrendszerét egy olyan éretlen állapotba, mint amilyen a kisbabáké, amelyben csak kevés antitest védi szervezetet a fertőzésektől.
Az új kutatások rávilágítanak arra, mennyire fontos a kanyaró elleni védőoltás. A kanyaró erősen fertőző, és bárki, aki nincs beoltva ellene, könnyen elkaphatja bármely életkorban.
A kanyaró már rég eltűnhetett volna a Föld színéről, ehelyett újra terjed, 2019 első hat hónapjában háromszor több esetet jelentettek a világon, mint a múlt év hasonló időszakában.
Szerző

Már egy kevés mozgás is serkenti az agyműködést

Publikálás dátuma
2019.11.02. 14:14

Fotó: BURGER/Phanie / AFP
A rendszeres testmozgásnak általában csak a fizikai hatásairól esik szó, pedig egy kutatás igazolta, hogy az aktív életmód a szellemi frissességnek is használ.
Arról már lehetett hallani, hogy a nem túl megterhelő fizikai aktivitás, de akár a házimunka vagy a kertészkedés sokat segít az idősebbek szellemi frissességének megőrzésében. Ezt támasztják alá az Iowai Egyetem munkatársai által az Amerikai Kognitív Idegtudományi Társaság szimpóziumán bemutatott kutatási eredményei, amelyek szerint erős és közvetlen kapcsolat áll fenn a test egészsége és az agy megfelelő működése között – írta a Medical News Today alapján korábban a Dívány.
Ez az első olyan tanulmány, amely az aktív életmód szellemi egészségre gyakorolt, rövid és hosszú távú hatásait is vizsgálta – mondta Michelle Voss neuropszichológus, a kutatás vezetője. A résztvevőknek először egy gyengébb, majd egy közepes nehézségű gyakorlatokból álló edzésen kellett részt vennie, és egy tizenkét héten keresztül tartó fitneszprogramra is benevezték őket. Az edzéseket, majd a három hónapos tréninget követően MRI-vizsgálatokkal térképezték fel az alanyok agyműködését a kutatók, illetve különböző tesztfeladatok segítségével mérték fel rövid távú memóriájuk működését.
Az alanyoknak többek közt fekvőkerékpáron kellett biciklizniük, amelyek motorizált pedáljai abban az esetben is tartották az iramot, ha ők éppen nem hajtották magukat. Így a sebesség állandó maradt, de a résztvevők pulzusszáma és az általuk kifejtett mozgás intenzitása változott – a kutatók így felmérhették, milyen hatással van agyi folyamataikra a gyengébb, illetve az erősebb fizikai igénybevétel. Az eredmény minden esetben pozitív mintát mutatott: 
a mozgás intenzitásától függetlenül megszaporodott az agysejtek aktivitása.

 A szakemberek úgy találták, hogy a hosszútávú edzésprogram azoknál volt a legeredményesebb, akiknek elmeműködését az egyszeri edzések is a legjobban serkentették. Ez igazolja Voss és munkatársainak azon feltevését, miszerint nem kell maratoni futónak lennünk ahhoz, hogy karbantarthassuk agyunk egészségét – a kevésbé megerőltető, de rendszeres testmozgás ugyanúgy eredményre vezet.
Szerző

Kezdődik a férfiegészség hónapja

Publikálás dátuma
2019.11.01. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
November idén is a Movember elnevezésű nemzetközi mozgalom hónapja, amelynek az a célja, hogy felhívja a férfiak figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára.
A Movember elnevezésű nemzetközi mozgalomnak idén novemberben is célja, hogy felhívja a férfiak figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára. A férfiak többsége hajlamos halogatni az orvosi vizsgálatokat, főleg akkor, ha nincs különösebb panasz, vagy kényes területeket érint a probléma. Gyakran már csak akkor kerülnek szakorvoshoz, amikor komoly fájdalmakkal küzdenek, ez pedig akár előrehaladottabb stádiumát is jelentheti egy betegségnek. Ezért is fontos tudniuk, hogy például a prosztatarák, amely a második leggyakoribb tumoros megbetegedés a férfiak körében, kezdetben akár tünetmentes is lehet, így korai stádiumában csak rendszeres szűrővizsgálattal lehet kiszűrni. Ez minden 40 év fölötti férfinak évente egyszer javasolt – mondta Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológus szakorvosa, aki felsorolta a leggyakoribb férfibetegségeket is.
Prosztatagyulladás bármikor kialakulhat, okozója lehet bakteriális fertőzés vagy gyulladásos góc. Tünetei a fájdalmas vizelés, csípő, égő érzés, hidegrázás, láz, véres vagy gennyes vizelet. A hosszabb ideje fennálló, úgynevezett krónikus prosztatagyulladásnál lassabban alakulnak ki a tünetek, enyhébbek, viszont deréktáji fájdalmak és potenciazavarok is jelentkezhetnek.
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás leggyakoribb tünete a vizelési nehézség. A prosztata tömege folyamatosan nő, idősebb korban a kiinduló méretének akár a többszörösére is, így elnyomja, elszorítja a vizelet áramlását. A prosztata jóindulatú megnagyobbodása miatt nem képes megfelelően kiürülni a vizelet, ezért bakteriális fertőzés, és húgyúti gyulladás is kialakulhat. 
Prosztatarák leggyakrabban az ötven év feletti férfiaknál fordul elő. Kialakulásának kockázatát megnövelheti az örökölt családi hajlam, a korábban lezajlott ivarszervi betegségek, káros szenvedélyek. Kezdeti stádiumában meglehetősen tünetszegény, sokáig nagyon hasonlít más prosztatagondok okozta panaszokra, ezért a betegség csak a szakorvosi vizsgálattal diagnosztizálható. A prosztatagondokkal küzdő férfiaknál merevedési problémák is előfordulhatnak. Mivel ez a keringés állapotával szoros összefüggésben áll, akár a kialakulóban lévő érrendszeri károsodások első jele is lehet.
A kezdetben tünetmentes hererák rendszeres szűrővizsgálattal időben felfedezhető és a korán diagnosztizált betegség jó eséllyel gyógyítható is. Nagyon fontos a szerepe van a here-önvizsgálatának is. Rendellenességre utalhatnak az esetleges csomók, kidudorodások, megkeményedések. Ilyenek esetén célszerű minél előbb orvoshoz fordulni. A prosztata megnagyobbodásán kívül gyógyszerek – vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok, vizelethajtók és altatók – is okozhatnak vizelettartási panaszokat.

Életmóddal a férfiegészség is megőrizhető

A férfiakat érintő betegségek is megelőzhetőek rendszeres, naponta legalább félórás sportolással, de legalább sétálással. Az egészséges étkezés, a halak és baromfihús előnyben részesítése, a felesleges kalóriabevitel kerülése, a rostban gazdag ételek, a sok zöldség- és gyümölcs fogyasztása, vitaminpótlás, a megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás és a túlzott mennyiségű koffein kerülése mellett a mértékletes alkoholfogyasztás is hozzájárul a férfiegészség megőrzéséhez. 
„Szerencsére egyre több férfi ismeri fel, hogy rendszeres szűrővizsgálattal rengeteget tehetnek az egészségükért és nem szabad megvárni a tünetek jelentkezését, vagy súlyosbodását. A prosztata vizsgálata csupán néhány percet vesz igénybe és inkább kellemetlen, mint fájdalmas, viszont életmentő lehet” – tette hozzá a szakorvos.
Szerző